A kuponok

Sokan írnak a koro­na­ví­rus­sal kap­cso­la­tos szkep­ti­ciz­mu­suk­ról, illet­ve az oltást érin­tő fenn­tar­tá­sa­ik­ról. 5G? Veté­lés? Korai mag­öm­lés? Ezek egyi­ke sincs bizo­nyít­va a vak­ci­ná­ci­ó­val össze­füg­gés­ben, de tény, hogy az utol­só bejegy­zé­sem a 2. lövés nap­ján készült, még júni­us 30-án, most pedig decem­ber 7‑e van. Vélet­len? Aligha!

A mai napon egy érde­kes, hossza­dal­mas szto­rit sze­ret­nék elme­sél­ni, ami vala­hogy nagyon jól bemu­tat­ja, hogy milyen is ez az ún. Svájc, mi hogyan műkö­dik, mik a pro­cesszek, és leg­in­kább a cégek és az azo­kat alko­tó embe­rek hoz­zá­ál­lá­sa az ügy­fe­le­ik­hez. Hiá­ba élek itt most már mind­járt 10 éve, sose fogom meg­szok­ni, hogy itt nem egy segg­lyuk­ból elő­rán­ga­tott embe­ri roncs vagyok, ha pénzt aka­rok vala­hol köl­te­ni, hanem egy meg­be­csült enti­tás. (De azért van­nak kivé­te­lek, ugye, Atu­pri?) (Az Atu­pri az egész­ség­biz­to­sí­tónk, nem vagyok velük tel­jes mér­ték­ben — khm — elégedett.)

Médi­ke nem alszik. Már­mint nem úgy nem alszik, mint Al Paci­no az Insom­ni­á­ban, hanem hogy nem jól, pedig pont ma lett 2 éves és 3 hóna­pos. Lefek­szik és gyor­san elal­szik 8 körül, de aztán meg­éb­red vala­mi­kor éjfél és 1–3 körül, néha már este 10-kor. Van, ami­kor ébren van mond­juk 2 és 4 között, vagy fel­kel fél 6‑kor (mint pél­dá­ul máma). Éjsza­kát utol­já­ra 2019-ben aludt (és alud­tunk) át, ha nem szá­mít­juk azt az alkal­mat, ami­kor pár hete egy­szer vélet­le­nül 8 órát aludt egy­hu­zam­ban, amin nagyon meg­le­pő­dött az egész csa­lád. Szó­val Médi­ke nem egy jól alvós gyerek.

Álta­lá­ban azt szok­tuk csi­nál­ni, hogy vál­to­gat­juk Regi­vel, hogy ki mikor kel hoz­zá, néha van­nak hosszabb szé­ri­á­ink, hogy vala­me­lyi­künk akár egy hétig móká­zik vele éjsza­kán­ként (amennyi­ben móka az, ha a gye­rek ordít, nem akar alud­ni, eset­leg az ember mell­bim­bó­ját vakar­ja a kör­me­i­vel, és tépi a mell­szőrt — ez utób­bi Regi­nél nem szá­mot­te­vő). Néha éjsza­ka cse­ré­lünk, néha reg­gel, ami­kor már tény­leg nem bír­juk. A hét­vé­gék álta­lá­ban spe­ci­á­li­sak, mivel a kölök korán kel, és vagyunk néhá­nyan ide­ha­za, vala­mit ki kel­lett talál­nunk, hogy ne ébred­jen min­den­ki hatkor.

Elég sokat írtam már, és még a köze­lé­be se vagyok a tör­té­net­nek. Lám-lám, csak nem volt ben­nem kont­ent mégiscsak?!

Főleg jó idő­ben (tehát nyá­ron, júli­us 17. és 25. között) az lett a mi (Médi+Laci) kis szo­ká­sunk, hogy szom­ba­ton­ként és vasár­na­pon­ként útnak indul­tunk, hogy a töb­bi­ek alhas­sa­nak még. Volt néhány ext­rém túránk (pl. 6 órás start, hegy­má­szás az Uet­li­ber­gen, de volt 10 km-es sétánk is), de álta­lá­ban csak a követ­ke­ző pro­to­kollt követ­tük: 1.) indu­lás 2.) a sar­kon (128 méter a ház­tól) beme­gyünk a Mig­ro­li­nó­ba (éjjel-nap­pa­li bolt) 3.) kif­li (Médi­nek) és kávé (nekem) véte­le­zé­se 4.) séta. Vala­hogy van egy diszk­rét bája annak, ha az ember szar kávét (Star­bucks) iszik drá­gán, de leg­alább saját pohárba.

Szó­val mond­juk ki: hét­vé­gi törzs­ven­dé­gek let­tünk a Mig­ro­li­nó­ban! Ezért aztán olyan dol­go­kat is elkezd­tem hasz­nál­ni, mint koráb­ban sose, pl. a Mig­ro­li­no mobi­los alkal­ma­zá­sát. (Ez nem a rek­lám helye, így nem lin­ke­lem. Na, jól van, de.) Ez azért volt érde­kes, mert volt ben­ne egy ilyen sze­ren­cse­já­té­kos rész (dob­ni kell koc­ká­val, meg­for­gat­ni a sze­ren­cse­ke­re­ket, ilyen komoly játé­kok), ami­vel meg­le­pő gya­ko­ri­ság­gal lehe­tett nyer­ni vala­mit — ásvány­vi­zet, jég­kré­met, sütit, ilyen apró­sá­go­kat. Médi­vel hamar depen­dens­sé vál­tunk, reg­ge­len­te haj­na­lon­ként dobtunk/pörgettünk, és ha hét­vé­ge volt, rög­tön men­tünk is bevál­ta­ni a nyereményt.

Na, ja, a beváltás…

Az volt a prob­lé­ma, hogy volt egy kis bibi a bevál­tás folya­ma­tá­ban. Úgy kell ezt a dol­got elkép­zel­ni, hogy ott az app­ban a bón, rányo­mok, hogy bevál­tás, és akkor van pár per­cem, amíg azt le kell csip­pan­ta­nia a pénz­tá­ros­nak, és akkor ingyen van a kóla. Eddig lehet követ­ni? Jó, akkor bonyo­lí­tom tovább! A bevál­tá­sos kép­er­nyőn ket­tő (2!) vonal­kód van: az egyik, ami a nye­re­ményt jelen­ti (-3 frank kóla), a másik pedig az én pont­gyűj­tős kár­tyám (mert a Mig­ro­li­nó­ban, ami a Mig­ros része, van ún. Cumu­lus-kár­tya is). És itt jön a tur­pis­ság! Az első néhány alka­lom­mal elő­for­dult, hogy a bol­tos, aki­nek ugye az orra alá nyo­mom a tele­fo­no­mat, lecsip­pan­tot­ta a hoz­zá köze­lebb eső vonal­kó­dot (a Cumu­lus-kár­tyá­ét), és ennyi! Mi tör­tént hát ekkor? Vet­tem egy kólát (amit egyéb­ként utá­lok) 3 fran­kért, pedig se nem akar­tam ven­ni, se nem kólát, se nem 3 frankért.

Iga­zi FWP, nem? Még csak most kez­dek belejönni.

Pár alka­lom­mal sike­rült bevál­ta­ni jól a kupo­no­kat, de néhány­szor a fen­ti dol­gok tör­tén­tek velünk, és volt, hogy ész­re sem vet­tem a dol­got. (Utá­na, ami­kor már igen, akkor min­dig szól­tam — és szó­lok még most is -, hogy tes­sék mind­két vonal­kó­dot becsip­pan­ta­ni. No hard fee­lings.) És furán érez­tem magam, mert volt egy nagyon jó kez­de­mé­nye­zés (a nye­re­mény­já­ték), ami­vel tök jól bevon­zot­ták az egy­sze­ri, kora haj­na­li apu­kát a 8és8-ba, de aztán rossz száj­íz­zel távoz­tam (nem a kóla miatt, azzal mi a vécét taka­rít­juk). Nem tet­szett ez. Ezért mit csi­nál­tam? Írtam a Mig­ro­li­no központjába.

 

Sorry for writing in Eng­lish, but it’s too early for my Ger­man.
I’ve been using the Mig­ro­li­no app for a few months now. I espe­ci­ally like the win­ning part with vari­o­us games and promo­tions. After win­ning the first few items and gett­ing them wit­ho­ut prob­lems, some weeks ago I star­ted to expe­ri­en­ce a qui­te weird beha­vi­or in the shop. One time I won som­eth­ing, I took the item to the cas­hi­er along­si­de with other items I wan­ted to purc­ha­se. I paid, and later, chec­king the rece­ipt, I rea­li­zed that I paid the full amount of the item that I won.
Next time when I won som­eth­ing, I was more care­ful. I’ve seen that the shop wor­ker som­etimes (depends on the per­son) when using the bar code reader, only scans the Cumu­lus bar code, and not the one giving the dis­count for the pro­duct I won. Sin­ce then I’ve been asking always to scan both of the codes. (Last time I had to do this was today mor­ning.)
I don’t want anyth­ing back, I accept that I made a mis­take in the past not chec­king the rece­ipt on time. But I find this user expe­ri­en­ce qui­te bad, and I won­der how many times it hap­pens every day across Swi­tzer­land with other cus­to­mers. Is it pos­sib­le to take an acti­on and remind all shop per­son­nel how to properly use this part of the Mig­ro­li­no app? Or may­be auto­mat­ing this ser­vi­ce — when som­eo­ne is acti­vat­ing the dis­count for a pro­duct, that dis­count will be trans­fer­red to the cas­hi­er upon scan­ning the asso­ci­a­ted Cumu­lus bar code?
Thanks for read­ing and have a good day!

Kor­rekt levél, nem? Vegyük ész­re, hogy a közel 10 év Svájc nem múlt el nyom­ta­la­nul (most Regi köz­be­szól­na, ha len­ne szerk. jogo­sult­sá­ga, hogy “de, ami­kor az Atu­prit hívod tele­fo­non”), mert nem anyá­zok, nem köve­te­lő­zöm, sőt, még konst­ruk­tív módon két meg­ol­dá­si javas­la­tot is adok! És direkt oda is írtam — mivel tény­leg nagy­já­ból 3 fran­kos tétel­ről van szó -, hogy nem kérek sem­mit, tisz­tán a vilá­got és a Mig­ro­li­nót job­bí­tó szán­dé­kú sza­ma­ri­tá­nus­ként nyi­lat­koz­tat­tam ki magamat.

Egy nap múl­va vála­szol­tak, hogy köszö­nik a konst­ruk­tív kri­ti­kát, majd még egy nap múl­va írtak, hogy kül­de­nek 15 frank­nyi mig­ro­li­nós vócsert. Be-sza-rás! Még egy nap eltelt, amíg meg­jött a levél, ben­ne az érté­kes juta­lom, meg­kö­szön­tem újfent, írtó elé­ge­dett vásár­ló vol­tam. Csak az volt a fura, hogy ezek a vócse­rek olyan házi­as­ra sike­red­tek, konk­ré­tan úgy kell elkép­zel­ni egy 5 fran­kos bónt, mint­ha 130 g‑os papír­ra nyom­tat­tam vol­na, hogy “5 frank, Mig­ro­li­no”, se vonal­kód a bevál­tás­hoz, se víz­jegy, hanem egy sze­let pap­per. Már ekkor gon­dol­tam, hogy ebben a szto­ri­ban még több lesz, és talán még blog­poszt is keve­red­het belő­le. És nem tévedtem!

Sze­rin­tem eddig­re már ki lehet talál­ni, hogy mi tör­tént: naná, hogy nem fogad­ták el a vócse­re­ket a tet­te­sek! Több­ször pró­bál­koz­tam (több külön­bö­ző eladó­nál), de 10-ből 9‑szer lepat­tan­tam, és ment­he­tet­le­nül köze­le­dett a lejá­ra­ti idő (dec. 31.). Így aztán kb. egy hete újra írtam a Köz­pont­nak, hogy az elé­ge­dett ügy­fél megint elé­ge­det­len, per­sze nyil­ván abban a tudat­ban, hogy már az 5 fran­kos bón­nal is plu­szos vagyok a 3 fran­kos kólás ügy után. Megint szin­te azon­nal vála­szol­tak, misze­rint a kör­ze­ti meg­bí­zott (!) kiszállt a hely­szín­re (!!), ahol ala­pos okta­tás­ban része­sí­tet­te a dol­go­zó­kat (!!!), akik most már értik, hogy mit kell csi­nál­ni. Vasár­nap pedig elmen­tem újra a bolt­ba, és prob­lé­ma­men­te­sen bevál­tot­tam a mara­dék 10 frank érté­ket is.

Így működ­nek itten a dol­gok. Ha nem az Atu­pri­ról van szó.