Hoffmann

Van ez a videó erről a nem túl okos néniről.

Kiele­mez­te a Cink, a 444, az Index, és min­den mini­má­li­san füg­get­len hír­ol­dal. Iga­zuk is van tel­je­sen, de sze­rin­tem a leg­fon­to­sabb dolog felett elsik­lot­tak (ld. a vide­ót 2:09-nél).

A tan­köny­vek a leg­fon­to­sabb taneszközök.

Sze­rin­tem az elmúlt­há­rom­és­fél­év leg­na­gyobb faszsága.

A sze­mé­lyes tapasz­ta­la­tom az, hogy a világ leg­jobb tan­köny­ve szart sem ér, ha egy alul­fi­ze­tett, moti­vá­lat­lan és/vagy lehe­tet­len hely­zet­be hozott tanár­nak kell belő­le taní­ta­nia. Illet­ve ha egy tanár tény­leg érti a dol­gát, akkor a tan­könyv nem hogy másod­la­gos, de inkább tized­le­ges fon­tos­sá­gú (ha van egy­ál­ta­lán ilyen szó). Ha a tan­esz­közt tágabb érte­lem­ben veszem (min­den olyan “dolog”, ami a tanu­lás­hoz kell), akkor a leg­fon­to­sabb tan­esz­köz a tanár, kérem szé­pen. Őket kel­le­ne meg­fi­zet­ni, meg­be­csül­ni, és — hogy tel­jes legyen a trip­la alli­te­rá­ció — meg­mo­ti­vál­ni. A tan­köny­ve­ket meg békén kel­le­ne hagy­ni, nem köz­pon­ti­lag írni, nem köz­pon­ti­lag elosztani.

Ha a tan­esz­köz szű­kebb defi­ní­ció sze­rint az, amit a bolt­ban meg lehet ven­ni, akkor is vitat­koz­nék a fen­ti állí­tás­sal. Táb­la, kré­ta, white­board, mar­ker, füzet, toll, eze­ket én több­re tar­tom. (Érett­sé­gi­re tanul­tam elő­ször tan­könyv­ből, addig nem kel­lett, per­sze anno még nem volt Wikipedia.)