Na, talán most

(Gyk.: női kézi­lab­da csa­pa­tunk­ról szól e bejegy­zés, azon belül is az utób­bi napok­ban az olim­pi­án muta­tott játé­kuk­ról.)

Magyar­or­szág — Orosz­or­szág 24–33
Magyar­or­szág — Dél-Korea 22–33
(Azaz: a két utol­só meccsen két vere­ség, össze­sen 20 gólos különb­ség­gel.)

Tegye fel a kezét, aki ezek után erre szá­mí­tott:
Magyar­or­szág — Romá­nia 34–30

Egy­sze­rű­en lehe­tet­len kiis­mer­ni ezt a csa­pa­tot. Bár­ki­től kikap­ha­tunk, bár­me­lyik jobb csa­pat­tól kikap­ha­tunk 10 gól­lal, és bár­me­lyik csa­pa­tot meg is ver­het­jük. Nem lehet, tud­ni, hogy mi lesz a vége, de hogy már elő­dön­tő­sök a lányok, az nagyon szép. Gra­tu­lá­lok nekik! :)

Munkahelyi drukkolás

11.00: min­den­ki be van sóz­va, nem­so­ká­ra jön Fodor Zol­tán dön­tő­je! Meg­le­het az első ara­nyunk!

11.10: kb. hatan (az a fél “osz­tály”) levo­nu­lunk a föld­szint­re, mert ott van tévé.

11.12: meg­van a tévé, egy méte­res plaz­ma lóg a falon. Ki van kap­csol­va, sehol sen­ki.

11.13: egy föld­szin­ti kol­lé­ga bekap­csol­ja a tévét, de nincs meg a táv­irá­nyí­tó. Az m1-es csa­tor­ná­ra vágyunk, nagyon.

11.14: egy másik kol­lé­ga köz­li az első­vel, hogy lefe­lé kel­le­ne kap­csol­gat­ni, nem fel­fe­lé, mert az m1 az 1‑esen van. A 45-ös tájé­ká­ról for­du­lunk vissza…

11.16: ideg­té­pő gomb­nyom­ko­dás, 20-nál járunk.

11.18: meg­van az m1, kosár­lab­da megy.

11.20: még min­dig kosár­lab­da! Hol van már a bir­kó­zó­csar­nok?!

11.22: fel­hív­tam a Tuda­ko­zót, az MTV közön­ség­szol­gá­la­tát kérem.

11.23: az MTV nem tud­ja a műsor­ter­vét, a Tele­Sport­hoz irá­nyí­ta­nak.

11.24: infor­má­ció! A meccs 11.30-kor kez­dő­dik, meg lehet nyu­god­ni.

11.30: és tény­leg, már kez­dő­dik is. Pedig mennyi­re érde­kes volt ez a lit­ván-orosz kosár­meccs…

11.33: Fodor vezet, 1–0.

11.37: egyen­lí­tett az olasz, 1–1. Fene…

11.40: dön­tő menet, Fodor a ked­vez­mé­nye­zett!

11.41: ha ezt a fél per­cet kihúz­za, akkor olim­pi­ai baj­nok! Gye­rünk!

11.42: báá­á­á­á­á­á­á­á­á­á­áz… Eldob­ta az olasz…

11.45: min­den­ki letör­ten vissza­bal­lag a helyé­re.

Ötkarikás álmatlanság

Per­sze, hogy nem tud­tam vissza­alud­ni haj­na­li négy­kor :) De nem is baj, leg­alább lát­tam egy cso­mó bir­kó­zó meccset, pár úszó­dön­tőt, a spa­nyo­lok elle­ni vízi­lab­da­meccset, és még néhány kisebb szá­mot. Meg lesz még ennek a böjt­je, sze­rin­tem.

Most meg druk­ko­lunk csend­ben a még ver­seny­ben levő magya­rok­nak. 11-kor Fodor Zoli­ka dön­tő­jét pedig meg­pró­bál­juk vala­hogy meg­néz­ni, állí­tó­lag van a föld­szin­ten egy nagy kive­tí­tő, tud­nak élni :)

Gyurta Dani

Haj­na­li négy óra van, és fel­kel­tem. Meg­né­zem a Dani 200 mel­les dön­tő­jét, aztán nyo­más vissza alud­ni.

Dani a ket­tes pályán. A selej­te­ző­ben király volt, a közép­dön­tő­ből viszont csak ötö­dik­ként jutott tovább. Ezt rak­juk össze, mi lehet ebből.

(…)

Hm. Kitaj­ima bekap­has­sa. Dani ötö­dik. Én meg megyek vissza alud­ni. Pá.

Blog vs. Olimpia

Most mit mond­jak, egész nap olim­pi­át nézünk, nincs tar­ta­lom­fris­sí­tés, nem is lesz soha. De leg­alább­is nem ígé­rek sem­mit.

Eddig az olim­pia ször­nyű, nagyon nehéz kitar­ta­ni, de kitar­tunk. A vere­sé­gek­ben is meg kell talál­ni a pozi­tí­vu­mo­kat, pl. Bedák Pál­nak Szán­tó Imre szöv. edző kia­bál (“meg kell ütni, a k*rva any­ját”), a kom­men­tá­tor erre: “Szán­tó Öcsi bácsi boksz­nyel­ven buz­dít­ja Palit”. Bocz­kó Gábor is szé­pen arti­ku­lál­ta a b.meg-et, az is jól átjött. Ennyi jut nekünk, becsül­jük meg.

Haj­rá, magya­rok!