Szavazni lehet itt (zizz.hu), de inkább talán mégse.
A forgatás alatt senki sem sérült meg.
A hüvelykujjam magától is visszahajlik ennyire, a többi csak show.
Figyeljük a sapkámat!
Karaoke, mindenki boldog
EFOTT 2009, Baja
Edda: A kör. Előadják: Buci, Bálint, ismeretlen lány, Laci, Annuska, Regi.
Az nem (csak) az én hangom.
EFOTT 2oo9
Csak szabadon lenyúlok egy egész cikket az Indexről, de csak screenshotilag.
Gabó szülinapi bulija…
… jó volt :)
Regivel debütáltunk, mint budapesti fiatalság, és végre egyszer nem kellett valamelyikünknek józannak maradnia ahhoz, hogy hazamehessünk. Persze lehet, hogy jobb lett volna, mert nagyon nehéz egy nap ez a mai mindkettőnk számára, de sebaj.
Úgy fél 3-ig voltunk a Drönkben ( tánc! :) ), aztán megindultunk hazafele gyalog, de nagyon hamar (a Goldmann téren) elment az egésztől a kedvünk, úgyhogy hívtunk egy taxit. Eh, 2500-ért vittek minket haza Csepelre, milyen ez már. Fél 7-kor keltem, mert 8-tól volt egy telefonkonferenciám, de jó is az.
Kicsit össze-vissza írok, de hát ilyen nap ez a mai. Este foci? Lehet, hogy pihenni kéne.
Pálinkafeszt’ és villanyszerelés
Először is: huh. Másodszor is: jáj.
Szóval vasárnap este találkoztunk, merthogy pálinkafesztivál utolsó nap volt. 1400 a beugró, amiben benne volt egy 500-as páleszkupon, meg egy kis páleszpohárka.
Ami jó volt: Bolyhos-féle ágyaspálinkák, Békési-féle mézes vilmoskörte.
Ami rossz volt: Békési-féle disznótoros pálinkák, meg hogy a többi “termékre” nem is nagyon emlékszem. Ezenkívül drága volt az egész, de hát sebaj, ennyi belefér.
Aztán átmentünk a Szonátába, ahol valami nagyon furcsa dolog történt. Egyszercsak egy néni odament Balázshoz, és valamit sustorogtak. Aztán snitt, és hirtelen ott találtuk magunkat egy borhűtőt szerelve a földön. Merthogy valaki kitépte a vezetékeket belőle. Egy berúgott villanyszerelő már dolgozott az ügyön, csak hát szegény kicsit ugye be volt rúgva, ezért kellett a két informatikus plusz egy villamosmérnök-tanácsadó (Boró). Szóval vagy fél órán keresztül kötögettük ide-oda a vezetékeket, ha kitaláltunk valami új kombinációt, akkor bedugtuk a hűtőt a konnektorba. Ekkor jó esetben nem történt semmi, rossz esetben meg jól lecsaptuk a biztosítékot. Aztán egyszercsak sikerült eltalálni a vezetékeket, és megjavult a gép. Hurrá.
Ami ezután következett, azt nevezhetjük “rossz döntésnek”. Megkérdezték, hogy szeretnénk-e valamit inni, mert milyen ügyesek voltunk. És ekkor mondtam Balázsnak, hogy “igyunk abszintot”. Jáj. Nem, Laci, máskor tízféle pálinka ivása után nem kell még inni egy 80% körüli italt (tehát strohrumot se), mert az nem jó.
(…)
Szépen hazasétáltunk a Gellérthegyre, aztán alvás. Ma nem túl durva, de azért nem olyan kellemes másnapom volt, úgyhogy miközben Regi tengernyi beadandó cikket gyűjtött ki HVG-kből, CSR-es ötleteket szerkesztett össze, meg ilyeneket csinált, én csendben szenvedtem-hánykolódtam-aludtam. De most már minden okés.
Galamb
Az előbb elcsattant felrepült egy, és a klíma felkavarta. Fúj.
“Farádon keresztül vezet az út a Voltra”
Hatalmas volt ez a pénteki Volt, kár, hogy kicsit berúgtunk. Köszönjük a majd’ fél liter mézes barack páleszt Gergőnek, aki volt olyan balek, hogy két cigiért leitasson minket hármunkat (gyk. Regi, Bálint, Laci, még gyk. ez a Gergő egyik known Gergővel sem azonos, hanem egy vadidegen srác). És Valcsnak meg a vendéglátást, sőt, berakom a baráti blogok közé is.
Egyébként meg Neot ülve hallgattunk, aztán Regi a Tankcsapdán harcolt egy erőset, Prodigy-ra már csak homályosan ( azért sok minden kristálytiszta… ;) ) emlékszem, de táncoltunk sokat. Aztán meg 30Y, frenetikus. Volt valami az üzenőfalon is, de ez legyen titok:)
Ha lenne valaki, aki még nem unta meg halálosan ezt a számot (pl. én), akkor tessék:
[audio:2007/07/05_rajzszoggel_kozepre.mp3]
Másfél
Huhh. Kell most egy kis pihenés. El is mondom, hogy mi volt az elmúlt napokban, mert ilyet se csináltam rég.
Szerda hajnal, reggel, délelőtt. Hm… :)
Szerda délután. Valszám ZV eredményhirdetés. Fél óra sorbanállás után kiderült, hogy négy oldalt teleírva, egy hibát vétve nem kaphatok ötöst, mert csak. Tényleg főbenjáró bűn “teljesen függetlenek”-et írni “páronként kizáróak” helyett, nem is értem, hogy a hallgatói jogviszonyomat miért nem vették el. Sebaj, a négyes a realitás. Következik a TH, 8-án. Juhé.
Kávézás után krav-maga, mert az nem járja, hogy két hétig semmim se fáj. Késes fenyegetések meg támadások elleni védekezés volt a téma, így ezúttal az alkarjaimat fájlalhatom egy darabig.
Szerda este. Találkozás Bálinttal, aztán irány a Puskin mozi. (Előtte egy sör a Grinyóban. Nosztalgia, mi?) Tarantino új filmje, a Halálbiztos. Jó, nagyon jó, oltári jó film! Köszi, [origo] Filmklub, de főleg köszi, Bálint.
Szerda éjszaka. Mozi után irány az AP, pontosabban a csocsóklub. (Illetve előtte még két mézes barack a Bercsényiben, köszi, Tom!) Rég nem jártam ott, a legutóbbi látogatásom igencsak kalandosra sikeredett… Azt nem mondom, hogy túl nagy party lett volna, azt se, hogy nem lettem volna szívesebben máshol (pl. ágyban, párnák közt). De az tény, hogy ittunk (ez innentől kezdve definíció szerint “Bálint és Laci ivott”) egy abszintot, egy sört, meg búcsúzóul egy (hm, másfél) tequilát. Brrrr.
Csütörtök hajnal. Éjszakai hatossal el egészen a Baross utcáig, onnan meg visszacsorogtunk egészen a ZP-ig. Itt már meglehetősen foghíjas volt a társaság, merthogy ketten maradtunk Bálinttal. Persze ez nem szegte kedvünket, úgyhogy menetközben elfogyott még egy sör. (Hova van az leírva, hogy utcán nem lehet alkoholt inni?) Üzenet nekem: nem jó ötlet Riddim Colony-matricát ragasztani a pólómra, mer’ csúnya és koszos lesz, és nem lehet rendesen leszedni – máskor ne csináljam, jó?
A “buli” további részeire egyre jobban rányomta bélyegét a tetemes mennyiségben elfogyasztott etil-alkohol. Kezdésnek ittunk stroh rumot, ami már önmagában rossz. Én ittam egy gintonikot (tisztán emlékszem, hogy valamiért egyszercsak megittam húzóra, de hogy miért?), Bálint meg valami mást, de arra már nem emlékszem. És arra se nagyon, hogy melyik hülyének jutott eszébe, hogy igyunk még egy stroh rumot. Mindegy, ugorjunk – mondjuk Bálint ágyába, mert én ott aludtam, ő meg a földön.
Csütörtök délelőtt. Dénes telefonjára keltem. Vagy valami másra, de nem kellett volna elkapkodni. A piros 7-esen utazni a Móricztól a Róna utcáig kész rémálom volt, itt szeretnék elnézést kérni azoktól, akiket telefonon zaklattam. Nem akartam elaludni, muszáj volt valahogy ébren lennem, a telefon meg jó ötletnek tűnt. 11 körül már meg is érkeztem Déneshez. Itt volt egy vicces rész, amikoris megállapodtunk, hogy tekintettel az én állapotomra meg az ő álmosságára, “alszunk tíz percet”. (Ő az ágyban, én a földön.)
Csütörtök délután. Kettő körül sikeresen fel is keltünk… Dénes levágta szépen a hajamat, aztán lassan eltávoztam. Üzenet Dénesnek: máskor ne engedj be Jehova Tanúit/szcientológusokat, még akkor se, ha fiatal lányok képében támadnak. De ezt már te is tudod, hehe.
És ekkortájt már nem is volt igazán sok egészségügyi problémám, úgyhogy be is fejezem.