Markert Laci blogja

  • E bejegy­zés­ben rövid­re sike­rült hosszú­hét­vé­gé­zé­sün­ket dol­go­zom fel. A kihí­vá­sok­kal teli 2020-at köve­tő­en érke­zett meg a 2021-es év. Már az ele­jén lát­szott, hogy ez se lesz jobb, mint a 2020-as volt (sőt!), de ami­kor kide­rült szá­munk­ra, hogy a pün­kös­di hét­vé­ge lesz az…

  • Búcsú­zom a ked­venc biciklimtől. Írtam már róla (ld. A bicik­li), de azóta sok könny- és verí­ték­csepp gör­dült gon­dok­tól baráz­dált arco­mon bicik­li­sze­re­lés közben. A múlt héten spon­tán vet­tem egy bicik­lit — Regi­nek, így aztán annyi­ra sok drót­sza­már lett a tulaj­do­nunk­ban hir­te­len…

  • Nincs kivonat, mert ez egy védett tartalmú bejegyzés.

  • Ahogy írtam Twit­te­ren, eladó­sor­ba kerül anyu­kám háza, ahol 2000 és 2007 között én is éltem. Ebből az alka­lom­ból úgy dön­töt­tem, hogy enge­dek a nosz­tal­gi­kus érzel­mek­nek, és az i.com-ról lelo­pott, rossz minő­sé­gű és víz­je­les képek­kel vir­tu­á­lis sétá­ra indu­lok, és mind­egyik­ről írok…

  • Poli­ti­ka. Ma olvas­tam a 444-en (ami­nek, ugye, első­szá­mú támo­ga­tó­ja vagyok), hogy a Mese­or­szág Min­den­kié c. mese­könyv nem mesekönyv. Mint írják, a köz­ér­de­kű beje­len­tés­re indult vizs­gá­lat­ban a kor­mány­hi­va­tal azt álla­pí­tot­ta meg, hogy a köny­vet mese­könyv­ként érté­ke­sí­tik, a meg­ne­ve­zés és a borí­tón…

  • A cím­ben a “kenyér” és “könnyen” sza­vak között volt ere­de­ti­leg egy csú­nya károm­ko­dás (k‑val kez­dő­dött), de Regi sze­rint ez nem illik hoz­zám. Mind­egy, így is alli­te­rál három szó. Olyan fon­tos bejegy­zés ez, hogy majd­nem csi­nál­tam egy új kate­gó­ri­át neki (kovász),…