Markert Laci blogja

  • Szep­tem­ber 26‑a óta nem ittam egy csepp kávét se. Az azt meg­elő­ző napok­ban a napi 5–6 kávé (néha feke­te, mert elfe­lej­tet­tem kér­ni tejet…) hatá­sá­ra tel­je­sen elrom­lott a szám, és már szin­te csí­pett az újabb adag kof­fe­in. Szó­val azon az omi­nó­zus…

  • A jövő hét­ről sok min­dent nem áru­lok el, de krav­ma­gáz­ni hét­főn és szer­dán sze­ret­nék elmenni. Pszt.

  • Min­den nagy blo­gon ez van, hát akkor legyen itt is, meg per­sze én is himm­eles vagyok tulajdonképpen.

  • Ez az első alko­tá­som, amit soká­ig csi­nál­tam. Elő­ször átló­san csi­nál­tam meg, aztán füg­gő­le­ge­sen és víz­szin­te­sen. A ceru­zát lazán tar­tot­tam, és direkt let­tek ilyen gör­bék a vonalak. Máso­dik alko­tá­som, viszony­lag gyor­san kész let­tem vele. Ez egy úgy­mond sza­lag, ami tele van…

  • Ma este ünne­pé­lyes kere­tek között meg­te­kin­tet­tük a Tita­nic c. kiál­lí­tást. Nem mon­dom, hogy hol, mert az aján­lás­nak szá­mí­ta­na, azt meg nem szeretném. Kez­dő­dött az egész azzal, hogy a belé­pő fejen­ként 2900 forint volt. Azért ily’ olcsó, mert hét­köz­nap men­tünk, egyéb­ként…

  • Most jelent­kez­tünk ki. 10 perc netez­ge­tés, aztán irány a rep­tér. Fél 5‑kor szál­lunk fel, 6‑kor érke­zünk. Vég­re, vég­re, végre.