Markert Laci blogja

11 óra alvás után olyan fáradt vagyok, hogy ma sem lesz nor­má­lis post, úgy érzem. Ezen­kí­vül orvul betá­ma­dott az ISP‑m, az Invi­tel. Jó dolog ez a sáv­szé­les­ség-négy­sze­re­zés, csak most vala­hogy annyi­ra nem érzem:

Érett­sé­gi talál­ko­zó. Az első ilyen. Öt éve érett­sé­giz­tünk. Öt éve. Mint­ha ma lett vol­na, hogy nem tudom abba­hagy­ni a röhö­gést Dénes mel­lett biosz órán. (Vagy hogy meg­rá­zott az áram — ez egy másik biosz óra volt, de leg­alább olyan vic­ces.) Nyelv­tan fele­lés a foné­mák­ból meg a mor­fé­mák­ból. Iro­da­lom órán V. Lász­lót sza­val­ni. Tör­té­ne­lem­hez tér­ké­pek a […]

Hiá­ba vagyok hatal­mas My Name Is Earl-fan, eddig vala­hogy nem tet­tem tel­je­sen (egy­ál­ta­lán nem) maga­mé­vá (maga­mat évá­vá?) a fen­ti gon­do­la­tot (egy mon­dat, három záró­jel, bámu­la­tos iro­dal­mi magas­sá­gok). De most nagyon megpróbálom. A mai napon a Magyar Pos­tá­val foly­ta­tott har­com­ban olyan mély­sé­gek­be (két sor­ral fel­jebb ott ül a “magas­sá­gok”, figye­led?) süllyed­tem, ami miatt ezen­nel elha­tá­ro­zom, hogy […]

Az aláb­bi tör­té­net­ben elme­sé­lem, hogy indul­tunk el Velen­cé­re, majd — meg­gon­dol­ván magun­kat — Esz­ter­gom­ba, végül pedig Pilis­csa­bán kötöt­tünk ki. Illet­ve ezt nem rész­le­te­zem, mert tény­leg így volt. Meg­szent­ség­te­le­ní­tet­tünk egy szo­bor­cso­por­tot a PPKE campuson De Páz­mány Péter annyi­ra nem hara­gu­dott, mert nyúj­tot­ta nekünk az ujját Miu­tán majd­nem geo­cachin­gel­tünk egyet, tra­ins­pot­tin­gol­tunk pihe­nés gyanánt Sütött a nap szé­pen a szépre […]

Hét­fő. Egész nap itt­hon vol­tam, írtam a khm, dip­lo­má­mat. A tőzs­dén az Émász csú­nyán meg­csalt, elő­ször esett azóta, hogy meg­vet­tem. A leg­ki­sebb napi pro­fit a játék ele­je óta. Kedd. Egész nap itt­hon (kis meg­sza­kí­tá­sok), dip­lo­ma megest. A tőzs­dén a Mol se szó, se beszéd, esett egy hatal­ma­sat, úgy­hogy nem volt mit ten­ni, elad­tam. Az első vesz­te­sé­ges […]