Szerző: Laci
-
A szondák és én
Szombaton Regivel elmentünk étterembe, kiélvezvén az utolsó ilyen alkalmat kb. júliusig (ti. otthon — Magyarországon — voltunk két hétig). Mivel már az ajtónál elvették tőlünk a kabátunkat (biztos féltek, hogy fizetés nélkül távozunk?), igen megilletődötten ültünk le az asztalhoz. Hogy kicsit oldódjunk, rendeltünk egy-egy kisüsti meggy pálinkát, illetve egy-egy korsó csapolt sört. A vacsora nagyon…
-
Galaxy Nexus uptime record (almost)
Néhány héttel ezelőtt véletlenül észrevettem, hogy a telefonom már vagy 200 órája be van kapcsolva. Általában 3–4 naponta rebootolom, megszokásból, de ez valahogy kimaradt. Szóval ment már több mint egy hete, de semmi lassulás vagy szaggatás nem volt, tökéletesen működött. Később aztán megkérdeztem a Google‑t, hogy mit tud “Galaxy Nexus uptime record” témában, csak úgy,…
-
3 év EPAM
A minap említettem, hogy milyen évfordulókhoz értem március idusával. tegnap volt egy éve, hogy elkezdtem svájcban dolgozni. holnap lesz három éve, hogy az epamnál vagyok. ma nincs semmilyen érdekes évfordulóm. — Markert Laci (@markertlaci) March 12, 2013 Nem leszek soha sem fizetett sztárblogger, ha nem fejtem ki az ilyen gondolatokat bővebben. Időrendben visszafelé haladok, hogy olyan…
-
Mai élmények
Ma két érdekesnek mondható esemény is történt velem. Először jött egy új kolléga, és őt vezette körbe az egyik munkatársam. Mindenkihez odavitte, és mindenkit bemutatott pár szóban, mondatban. Mikor hozzám érte, azzal kezdte, hogy: ő itt László, Kijevből. Köhintettem, majd jeleztem, hogy ugyan a Lajtától keletre láttam meg a napvilágot, de azért annyira nem keletre. No,…
-
Tüntetés
Milyen lehet ugyanez a tüntetés Svájcban, ahol hát nincs miért tüntetni? Ezért tört ki az anarchia, mert semmi nem történt 600 éve. Ül otthon a kispolgár, Ulrich, élre vasalt pizsama, élre vasalt arc, vashiányos feleségével. Úgy néznek ki, mint egy jegybankelnök és Sólyom László a paplan alatt. (…) És ülnek otthon: “Nem történik semmi, hát…
-
Vonattal
Felszállok a vonatra. Fűtött, tiszta, kényelmes ülések. Jön a kalauz néni. Jó szokás szerint ilyenkor mindent eldobok, nyúlok a zsebembe a jegyért, “próbálok kedvezőbb elbírálás alá esni, mint Románia” (Fábry). Elnéző mosoly a részéről, meg sem áll mellettem, csak mosolyogva megy tovább. Tüsszentek. A mellettem ülő azt mondja, egészségemre, és rám is mosolyog. Megköszönöm, trombitálok…