Házimozi-élmény 2016, egyben Jurassic World-kritika

A minap csa­lá­dunk bővült egy Xbox One-nal, mert én minden­nek ellen tudok áll­ni, csak a kísér­tés­nek nem. Hogy jusz­ti­fi­kál­jam eme beru­há­zást, azt talál­tam ki, hogy fifáz­ni aka­rok így lesz vég­re Blu-ray leját­szás­ra alkal­mas esz­kö­zünk. Ez egy fon­tos szem­pont, mert össze­sen van egy Blu-ray fil­münk: Juras­sic World, Regi nyer­te a céges kará­cso­nyi tom­bo­lán, amit egyéb­ként ő szer­ve­zett. Sen­ki se jelent­sen be cin­ke­lést, mmkay?

Megint egy kicsit sok volt az elka­lan­do­zás. A lényeg, hogy vet­tem egy Xbox One‑t, és mivel volt egy fil­münk, ki is pró­bál­tuk. Bele­néz­tünk a Juras­sic World­be, szép volt a kép, nagyon menő volt, hogy Blu-ray‑t nézünk, de mivel késő volt, más­nap­ra halasz­tot­tuk a befe­je­zést (5 per­cet néz­tük).

Más­nap cső­re töl­tött pop­corn­nal vár­tuk a csa­lá­di mozi­él­ményt. Film be, hát­ra­dő­lés, mienk a világ (a gye­re­kek alsza­nak, ugye). Megint meg kel­lett néz­ni az összes jogi figyel­mez­te­tést, hogy mit vág­nak le, ha berip­pe­led, mennyi­re perel­nek stb. Aztán elkez­dő­dött a film, de vala­mi rosszat nyom­tam (az Xbox kont­rol­le­rén), ezért újra­kez­dő­dött az egész. Leg­al noti­ce, csa­pó 2, cir­ka 3 perc, és már megint be is jött a főme­nü. Nyelv­vá­lasz­tás, fel­irat­vá­lasz­tás — hiá­ba vagyunk Svájc­ban, most kivé­te­le­sen nem EDF néz­tük a fil­met (gy.k.: angol nyelv, német és fran­cia fel­irat). Indul a film!

És nincs hang­ja. Illet­ve van, de úgy, hogy az embe­rek szö­ve­ge nem hal­lat­szik, csak a hát­tér­han­gok. Egy nap­pal koráb­ban ugyan­ezek­kel a beál­lí­tá­sok­kal min­den szu­per volt, most meg néma­film szép alá­fes­tő­ze­né­vel. Nem estünk két­ség­be, Xbox reboot, lemez ki, pró­bál­juk elöl­ről! (Már­mint újra, a fil­met, néz­ni.) Leg­al noti­ce, csa­pó 3, 3 perc után főme­nü, nyelv- és fel­irat­vá­lasz­tás, most jó lesz!

Nem lett jó. Min­den­ki néma! Hal­la­ni a var­jú lépé­se­it és min­den apró zörejt, de min­den­ki tátog! Hát mi folyik itt Gyön­gyö­sön?! Én itt fel­ad­tam, illet­ve fog­tam a lemez­to­kot, és elkezd­tem néze­get­ni, hogy mit lehet még csi­nál­ni, köz­ben Regi har­colt a kont­rol­le­ren keresz­tül a beál­lí­tá­sok­kal.

Van ilyen, hogy Ult­ra­Vi­o­let Uni­vers­al. Ez azt jelen­ti, hogy ha meg­vet­ted a Blu-ray‑t, de nincs hoz­zá leját­szód, akkor jól meg tudod néz­ni a fil­met stream­el­ve vagy letölt­ve is, akár mobi­lon, tab­le­ten vagy szá­mí­tó­gé­pen. Nosza, neki­ug­rot­tam, beír­tam a 700 karak­ter hosszú azo­no­sí­tót, hogy “3 egy­sze­rű lépés” után már néz­hes­sem is a fil­met. Az UVU per­sze átdo­bott egy másik oldal­ra (Flixs­ter), ahol újra meg kel­lett adni a kódot. Kivá­lasz­tod a fil­met, és indul a stream!

Nem indul. Pörög egy kicsit a homok­óra, aztán meg­áll, 5 per­cet várok, nem megy. Jó, akkor majd az app biz­tos viszi. Per­sze regiszt­rál­ni is kell, az is pár perc, letöl­te­ni az alkal­ma­zást, fel­ins­tal­lál­ni, belép­ni, még nem volt 10 óra se, és már min­den jónak lát­szott. (Fél 9‑kor kezd­tünk “moziz­ni”). A stream az app­ban sem megy, de le lehet töl­te­ni, és ami­kor lejött már vala­mennyi a film­ből, akkor lehet néz­ni. De nem lehet! És hiá­ba a 250-es net, 5,5 GB nem jön le vala­mi gyor­san. Fél óra is eltelt, míg vég­re lejött. Nyo­mom a “plaj” gom­bot, és …! Nem megy.

Köz­ben Regi sze­rel­te a Blu-ray‑t, és sike­rült han­got csi­szol­nia, nem az angol hang­sá­vot, hanem vala­mi látás­sé­rült hang­alá­mon­dá­so­sat, ami­ben az embe­rek vég­re beszél­nek, de köz­ben egy nar­rá­tor mond­ja unott han­gon, hogy mi tör­té­nik. Pl. “a gye­rek fel­rak­ja a koszos lábát” vagy “a dino­szau­rusz rálép a kato­ná­ra, a szív­mo­ni­tor jele kiegye­ne­se­dik”. És így végül így néz­tük végig az egész fil­met. Hang­alá­mon­dás­sal.

Maga a film sze­rin­tem pocsék, per­sze az élve­ze­ti érté­ké­hez való­szí­nű­leg sokat hoz­zá­tett vol­na, ha nem bemon­dás­ra támad­nak a rap­to­rok, hanem meg­le­pe­tés­sze­rű­en. Sem­mi logi­ka, sem­mi várat­lan for­du­lat, egy nagy fos az egész. Egyes női nézők sze­rint Andy Dwyer a Park & Rec-ből (Chris Pratt) jól néz ki, de erre inkább nem mon­dok sem­mit.

Shake & Fold

Néhány nap­ja talál­tam twit­te­ren az aláb­bi oldal­ra muta­tó lin­ket:

What are com­mon acti­vi­ti­es people get wrong every day but don’t know it?

Iga­zán érde­kes “you are doing it wrong”-koncepció, nem abból a szem­pont­ból, hogy mit hogyan kel­le­ne inkább csi­nál­ni, hanem hogy mennyi­re osto­bák az ame­ri­ka­i­ak. Bizo­nyá­ra mil­li­ó­nyi repub­li­ká­nus és demok­ra­ta sza­va­zó fog innen­től kezd­ve másod­per­ce­ket meg­spó­rol­ni az éle­té­ből azál­tal, hogy nem a banán egyik végét pró­bál­ják fel­bon­ta­ni, hanem a mási­kat. Wow.

Nekem két videó tet­szett, az egyik a csir­ke­szár­nyas (spo­i­ler: a sült csir­ke­szárny­ból ki lehet ven­ni a cson­to­kat), a másik­ról pedig írok még két bekez­dést.

Ha az iro­dá­ban kezet mosol, álta­lá­ban papír­tör­lő­vel tör­löd szá­raz­ra a keze­i­det, ha éppen nincs leve­gő­fú­jó vagy töröl­kö­ző­ada­go­lós meg­ol­dás. (Vonat­ko­zó tör­té­net: ex-kol­lé­ga végez a meg­fe­le­lő műve­let­tel a mel­lék­he­lyi­ség­ben, kezet mos, majd az orrát bele­fúj­ja a tex­til­csík­ba. Azóta nem hasz­ná­lok ilyen készü­lé­ket.) A fen­ti videó arra a prob­lé­ma­kör­re hív­ja fel a figyel­met, misze­rint min­den­ki 3–4‑5 papír­tör­lőt hasz­nál, és ez pazar­lás. A helyes meg­ol­dás: shake (12x jó erő­sen lerá­zod a vizet a kezed­ről, ami­nek min­den­ki örül, aki épp akkor mel­let­ted áll) & fold (össze­haj­tod a papír­tör­lőt, és úgy tör­löd meg a kezed). Kipró­bál­tam, tény­leg műkö­dik, Nobel-díj. Ossza meg min­den­ki, ha az egész olva­só­tá­bo­rom átáll­na erre a mód­szer­re, éven­te 40 dkg papír­tör­lőt spó­rol­hat­nánk meg.

De van egy jobb ötle­tem, nevez­zük úgy, hogy Shake for Pros. Shake (24x), majd a mara­dé­kot bele­tör­löd a far­me­red­be. Csőd­be mehet a Tork meg a töb­bi kapi­ta­lis­ta erdő­gyil­kos vál­lal­ko­zás. Majd csi­ná­lok egy vide­ót, és viral­lá megyek.

Hoffmann

Van ez a videó erről a nem túl okos néni­ről.

Kiele­mez­te a Cink, a 444, az Index, és min­den mini­má­li­san füg­get­len hír­ol­dal. Iga­zuk is van tel­je­sen, de sze­rin­tem a leg­fon­to­sabb dolog felett elsik­lot­tak (ld. a vide­ót 2:09-nél).

A tan­köny­vek a leg­fon­to­sabb tan­esz­kö­zök.

Sze­rin­tem az elmúlt­há­rom­és­fél­év leg­na­gyobb fasz­sá­ga.

A sze­mé­lyes tapasz­ta­la­tom az, hogy a világ leg­jobb tan­köny­ve szart sem ér, ha egy alul­fi­ze­tett, moti­vá­lat­lan és/vagy lehe­tet­len hely­zet­be hozott tanár­nak kell belő­le taní­ta­nia. Illet­ve ha egy tanár tény­leg érti a dol­gát, akkor a tan­könyv nem hogy másod­la­gos, de inkább tized­le­ges fon­tos­sá­gú (ha van egy­ál­ta­lán ilyen szó). Ha a tan­esz­közt tágabb érte­lem­ben veszem (min­den olyan “dolog”, ami a tanu­lás­hoz kell), akkor a leg­fon­to­sabb tan­esz­köz a tanár, kérem szé­pen. Őket kel­le­ne meg­fi­zet­ni, meg­be­csül­ni, és — hogy tel­jes legyen a trip­la alli­te­rá­ció — meg­mo­ti­vál­ni. A tan­köny­ve­ket meg békén kel­le­ne hagy­ni, nem köz­pon­ti­lag írni, nem köz­pon­ti­lag elosz­ta­ni.

Ha a tan­esz­köz szű­kebb defi­ní­ció sze­rint az, amit a bolt­ban meg lehet ven­ni, akkor is vitat­koz­nék a fen­ti állí­tás­sal. Táb­la, kré­ta, white­board, mar­ker, füzet, toll, eze­ket én több­re tar­tom. (Érett­sé­gi­re tanul­tam elő­ször tan­könyv­ből, addig nem kel­lett, per­sze anno még nem volt Wiki­pe­dia.)

Az egyéniségek köztünk vannak, mind a 9 millió

Én tovább­ra sem értem ezt az egé­szet. Félig-med­dig értem magát az app­le-izmust: alá­írom, hogy az iPad pél­dá­ul egé­szen jó, néhány dolog­ban veri a Nexus 10-et (pl. meg tud­tuk ven­ni), de ez az iPho­ne-hisz­té­ria szá­mom­ra fel­fog­ha­tat­lan.

Néhány kér­dé­sem, amik­re nem tudom a választ:

  • Miért exk­lu­zív az a tele­fon, amit tény­leg min­den­ki meg­vesz?
  • Miért haj­lan­dó­ak az embe­rek ennyi­re sok pénzt kiad­ni egy ilyen tele­fo­nért? (Nexus 4: $199, iPho­ne 5s: $649)
  • Tovább­ra is tar­tom, hogy ha vala­ki elé­ge­dett a tele­fon­já­val, akkor nem cse­ré­li le az első adan­dó alka­lom­mal. Főleg nem egy olyan tele­font, amit annyi­ért vett meg, ami­ből kijön­ne egy Nexus 7, egy Nexus 10 és még két Big­Mac menü. Ennek nincs értel­me! Miért van ez még­is így?

Itt van mel­let­tem a Galaxy Nexus, 16%-kal nagyobb kijel­ző­jén 194 ezer és 560-nal több pixel, mint az 5s-én. Mind­járt két éve mutat­ták be, más­fél éve vet­tem, és még min­dig sze­re­tem. Nem cse­rél­ném be.

Levelezésem a NAV-val, avagy hogyan kell külföldi jövedelmet (nem) leadózni Magyarországon

A minap Pont egy hónap­ja írtam egy leve­let a NAV-nak, mivel 5 perc gug­li­zás után nem tud­tam kita­lál­ni, hogy a kül­föl­di jöve­del­met hogyan kell beval­la­ni. Így utó­lag átgon­dol­va ott volt a sze­mem előtt a meg­ol­dás, de még­sem talál­tam. Nosza, írtam is egy hosszú, hiva­ta­los leve­let a NAV ügy­fél­szol­gá­la­tá­nak.

Ked­ves NAV!

Tavaly már­ci­us köze­pé­ig dol­goz­tam Magyar­or­szá­gon, azóta Svájc­ban dol­go­zom. Be kell jelen­te­nem a sváj­ci mun­ka­bé­re­met és adó­mat a 1253-ason? Ha igen, hogyan és miként?

Köszi,
Laci

Gon­dol­tam, nem húzom el hosszan, mert akkor vissza­jo­gász­kod­nak nekem, azt meg úgy­sem értem. Pusz­tán a tények­re hivat­ko­zó leve­lem­mel tehát gyors sikert remél­tem.

De nem tör­tént sem­mi. Egy hét, két hét, négy hét, sem­mi. Aztán teg­nap meg­jött a válasz. Elő­ször azt hit­tem, élet­fogy­tig­lan­ra ítél­tek, mert a ráné­zés­re is kis­re­gény hosszú­sá­gú levél nem lehet válasz egy ilyen pri­mi­tív és egy­sze­rű kér­dés­re.

Dehogy­nem.

Mielőtt tovább­men­nénk, egy dol­got sze­ret­nék leszö­gez­ni. Tény­leg ala­pos és átfo­gó választ kap­tam, meg­vá­la­szol­ták a kér­dést, sőt, még kap­tam hoz­zá némi olvas­ni­va­lót is. Az viszont vic­ces, hogy a 196 karak­te­rem 9.104 karak­te­res lavi­nát indí­tott.

Tisz­telt Ügy­fe­lünk!

Szia, Laci!

Tájé­koz­tat­juk, hogy a sze­mé­lyi jöve­de­lem­adó­ról szó­ló 1995. évi CXVII. tör­vény (a továb­bi­ak­ban: Szja tv.) jelen­leg hatá­lyos 2. § (4)-(5) bekez­dé­se alap­ján a bel­föl­di ille­tő­sé­gű magán­sze­mély adó­kö­te­le­zett­sé­ge összes bevé­te­lé­re kiter­jed (tel­jes körű adó­kö­te­le­zett­ség). A kül­föl­di ille­tő­sé­gű magán­sze­mély adó­kö­te­le­zett­sé­ge kizá­ró­lag a jöve­de­lem­szer­zés helye alap­ján bel­föld­ről szár­ma­zó, vagy egyéb­ként nem­zet­kö­zi szer­ző­dés, viszo­nos­ság alap­ján a Magyar­or­szá­gon adóz­tat­ha­tó bevé­te­lé­re ter­jed ki (kor­lá­to­zott adó­kö­te­le­zett­ség). A nem­zet­kö­zi szer­ző­dés elő­írá­sát kell alkal­maz­ni, amennyi­ben tör­vénnyel vagy kor­mány­ren­de­let­tel kihir­de­tett nem­zet­kö­zi szer­ző­dés e tör­vény­től elté­rő elő­írást tar­tal­maz.

Magyar ember min­dig adó­zik. Nem magyar ember (turis­ta) csak a magyar jöve­del­me alap­ján adó­zik. Van­nak egyéb sza­bá­lyok is.

A Magyar Nép­köz­tár­sa­ság és a Sváj­ci Állam­szö­vet­ség között a ket­tős adóz­ta­tás elke­rü­lé­sé­re a jöve­de­lem- és a vagyon­adók terü­le­tén Buda­pes­ten, az 1981. évi ápri­lis hó 9. nap­ján alá­írt egyez­mény kihir­de­té­sé­ról szó­ló 1982. évi 23. tör­vény­ere­jű ren­de­let (a továb­bi­ak­ban: Egyez­mény) ren­del­ke­zik.

Első óra: tör­té­ne­lem. Ma 32 éve a kapi­ta­lis­ta svej­ci­ek Buda­pest­re láto­gat­tak, és kötöt­tek egy jófé­le egyez­ményt a magyar betyá­rok­kal.

A fen­ti­ek figye­lem­be­vé­te­lé­vel elő­ször azt kell meg­ha­tá­roz­ni, hogy Ön a jöve­de­lem meg­szer­zé­se­kor bel­föl­di, vagy kül­föl­di ille­tő­sé­gű­nek minő­sült, majd azt kell meg­ál­la­pí­ta­ni, hogy az Ön által szer­zett jöve­de­lem az Egyez­mény alap­ján hol (melyik állam­ban) adóz­tat­ha­tó.

Kita­lál­juk, hogy magyar vagy‑e, és hogy kell‑e Magyar­or­szá­gon adóz­nod.

I. Ille­tő­ség­re vonat­ko­zó álta­lá­nos sza­bá­lyok

Min­de­nek előtt tájé­koz­tat­juk, hogy a magán­sze­mély tény­le­ges ILLETŐSÉGÉT egy­részt az ille­tő­ség­re vonat­ko­zó MAGYAR sza­bá­lyok, más­részt az érin­tett KÜLFÖLDI ÁLLAM ille­tő­ség­re vonat­ko­zó elő­írá­sai, har­mad­részt a két állam között fenn­ál­ló, a KETTŐS ADÓZTATÁS ELKERÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ nem­zet­kö­zi EGYEZMÉNY sza­bá­lyai (jel­lem­ző­en annak 4. Cik­ke) együt­te­sen hatá­roz­zák meg. Szin­tén meg­ál­la­pít­ha­tó, hogy az Egyez­mény sza­bá­lyai dön­tő­bí­ró­ként funk­ci­o­nál­nak, azaz amennyi­ben mind a magyar, mind a kül­föl­di állam meg­ál­la­pí­tot­ta a saját bel­ső joga sze­rint a magán­sze­mély bel­föl­di ille­tő­sé­gét, akkor ennek az ellent­mon­dás­nak a fel­ol­dá­sá­ra az Egyez­mény sza­bá­lyai szol­gál­nak.

Az Szja. tv. 3. § 2. pont­ja alap­ján bel­föl­di ille­tő­sé­gű magán­sze­mély töb­bek között a magyar állam­pol­gár (kivé­ve, ha egy­ide­jű­leg más állam­nak is állam­pol­gá­ra, és bel­föl­dön nem ren­del­ke­zik a pol­gá­rok sze­mé­lyi ada­ta­i­nak és lak­cí­mé­nek nyil­ván­tar­tá­sá­ról szó­ló tör­vény­ben meg­ha­tá­ro­zott lakó­hellyel vagy tar­tóz­ko­dá­si hellyel).

Abban az eset­ben, ha egy magán­sze­mélyt két állam a saját bel­ső joga alap­ján egy­aránt bel­föl­di ille­tő­sé­gű­nek tekin­ti, akkor a tény­le­ges ille­tő­ség kér­dé­sét az Egyez­mény ille­tő­ség­ről szó­ló Cik­két kell alkal­maz­ni.

A tan­könyv­ben ez az ún. kis­be­tűs rész.

TÁJÉKOZTATÁSUNKAT AZZAL A FELTÉTELEZÉSSEL ADJUK, HOGY ÖN MAGYAR ILLETŐSÉGŰNEK MINŐSÜL.

Sze­rin­tünk magyar vagy.

II. Az Egyez­mény 15. Cik­ke tar­tal­maz­za a mun­ka­vi­szony­ból szár­ma­zó jöve­de­lem adóz­ta­tá­sa helyé­nek meg­ha­tá­ro­zá­sá­ra vonat­ko­zó sza­bá­lyo­kat.

Az Egyez­mény 15. Cikk (1) bekez­dés értel­mé­ben a 16., 18. és 19. Cik­kek fenn­tar­tá­sá­val a fize­tés, a bér és más hason­ló térí­tés, ame­lyet az egyik Szer­ző­dő Állam­ban (Magyar­or­szá­gon) ille­tő­ség­gel bíró sze­mély nem önál­ló mun­ká­ért kap, csak ebben az Állam­ban (Magyar­or­szá­gon) adóz­tat­ha­tó, kivé­ve, ha a mun­kát a másik Szer­ző­dő Állam­ban (Svájc­ban) vég­zik. Amennyi­ben a mun­kát ott vég­zik, úgy az ezért kapott térí­tés a másik Állam­ban (Svájc­ban) adóz­tat­ha­tó.

Az Egyez­mény 15. Cikk (2) bekez­dés úgy ren­del­ke­zik, hogy tekin­tet nél­kül az (1) bekez­dés­re, az a térí­tés, ame­lyet az egyik Szer­ző­dő Állam­ban (Magyar­or­szá­gon) ille­tő­ség­gel bíró sze­mély a másik Szer­ző­dő Állam­ban (Svájc­ban) vég­zett nem önál­ló mun­ká­ért kap, csak az elő­ször emlí­tett Állam­ban (Magyar­or­szá­gon) adóz­tat­ha­tó, ha
a) a ked­vez­mé­nye­zett a másik Állam­ban (Svájc­ban) a vonat­ko­zó adó­év­ben össze­sen nem tar­tóz­ko­dik hosszabb ide­ig, mint 183 nap, és
b) a térí­tést olyan mun­ka­adó fize­ti vagy olyan mun­ka­adó nevé­ben fize­tik, aki nem bír ille­tő­ség­gel a másik Állam­ban (Svájc­ban), és
c) a térí­tést nem a mun­ka­adó­nak a másik Állam­ban (Svájc­ban) levő telep­he­lye vagy állan­dó beren­de­zé­se vise­li.

A 15. Cikk (1) bekez­dés ren­del­ke­zé­sé­nek alap­ján Önnek, mint magyar ille­tő­sé­gű mun­ka­vál­la­ló­nak a Svájc­ban vég­zett, mun­ka­vi­szony­ból szár­ma­zó jöve­del­me Svájc­ban adóz­tat­ha­tó, azon­ban a 15. Cikk (2) bekez­dé­sé­ben fog­lalt kon­junk­tív fel­té­te­lek tel­je­sü­lé­se ese­tén (vagy­is ha a 15. Cikk (2) bekez­dés­ben fog­lalt mind­há­rom fel­té­tel tel­je­sül) Önnek, mint magyar ille­tő­sé­gű mun­ka­vál­la­ló­nak a Svájc­ban vég­zett, mun­ka­vi­szony­ból szár­ma­zó jöve­del­me még­is Magyar­or­szá­gon adóz­tat­ha­tó (rövid­tá­vú kikül­de­tés).

Akkor adó­zol kinn, ha ott vagy töb­bet, mint itt­hon, és kin­ti cég­nél dol­go­zol.

A leve­lé­ben közöl­tek­ben nincs uta­lás arra vonat­ko­zó­an, hogy Ön Svájc­ban kikül­de­tés kere­té­ben végez­ne mun­kát, ezért vélel­mez­zük, hogy a Svájc­ban vég­zett jöve­del­met egy Svájc­ban ille­tő­ség­gel bíró mun­kál­ta­tó­tól kap­ta. Ennek alap­ján az Ön ese­té­ben, mivel a 15. Cikk (2) bekez­dé­sé­ben fog­lalt kon­junk­tív fel­té­te­lek nem áll­nak fenn, azaz nem tel­je­sül a 15. Cikk (2) bekez­dé­sé­ben fog­lalt mind­há­rom fel­té­tel mara­dék­ta­la­nul, ezért ÖNNEK, MINT MAGYAR ILLETŐSÉGŰ MUNKAVÁLLALÓNAK A SVÁJCBAN VÉGZETT, NEM ÖNÁLLÓ MUNKÁBÓL SZÁRMAZÓ JÖVEDELME nem Magyar­or­szá­gon, hanem SVÁJCBAN ADÓZTATHATÓ.

Kiszá­mol­tuk, hogy már­ci­us­tól decem­be­rig több mint 183 nap van, és úgy vél­jük, Svájc­ban nem egy türk­mén cég­nek dol­go­zol.

Az Egyez­mény 23. Cikk (1) bekez­dés a) pont sze­rint a Magyar Nép­köz­tár­sa­ság­ban a ket­tős adóz­ta­tást a követ­ke­ző­kép­pen kell elke­rül­ni: amennyi­ben a Magyar Nép­köz­tár­sa­ság­ban ille­tő­ség­gel bíró sze­mély jöve­del­met élvez vagy vagyo­na van és ez a jöve­de­lem vagy vagyon az Egyez­mény értel­mé­ben a Sváj­ci Állam­szö­vet­ség­ben adóz­tat­ha­tó, úgy a Magyar Nép­köz­tár­sa­ság a b) és c) pon­tok fenn­tar­tá­sá­val ezt a jöve­del­met vagy vagyont kive­szi az adóz­ta­tás alól.

A Magyar Nép­köz­tár­sa­ság a hanyat­ló (és kapi­ta­lis­ta) Nyu­gat felé nemes gesz­tust gya­ko­rol, és nem kér adót azon jöve­de­lem után, ami­hez a Magyar Nép­köz­tár­sa­ság­nak egyéb­ként sem­mi köze sincs.

Az Egyez­mény 23. Cikk (1) bekez­dés c) pont sze­rint azon­ban a Magyar Nép­köz­tár­sa­ság­ban ille­tő­ség­gel bíró sze­mély olyan jöve­del­me vagy vagyo­na, amely az Egyez­mény értel­mé­ben a Magyar Nép­köz­tár­sa­ság­ban ki van véve az adóz­ta­tás alól, a Magyar Nép­köz­tár­sa­ság­ban ennek a sze­mély­nek a töb­bi jöve­del­mé­re vagy vagyo­ná­ra vonat­ko­zó adó meg­ál­la­pí­tá­sá­nál még­is figye­lem­be vehe­tő.

Az Szja. tv. 7. § (1) bekez­dés m) pont sze­rint jöve­de­lem kiszá­mí­tá­sá­nál nem kell figye­lem­be ven­ni a tör­vénnyel vagy kor­mány­ren­de­let­tel kihir­de­tett nem­zet­kö­zi szer­ző­dés alap­ján az adó alól Magyar­or­szá­gon men­te­sí­tett azon jöve­del­met, ame­lyet egyéb­ként az össze­vont adó­lap­ba kel­le­ne beszá­mí­ta­ni. Ugyan­ak­kor az Szja tv. 3. § 75. pont ab) alpont­ja az éves összes jöve­de­lem szá­mí­tá­sá­nál figye­lem­be kell ven­ni a tör­vénnyel vagy kor­mány­ren­de­let­tel kihir­de­tett nem­zet­kö­zi szer­ző­dés alap­ján az adó alól Magyar­or­szá­gon men­te­sí­tett azon jöve­del­met, ame­lyet az össze­vont adó­lap­ba nem kell beszá­mí­ta­ni.

Azért írd be az adó­be­val­lá­sod­ba, hogy mennyit keres­tél, mert sze­ret­jük azt tud­ni. Ben­nünk meg­bíz­hatsz!

ÖSSZEGEZVE A FENT ÍRTAKAT: HA ÖN MAGYARORSZÁGON BELFÖLDI ILLETŐSÉGŰ ÉS SVÁJCBAN VÉGZETT MUNKÁRÓL VAN SZÓ, AKKOR AZ EBBŐL SZÁRMAZÓ JÖVEDELEM SVÁJCBAN ADÓZTATHATÓ, AMENNYIBEN AZ EGYEZMÉNY 15. CIKK (2) BEKEZDÉSÉBEN FOGLALTAK NEM TELJESÜLNEK MARADÉKTALANUL.
EZ A JÖVEDELEM AZ EGYEZMÉNY SZERINT MAGYARORSZÁGON MENTESÍTETT AZ ADÓ ALÓL, MIVEL AZONBAN ÖNNEK MAGYARORSZÁGRÓL IS SZÁRMAZOTT JÖVEDELME A KÖZÖLT INFORMÁCIÓK ALAPJÁN, ÍGY TÁJÉKOZTATÓ ADATKÉNT A 2012. ADÓÉVRŐL SZÓLÓ 1253 SZÁMÚ SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ BEVALLÁS 44. SORÁBAN KELL FELTÜNTETNI A SVÁJCBAN SZERZETT, NEM ÖNÁLLÓ MUNKÁBÓL SZÁRMAZÓ JÖVEDELMET.

Lac­kó, ha meg­nyi­tod az Abev­Ja­vát (ami egy iga­zi hun­ga­ri­kum), akkor a 44-es sor­ba írd be azt az össze­get, m’kay?

Vége­ze­tül utal­ni kívá­nunk arra, hogy az Szja tv. 5. § (7) bekez­dé­se sze­rint a kül­föl­di pénz­nem­ben kelet­ke­zett bevé­telt, fel­me­rült kiadást, vala­mint bár­mely bizony­la­ton kül­föl­di pénz­nem­ben meg­adott, az adó mér­té­ké­nek meg­ha­tá­ro­zá­sá­hoz fel­hasz­nált ada­tot a 6. § ren­del­ke­zé­se­i­nek figye­lem­be­vé­te­lé­vel a Magyar Nem­ze­ti Bank (a továb­bi­ak­ban: MNB) hiva­ta­los devi­za­ár­fo­lya­má­nak, olyan kül­föl­di pénz­nem ese­té­ben, amely nem sze­re­pel az MNB hiva­ta­los devi­za­ár­fo­lyam-lap­ján, az MNB által köz­zé­tett, euró­ban meg­adott árfo­lyam ala­pul­vé­te­lé­vel kell forint­ra átszá­mí­ta­ni.
Az Szja tv. 6. §-a alap­ján a kül­föl­di pénz­nem­ről tör­té­nő átszá­mí­tás­hoz bevé­tel ese­té­ben — ha e tör­vény más­ként nem ren­del­ke­zik — a BEVÉTELSZERZÉS IDŐPONTJÁBAN, kiadás ese­té­ben a tel­je­sí­tés idő­pont­já­ban érvé­nyes árfo­lya­mot kell alkal­maz­ni.

Ha a sváj­ci fize­té­se­det Svájc­ban sváj­ci frank­ban kap­tad (van rá esély), akkor eltölt­hetsz azzal egy bol­dog egy fer­tály­órát, hogy egye­sé­vel átszá­mol­ga­tod az MNB-árfo­lya­mok­kal forint­ra

Ettől elté­rő­en ha a bevé­telt kül­föl­di pénz­nem­ben sze­rez­te, vagy ha a kiadást kül­föl­di pénz­nem­ben fizet­te ki, és ren­del­ke­zik a bevé­tel meg­szer­zé­se idő­pont­ját (a kül­föl­di pénz eladá­sát) köve­tő 15 napon, illet­ve kiadás ese­tén a tel­je­sí­tést (kül­föl­di pénz véte­lét) meg­elő­ző 15 napon belül PÉNZÜGYI INTÉZMÉNY ÁLTAL az adott kül­föl­di pénz eladását/vételét iga­zo­ló, a nevé­re kiál­lí­tott bizony­lat­tal, akkor a figye­lem­be vett ÁRFOLYAMOT a bizony­lat sze­rin­ti összeg mér­té­ké­ig alkal­maz­hat­ja a forint­ra tör­té­nő átszá­mí­tás­hoz.

Ha vol­tál olyan hülye, és forin­tot vet­tél, akkor szá­mol­hatsz azzal az árfo­lyam­mal.

Lehe­tő­ség van arra is, hogy a leír­tak­tól elté­rő­en — válasz­tá­sa sze­rint — az adó­elő­leg, adó meg­ál­la­pí­tá­sá­hoz a bevé­tel forint­ra tör­té­nő átszá­mí­tá­sá­ra a meg­szer­zé­se NAPJÁT MEGELŐZŐ HÓNAP 15. NAPJÁN ÉRVÉNYES MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOT, olyan kül­föl­di pénz­nem ese­té­ben, amely nem sze­re­pel az MNB hiva­ta­los devi­za­ár­fo­lyam-lap­ján, az MNB által köz­zé­tett, euró­ban meg­adott árfo­lya­mot alkal­maz­za.

Még min­dig nem elég bonyo­lult a tör­vény, ezért bele­rak­tunk még egy §-t.

Itt vet­ném köz­be, hogy ennek az árfo­lyam­szá­mí­tás­nak azért nincs a vilá­gon sem­mi értel­me, mert a brut­tó jöve­del­me­met nem mon­dom meg (nem is kell). Innen­től kezd­ve aztán hót mind­egy, hogy az X‑et szor­zom 220-szal, vagy az Y‑t 230-cal. Good luck!

Ter­mé­sze­te­sen a fen­ti­ek­ben emlí­tett forint­ra tör­té­nő átszá­mí­tás­nál a brut­tó jöve­del­met kell ala­pul ven­ni.

A brut­tó béred­del szá­mol­jál. Tudod, ez az, ami Svájc­ban a net­tó 110%-a, Magyar­or­szá­gon a net­tó 200%-a.

Az Alkot­mány­bí­ró­ság 60/1992. (XI.17.) AB hatá­ro­za­tá­ban rög­zí­tet­tek­kel össz­hang­ban tájé­koz­tat­juk, hogy a válasz­le­vél­ben rész­le­te­zet­tek szak­mai véle­mény­nek minő­sül­nek, köte­le­ző jogi erő­vel nem bír­nak.

Köszi, hogy elol­vas­tad a leve­lün­ket. Ha így jársz el, még min­dig meg­bün­tet­he­tünk, ez van.

Üdvöz­let­tel:
Nem­ze­ti Adó- és Vám­hi­va­tal
Közép-magyar­or­szá­gi Regi­o­ná­lis Adó Főigaz­ga­tó­sá­ga
Tájé­koz­ta­tá­si Főosz­tály

Mari­ka a 3‑as szo­bá­ból.

El lehet menni — de törvényt sérthet, ha a gyereket is viszi!”

Ellen­té­tes az Euró­pai Unió alap­el­ve­i­vel, pél­dá­ul az embe­rek sza­bad moz­gá­sá­val az a hazai jog­sza­bály, amely sze­rint kül­föld­re köl­tö­zés­nél a magya­rok csak a gyám­ha­tó­ság enge­dé­lyé­vel vihe­tik maguk­kal a gye­re­ke­i­ket. Ha ilyet nem kér­nek, olyan — hosszas, kínos pil­la­na­tok­kal járó — pro­ce­dú­rá­val néz­het­nek szem­be, mint a hvg.hu-nak erről mesé­lő orvos házas­pár.

A HVG közölt cik­ket a témá­ban. Ugyan nem szo­ká­som, hogy lap­szem­léz­zek, de ez most annyi­ra fel­bosszan­tott, hogy muszáj kien­ged­nem a gőzt.

Szó­val azt sze­ret­ném üzen­ni a Magyar­or­szág Ország Buda­pest Szé­kes­fő­vá­ros Kor­mány­hi­va­ta­la Nem­ze­ti Gyám- és Csa­lád­ügyi Hiva­ta­lá­nak Nem­ze­ti Négy­zet Ala­kú Asz­ta­lá­nak, hogy soha a büdös élet­ben nem fogom sem­mi­hez sem az enge­dé­lyü­ket kér­ni, ami Katá­val és/vagy Zizi­vel kap­cso­la­tos.

Ezek nem nor­má­li­sak. De nem csak ezek, hanem azok is, akik koráb­ban ezt a tör­vényt ilyen for­má­ban meg­ír­ták. Eszem meg­áll.

Két gondolat a felsőoktatásról

1.) Tan­díj
Eszem­be jutott pár algon­do­lat a tan­díj­jal kap­cso­lat­ban. Pél­dá­ul az, hogy milyen fur­csa az egye­te­mis­ták demonst­rá­ci­ó­ja a tan­díj ellen. Egy­részt alap­eset­ben (ez Magyar­or­szá­gon már nem fel­tét­le­nül igaz saj­nos) ez őket vaj­mi kevés­sé érint­he­ti, hiszen az ilyen vál­toz­ta­tá­sok fel­me­nő rend­szer­ben kerül­nek beve­ze­tés­re, ergó nekik hót mind­egy. Ez iga­zá­ból csak azok­nak rossz, akik utá­nuk jön­nek. Kik jön­nek utá­nuk? A fel­tö­rek­vő ifjú­ság, a kon­ku­ren­cia. Tehát iga­zá­ból a hall­ga­tói demonst­rá­ció azért fura egy állat­faj, mert saját maguk (a mos­ta­ni hall­ga­tók) ellen szól.
Per­sze ez nem ilyen egy­sze­rű. Ezen már akkor­tájt gon­dol­kod­tam, ami­kor még nagy­ban HK‑s (HÖK-ös) vol­tam a világ­hí­rű Műegye­tem zász­lós­ha­jó Vil­lany­ka­rán. És arra jöt­tem rá (töb­bek közt), hogy én pél­dá­ul azért tün­te­tek a tan­díj ellen, mert ami­kor gim­na­zis­ta vol­tam, hason­ló eset­ben nyil­ván jól esett vol­na, ha az akko­ri egye­te­mis­ták tün­tet­nek a tan­díj ellen. A kis hülye gimi­sek (szak­kö­ze­pe­sek) érte­lem­sze­rű­en nem lát­ják át eze­ket a dol­go­kat, 12. (4., 8.) évfo­lyam előtt a diá­kok 90%-a egy­ál­ta­lán nem fog­lal­ko­zik ilyen, egyéb­ként fon­tos témák­kal.
Ami a fur­csa az egész­ben, hogy mint­ha ez az egész elő­re gon­dol­ko­dás és önzet­len­ség mint­ha az egye­tem­mel vesz­ne ki az embe­rek­ből. Utá­na nincs már sem­mi ilyes­mi. A rend­őrök til­ta­koz­nak azért, hogy milyen fel­té­te­lek mel­lett kez­de­nek dol­goz­ni a követ­ke­ző rend­őrök? Nem, helyet­te azzal fog­lal­koz­nak — tel­je­sen jogo­san — , hogy miket ígér­tek meg nekik anno, és miket pró­bál­nak elven­ni tőlük most.
Még egy utol­só algon­do­la­tocs­ka. Egy álta­lam igen tisz­telt egy­ko­ri hall­ga­tó­tár­sam (és milyen kicsi a világ, mos­ta­ni kol­lé­gám) mon­dot­ta volt egy­ko­ron, hogy a magyar fel­ső­ok­ta­tás­nak nem az a gond­ja, hogy alul­fi­nan­szí­ro­zott. Épp ellen­ke­ző­leg: túl­fi­nan­szí­ro­zott. Aki pár hét­nél töb­bet töl­tött el bár­mely magyar főis­ko­lán vagy egye­te­men, sze­rin­tem kapás­ból fel tud­na sorol­ni nem egy, nem két olyan terü­le­tet, ahol nem szi­vá­rog, hanem egye­ne­sen ömlik a pénz kife­lé. Hogy mást ne mond­jak, egy sze­mé­lyes pél­da: pályá­za­tok. Még első- vagy másod­év­ben dol­goz­tam egy labor­ban, per­sze nem kell komoly szel­le­mi erő­fe­szí­tés­re gon­dol­ni, gépe­ket ins­tal­lál­tunk, kábe­lez­tünk, ilye­nek. Pénzt akkor nem kap­tunk, csak néhány hónap­pal később. Alá kel­lett írni néhány papírt, aztán vala­mi­lyen pályá­zat­tal kap­cso­la­tos pénz­ből kap­tunk néhány tíz­ezer forin­tot, talán mint ösz­tön­díj. Annyi közöm nem volt a témá­hoz, hogy azt sem értet­tem, mi a pályá­zat címe. Így megy ez.
A sze­mé­lyes véle­mé­nyem egyéb­ként az, hogy a tan­díj jó dolog, mert amit pén­zért veszel, azt job­ban meg­be­csü­löd; illet­ve ahol pén­zes vásár­ló vagy, job­ban meg­be­csül­nek. De ez így, ebben a for­má­ban, ebben az ország­ban nem működ­het. Tehát elmegy Orbán Vik­tor, Hoff­mann Rózsa és a töb­bi sze­ren­csét­len neu­ro­szi­fi­li­szes poli­ti­ku­sunk a … most majd­nem írtam vala­mi csúf károm­ko­dást, de vissza­fog­tam magam. Szó­val elmen­nek ők mind a picsá­ba.

2.) Elő­adá­sok szín­vo­na­la
Néhány nap­ja két volt évfo­lyam­tár­sam beszél­ge­tett face­boo­kon ebben a témá­ban. Én egy lényeg­re törő hoz­zá­szó­lás­sal pró­bál­tam emel­ni a vita szín­vo­na­lát.
Előadás
Ezzel kap­cso­lat­ban megest csak két algon­do­lat. Egy­részt sze­rin­tem az elő­adá­sok nagyon nagy része mind szar volt, élvez­he­tet­len, követ­he­tet­len, értel­met­len; illet­ve ezek fel­vált­va, sőt, néha egy­szer­re is. Nem vélet­le­nül alud­tam én el min­den áldott nap órán, pedig akkor hol volt még Kata, hol volt még Zizi. (Csak Warc­raft 3 volt, online.) Ahogy én nem tanul­tam meg pre­zen­tál­ni — elő­adás = pre­zen­tá­ció, csak több a slide, és hosszabb az egész — sem álta­lá­nos­ban, sem közép­is­ko­lá­ban, sem az egye­te­men, úgy nem tanult meg szin­te egyet­len tanár se. Rémes. És mind­ezt a fent neve­zett, nevé­ben igen erős intéz­mény­ben. Tény­leg rémes.
Aztán per­sze volt sze­ren­csém más egye­te­met is kipró­bál­ni, ami még min­dig igen pati­nás­nak mond­ha­tó. Ez volt a BMF, később Óbu­dai Egye­tem. Nos, aki­ket már a BME-re se vet­tek fel tanár­nak, azok men­tek a BMF-re. Atya ég, hogy ott szom­ba­ton­ként (!) mennyi minő­sít­he­tet­le­nül szar elő­adá­son vol­tam. És még fizet­tem is. Det­tó rémes.
Máso­dik — záró — algon­do­lat: kövez­zen meg min­den volt évfolyam‑, szak‑, kar- és egye­tem­tár­sam, de nem az elő­adá­sok szín­vo­na­lá­val volt a leg­na­gyobb gond. Szar — szar, az egy dolog, attól még a tar­ta­lom maga, illet­ve a jegy­zet lehe­tő­vé tehe­tik azt, hogy az ember hasz­nos dol­go­kat tanul­jon. De nem, egy­sze­rű­en nem. Sem­mit, egy­sze­rű­en sem­mit nem tanul­tam a BME‑n, amit a mos­ta­ni mun­kám­ban hasz­no­sí­ta­ni tud­nék. Prog­ra­moz­ni nem taní­tot­tak meg, amit magam­tól tanul­tam, az meg elég volt arra, ami­re anno hasz­nál­tam. A mér­nö­ki ala­pok­kal kitö­röl­he­tem, a szem­lé­let­mó­dot szin­tén nem ott sze­rez­tem. A vég­te­len elmé­le­ti tárgy mind­egyi­ke hasz­nál­ha­tat­lan, a gya­kor­la­ti tár­gyak talán még inkább. Alig tudom elhin­ni, hogy szak­irá­nyon (!) az IP-fej­léc mező­it tanul­tuk, papí­ron (!) kel­lett vissza­ad­ni a tanul­ta­kat a ZH‑n. Egy­sze­rű­en elké­pesz­tő.
A sok hülye­ség helyett inkább tanultam/tanítottak vol­na meg

  • ango­lul,
  • pre­zen­tál­ni,
  • doku­men­tál­ni,
  • új rend­sze­re­ket meg­ér­te­ni,
  • csa­pat­ban dol­goz­ni,
  • gon­dol­kod­ni,
  • kom­mu­ni­kál­ni (!).

A dip­lo­má­mat egé­szen az első (IBM) és a máso­dik (E&Y) mun­ka­he­lye­mig tud­tam bár­mi­re is hasz­nál­ni (ún. virí­ta­ni), azóta sem­mi. Per­sze nyil­ván én vagyok a hülye, hogy nem let­tem ter­ve­ző­mér­nök, hiszen az MSc az így meg úgy …
Egy idő­ben úgy gon­dol­tam, hogy az egye­tem elvég­zé­se, a dip­lo­ma meg­szer­zé­se, az olyan, mint a magas­ug­rás. A BME mond­juk a két méter (ill. ese­tem­ben, mivel iga­zi sport­em­ber­ről van szó, legyen 110 cm), a BMF meg egy gőzöl­gő lócit­rom. Minél erő­sebb egye­te­met végez el az ember, annál job­ban bizo­nyít­ja azt, hogy ő jó az adott szak­má­ban. Attól, mert Javi­er Soto­mayor átlép egy Lego-kerí­tést, még lehet, hogy ő a világ leg­jobb magas­ug­ró­ja. Remé­lem, ért­he­tő az ana­ló­gia.
Saj­nos most úgy gon­dol­ko­dom, hogy aki az egye­te­men sike­res, az arra jó, hogy az egye­te­men tanít­has­son. Van kivé­tel, én is isme­rek nem egy ilyen embert, de attól még rosszabb pil­la­na­ta­im­ban ezt gon­do­lom. Csú­nya, rossz gon­do­lat.
Lehet, hogy túl messzi­re sodort a vég­zett­sé­gem­től az ár? Busi­ness Analyst­ként nem érzem ezt, ha mond­juk hen­tes-szo­ba­fes­tő len­nék, akkor befog­nám a szá­mat.

Szó­val csak ennyit akar­tam írni a fel­ső­ok­ta­tás­ról ezen a havas hét­fői éjsza­kán.

Nagykép

Lesz majd nor­má­lis tar­ta­lom is előbb-utóbb, csak nehe­zen veszem rá maga­mat.

(…) éle­te össze­ol­vadt a pro­pa­gan­dá­val. Magát, mint népe gon­dos­ko­dó és bölcs vezé­rét mutat­ta be. Az okta­tást, a médi­át és a fil­me­ket szi­go­rú­an ellen­őriz­ték, hogy azt sugall­ják, hogy a (…) meg­ha­lad­ta a demok­rá­ci­át, a libe­ra­liz­must és a bol­se­viz­must. Egy idő­ben pél­dá­ul nem lehe­tett rossz híre­ket bemon­da­ni a hír­adó­ban. (…) Sok pénzt öltek lát­vá­nyos köz­mun­ka-prog­ra­mok­ra is.

(index.hu)

Eskü­szöm, hogy a máso­dik Orbán-kor­mány ugrott be nekem erről …

(Század)végünk van

G. Fodor Gábor írá­sa a saját magá­ról elne­ve­ze­tett blo­gon érde­kes olvas­ni­va­ló. Tóta W. rea­gált is rá egyet. Én csak egy bekez­dést emel­nék ki az ere­de­ti anyag­ból, az egyik leg­szeb­bet.

Az Orbán-kor­mány viszont azt mond­ja, hogy a meg­ál­la­po­dá­sért cse­ré­be nem fog­ja fel­ad­ni cél­ja­it: a mun­ka­hely­te­rem­tést, a kiter­jesz­tett köz­te­her­vi­se­lést, az állam haté­ko­nyab­bá téte­lét, a meg­szo­rí­tó poli­ti­ka eluta­sí­tá­sát. Ez a pozí­ció szem­ben­áll az IMF hagyo­má­nyos dik­tá­tu­ma­i­val, de Magyar­or­szág nincs egye­dül.

Akkor csi­nál­já­tok! Sen­ki sem csa­var­ja ki a keze­tek­ből a varázs­pál­cát, csi­nál­já­tok a mun­ka­he­lye­ket, csi­nál­já­tok a haté­ko­nyabb álla­mot, csi­nál­já­tok az elosz­tott köz­te­her­vi­se­lést! Nem hiszem el, hogy van olyan hülye Fidesz-sza­va­zó, aki elhin­né, hogy az IMF azért nem ad pénzt nek­tek, mert ők maga­sabb mun­ka­nél­kü­li­sé­get, nagyobb-drá­gább álla­mot és igaz­ság­ta­lan adó­zást sze­ret­ne.

Illet­ve van egy rossz hírem saját magam­nak. Az összes Fidesz-sza­va­zó ezt így elhi­szi. Mit elhi­szi, dup­la­gon­dol­ja! :)

Update: átír­tam a címet, mert ez így rövi­debb. És job­ban kieme­li ezt a rémes szó­vic­cet.

Az iPhone-ról, utoljára

Nos, ahogy meg­ígér­tem, írok egy utol­só (iga­zá­ból össze­sen har­ma­dik) bejegy­zést, ami­ben elmon­dom, miért utá­lom az iPhone‑t, az Apple‑t, az iOS‑t és min­den ehhez kap­cso­ló­dó dol­got. Ezután sem élő­szó­ban, sem twit­te­ren, sem face­boo­kon, sem email­ben nem fogom ekéz­ni a tele­font, illet­ve az azt körül­öle­lő öko­szisz­té­mát. Még beszéd köz­ben is csak annyit mon­dok majd maxi­mum, hogy bit.ly/lacialma — ennyi.

Elöl­já­ró­ban még annyit, hogy lesz­nek köz­he­lyek, száz­szor ismé­telt frá­zi­sok és túl­zá­sok is. Van sok iPho­ne-os isme­rő­söm, és jóné­hány iPho­ne-os bará­tom is, rájuk nem vonat­ko­zik az alább leír­tak közül sem­mi sem.

Nehéz dolog bele­kez­de­ni egy ilyen fiká­zós poszt­ba, mert iga­zá­ból túl sok bajom magá­val a tele­fon­nal vagy a cég­gel nincs. Egy­szer vet­tem eddig éle­tem­ben App­le-ter­mé­ket, egy iPod shuffle‑t, Regi­nek, aján­dék­ba. Ezt leszá­mít­va úgy vagyok vele, hogy ren­ge­teg cég­nek ren­ge­teg ter­mé­ke és szol­gál­ta­tá­sa van, ami ugyan­úgy túl­ára­zott, túl­misz­ti­fi­kált, mint min­den App­le-cucc, még­sem írok/beszélek róla (ennyit). Ami iga­zán zavar, az az egész élet­ér­zés, ami ezt a tele­font kör­be­len­gi. Ez a fenn­költ, a világ gond­ja­in-baja­in felül­emel­ke­dő, azo­kat lené­ző újdzsent­ri fíling bassza a cső­röm, na, kimond­tam.

Az iPho­ne drá­ga. Értem én tel­je­sen, az exk­lu­zi­vi­tást kell meg­fi­zet­ni. Azt nem értem, hogy miért exk­lu­zív az a tele­fon, ami­ből egy nap alatt 2.000.000 adnak el? Miért exk­lu­zív az a tele­fon, ami­nek az első magyar­or­szá­gi vásár­ló­ja így néz ki? Miért az, ami­kor min­den iPho­ne belül­ről ugyan­úgy néz ki?

Erre muszáj kitér­nem. Én még most is alig hiszem el (kérek vala­kit, cáfol­jon meg!), hogy az iOS-en nin­cse­nek widge­tek, nem lehet a home scre­e­ne­ket nor­má­li­san test­re­szab­ni. (Most kis gug­li­zás után mint­ha jailbre­ak­kel len­ne erre mód. Ennyi?) Ha vala­mit utá­lok egy tele­fon­ban (az and­ro­i­dos tele­fon­ja­im­ban is), az a vég­te­len hosszú alkal­ma­zás­ikon-lis­ta, ami olda­la­kon keresz­tül sora­ko­zik ren­dü­let­le­nül. Én a home scre­e­ne­ket pont azért hasz­ná­lom úgy, ahogy be van­nak nálam állít­va, hogy nap­köz­ben a lehe­tő leg­ke­ve­sebb alka­lom­mal kell­jen végig­men­nem a lis­tán. Ha bele­gon­do­lok, hogy az iPho­ne-nál ez van, és a maxi­mum, amit az ember csi­nál­hat, hogy az iko­no­kat fold­erek­be ren­de­zi — jesszus! Most őszin­tén, erre tény­leg nincs igé­nye iOS ese­tén az embe­rek­nek, vagy jól látom, hogy ez csak azért nincs itt, mert ott meg van?

iPhone home screen

Bal oldali home Jobb oldali home

Nekem pél­dá­ul min­dig ilyen jel­le­gű­ek a kép­er­nyő­im, ez a 10+ alkal­ma­zás 95%-ban lefe­di a tele­fon­hasz­ná­la­to­mat. Direkt van kihagy­va hely az iko­nok felett, hogy “meg lehes­sen fog­ni” gör­ge­tés­hez a kép­er­nyőt — nem mint­ha vélet­le­nül elin­dí­ta­nék bár­mi­lyen alkal­ma­zást is.

No, de túl is lépek ezen, van még elég vessző és pari­pa. Szó­val az iPho­ne exk­lu­zi­vi­tá­sát kell meg­fi­zet­ni. Meg a minő­sé­get. Ami nyil­ván szig­ni­fi­kán­san külön­bö­zik min­den más gyár­tó biz­to­sí­tot­ta minő­ség­től. Hiszen az App­le ere­jük tel­jé­ben levő, kipi­hent és bol­dog nyu­gat-euró­pai hobbi(t)munkások révén állít­ja elő ter­mé­ke­it, ezért aztán azok soha nem rom­la­nak el. Mi? Hogy pont ugyan­azok­ban vagy ugyan­olyan gyá­rak­ban (gye­rek­mun­ká­sok, veszé­lyes anya­gok stb.) készül az iPho­ne, mint a Galaxy S III? Mi? Hogy a Sam­sung nél­kül nem len­ne egy­ál­ta­lán iPho­ne, mert kis túl­zás­sal a fél beren­de­zést ők gyárt­ják?

Ha már a gyár­tást hoz­tam szó­ba. Az iPho­ne 4S capt­cha kap­csán már írtam a bel­becs­ről, és ezt muszáj meg­ten­nem most, az iPho­ne 5 után is. Egy­sze­rű­en non­szensz, hogy 2012 vége felé ilyen tele­fon­nal lehet kijön­ni a piac­ra, ráadá­sul mind­ezt mint for­ra­da­lom haran­goz­zák be.

TELEFON iPho­ne 5 Galaxy S III Galaxy Nexus Lumia 920
MEGJELENÉS 2012.09. 2012.05. 2011.11. 2012.Q4?
CPU dual-core
1 GHz talán?
quad-core
1.4 GHz (inter­na­ti­o­nal)
dual-core
1.2 GHz
dual-core
1.5 GHz
KÉPERNYŐ 4“
1136×640
4.8“
1280x720
4.65“
1280x720
4.5“
1280x768
RAM,
TÁRHELY
1 GB,
max. 64 GB
1 GB (inter­na­ti­o­nal),
max. 64 GB + 64 GB
1 GB,
max. 32 GB
1 GB,
32 GB
KAMERÁK 8 MP 1080p,
1.2 MP 720p
8 MP 1080p,
1.9 MP 720p
5 MP 1080p,
1.3 MP 720p
8.7 MP 1080p,
1.3 MP 720p

Érzé­sem sze­rint hard­ver­ben az iPho­ne 5 a majd’ egy éves Galaxy Nexus­szal van egy súly­cso­port­ban, az S III-mal nem érde­mes össze­mér­ni. Vicc­ből ide­rak­tam a zász­lós­ha­jó Noki­át, lát­ni, hogy még az sem esély­te­len ebből a szem­pont­ból. A kép­er­nyő­mé­ret­ről: ez az egy ikon­so­ros tágí­tás sze­rin­tem vicc, a 4 hüvely­ket pont hoz­ta a Galaxy Nexus előt­ti Opti­mus 2X-em, és sze­rin­tem ez már akkor kicsi volt (jel­zem: LG O2X — 2011. feb­ru­ár!). Az and­ro­i­dos tele­fo­nok (a Note-okat felejt­sük el) most kez­dik elér­ni a kényel­met­len­ség hatá­rát méret­ben, sze­rin­tem 5 hüvelyk alatt kell marad­ni, mert ez az, ami még elfér egy nem-hipsz­ter mére­tű ember far­mer­zse­bé­ben. Mivel Ste­ve bácsi kiad­ta az ukázt, hogy mek­ko­ra lehet az iPho­ne kijel­ző­je, nem kell fél­ni attól, hogy bár­mi­kor meg­kö­ze­lí­te­né az App­le ezt a 4.5″ körü­li ide­á­lis tar­to­mányt.

A hard­ver per­sze mit sem ér szoft­ver nél­kül, és ez az, ahol sze­rin­tem pont mos­tan­ság dől az And­ro­id felé a mér­leg nyel­ve. Egé­szen a Jelly Beanig (4.1) — akár­mennyi­re is iOS-elle­nes és And­ro­id-pár­ti vagyok — min­dig úgy érez­tem, hogy az iPho­ne-ok egy kicsit mint­ha job­bak, gyor­sab­bak, reszpon­zí­vab­bak let­tek vol­na, mint a mel­lé­jük rakott, azo­nos kate­gó­ri­á­jú and­ro­i­dos tele­fon. Eddig. Innen­től kezd­ve sze­rin­tem már ez sem előny az iPho­ne-nál.

App Store vs. Goog­le Play: újfent csak azt tudom mon­da­ni, hogy ami még 1–2 éve egy­ér­tel­mű­en az iOS-paci­en­tú­ra felé bil­len­tet­te a kép­ze­let­be­li mér­leg kép­ze­let­be­li nyel­vét, az az előny sze­rin­tem már eltűnt. Kiló­ban mind a két helyen ugyan­úgy mil­lió-köze­li alkal­ma­zás talál­ha­tó, de nekem még min­dig úgy tűnik, hogy sok­kal több (és jóval drá­gább) ugyan­olyan jel­le­gű alkal­ma­zás van iPho­ne-ra, mint And­ro­id­ra. (Én ezt isme­rő­se­im twe­et­jei és tapasz­ta­la­tai alap­ján mon­dom.)

Kez­dek kicsit elmen­ni egy nem annyi­ra rej­tett iOS/Android össze­ha­son­lí­tás irá­nyá­ba, pedig itt és most a fiká­zás a cél. Vissza az iPho­ne-ra.

Tér­kép: nagyon magas lab­da, nem is arról sze­ret­nék írni, amit már előt­tem mil­li­ó­an kiele­mez­tek (gyk. szar tér­kép­ada­tok, ren­ge­teg hiba, hülye­ség, hiá­nyos­sá­gok stb.). Két dol­got viszont nem értek. 1.) Sokan azt mond­ják, hogy majd milyen jó lesz a Maps, és külön­ben is, mennyi­re szép. Jajj, na ne már, hát ha már egy tér­kép­al­kal­ma­zás­nál (!) is érv ez, amit az embe­rek nagy része autó­zás köz­ben hasz­nál, így csak 1–1 pil­lan­tás­ra néz rá — no com­ment. 2.) Siri kimond­ja az utca­ne­ve­ket — bra­vó! Csak a use case‑t nem látom ide. Ha Buda­pes­ten vagyok, akkor nem hasz­ná­lom a navi­gá­ci­ót, cse­ré­be tudom az utca­ne­ve­ket, pont, mint Siri. Ha a világ bár­mely más pont­ján vagyok, legyen az Csö­mör vagy Zürich, hót nem érde­kel, hogy a 2. utca, ami­be mind­járt behaj­tok, az Kos­suth Lajos kör­út vagy Bahn­hofstras­se. Nem elég, hogy az ember vezet, nézi az autó­kat, moto­ro­so­kat, gya­lo­go­so­kat, táb­lá­kat, időn­ként a navi­gá­ci­ót, most még az utca­név­táb­lá­kat is kezd­jem el sasol­ni, hogy tény­leg a Vej­ne­möj­nen tér­re kanyarodok‑e éppen ki?

Őfel­sé­ge Siri: sze­rin­tem ez egy paraszt­va­kí­tás, nem tudom elkép­zel­ni, hogy ennek bár­mi­lyen gya­kor­la­ti hasz­na len­ne. Az ennek meg­fe­le­lő hang­alá­mon­dá­sos tele­fon­ve­zér­lést én magam pél­dá­ul sosem hasz­nál­tam, és nem is hiszem, hogy bár­mi­kor hasz­nál­nám. Azt a sok App­le-alkal­ma­zot­tat, aki a Siri túl­ol­da­lán figye­li az uta­sí­tá­so­kat a Sirit fej­lesz­tet­te, sze­rin­tem száz­szor hasz­no­sabb terü­le­te­ket is lehe­tett vol­na alkal­maz­ni — ld. elő­ző bekez­dés.

Kicsit elfá­rad­tam így a végé­re, nem is lett ez olyan vit­ri­o­los, mint akar­tam. Egy szó mint száz: sze­rin­tem ennek az egész­nek nincs sem­mi értel­me!

Chewbacca iPhone
iPho­ne — “Ennek nincs értel­me!”

Regi: “Neked vala­mi látens App­le-imá­da­tod lehet, hogy min­dig fiká­zod őket!”