SOPA Blackout

Holnap (2012. január 18., ha valamiért pár hétig/hónapig nem írnék új posztot) én is csatlakozom a SOPA Blackouthoz (ki nem hagynám).

Szorgos népünk győzni fog!

1984 van

(…) meg kell őrizni a Párt csalhatatlanságát. (…) Azt is jelenti ez, hogy soha nem ismerhető be semmiféle változás sem az elméletben, sem a politikai vonalvezetésben. Mert aki megváltoztatja véleményét vagy éppen a politikáját, gyengeségről tesz tanúságot.

(George Orwell: 1984 – Szíjgyártó László fordítása, ld. itt)

Egy pozitívumot azért mindenképpen lehet említeni a mostani kormányzattal kapcsolatban: olvasták az Orwell 1984-ét. Sőt, nem csak olvasták, de – ahogy az a fenti részletből is látszik – bizonyos esetekben kézikönyvként használják.

Kiderült erről a szerencsétlen Pali bácsiról, hogy plagizált. Beismeri? Nem. Bocsánatot kér? Nem. Viktor kijelentette évekkel ezelőtt, hogy soha sem hazudott. (És nyilván azóta sem.) Igaz? Nem. Ha egyszer “megtörnének”, és azt mondanák: “bocs, mi is elkúrtuk”, akkor utána milyen garancia lenne arra, hogy legközelebb nem hibáznak? Semmi. Ezért nem fogják egyszer sem beismerni semmilyen tévedésüket sem. Ez az egyetlen dolog, amihez ragaszkodnak.

Ezért van igazából az egész ország nagy szarban.

Nyugdíjtőzsde

Disclaimer: ezt a posztot február 3-án írtam. Nem akartam “megjelentetni”, mert egyrészt minek, másrészt pedig még megbántanék vele valakit, valakiket. Tegnap viszont Orbán Viktor ezt találta mondani: “megmentették a nyugdíjrendszert a tőzsdecápáktól”, ezért én az alábbiakat találom írni.

“Senki nem kötelezhető arra, hogy pénzét feltegye a nyugdíjtőzsdére, és ott kockáztassa a nyugdíját” – Selmeczi Gabriella (index)

Ezek szerint ez a tőzsde valami undorító dolog. Be kellene tiltani. Aki tőzsdézik, az lop, csal, hazudik. A tőzsdén szerzett pénz mocskosabb, mint a bérgyilkos fizetése. Vér tapad hozzá.

Ha ebben egyetértünk, akkor lépjünk tovább.

Soros György (született Schwartz György; Budapest, 1930. augusztus 2. – ) magyar zsidó származású amerikai befektető, pénzügyi spekuláns, közgazdász. … (Wikipédia)

Ezek szerint ez a Soros György nevű spekuláns a tőzsdések mintapéldánya. Bedönti az OTP-t, gyengíti a forintot, mindent megtesz, hogy neki minél több pénze legyen. Bármi áron.

Ha ebben egyetértünk, akkor lépjünk tovább.

… Társadalmi szervezeteket támogató nemzetközi alapítványáról is ismert.

Hoppá. Ez a Soros annyi pénzt gründolt össze, hogy még alapítványra is telik neki. Biztos ezzel próbálja nyugtatni a lelkiismeretét, ugye.

1988 áprilisától a Soros Alapítvány támogatásával működő Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa volt. 1989 szeptemberétől a Soros Alapítvány ösztöndíjával az oxfordi Penbroke College-ben az angol liberális filozófia történetét tanulmányozta … (Wikipédia)

Ez utóbbi már nem Soros Györgyről szól, hanem Orbán Viktorról. Arról az Orbán Viktorról, aki a Soros Alapítvány támogatása előtt egy szociológus gyakornok (!) volt, viszont

… tanulmányait az 1990-es magyarországi országgyűlési választások miatt félbeszakította.

Az ösztöndíj után, vagy inkább alatt, vagy inkább miatt országgyűlési képviselő lett, onnantól pedig már ismerős a történet.

Ha ebben egyetértünk, akkor lépjünk tovább.

Lehet itt ócsárolni a magánnyugdíjpénztárakat. Rosszul működnek. Sokat költenek. Lehetnének jobbak, ügyesebbek, gazdaságosabbak. Ez mind igaz. De ezt a nyugdíjtőzsdézést felejtsétek már el egyszer és mindenkorra. Ha nincs a tőzsde (ez az undorító fertő, a pokol 0. bugyra), akkor Viktor talán már alosztályvezető lenne valami vidéki hivatal alagsorában. De van, így most másodszor is miniszterelnök lehet. Éljen, éljen, éljen.

Magánnyugdíjpénztáras összefoglaló (UPDATED)

Mivel sehol eddig nem találtam egy összefoglalót arról, hogy gyakorlatilag mit csináljon az ember, ha netán pénztártag szeretne maradni, gondoltam, írok egyet. Saját tapasztalatok, politikailag inkorrekt tartalom, 18-as karika. Senki se olvasson tovább!

Hol?
Az ONYF oldalán lehet ügyfélszolgálatokat keresni, ami fontos: bárki bármelyik irodában elintézheti a nyilatkozattételt, nem kell a lakhely szerinti irodába menni! (Budapesten egyébként három hely van: VIII. ker., Fiumei út 19/a., XIII. ker., Váci út 73.; XIII. ker., Visegrádi u. 49.)

Mikor?
Minél előbb, mert 2011. január 31. (illetve nagyon indokolt esetben február vége) a határidő. Nyitvatartási időket érdemes megint csak az ONYF oldalán keresgélni, ahol én voltam (Váci út 73.), ott fél 8-tól vannak nyitva (két ünnep között pedig fél 7-től voltak).
Egyébként nem kell megijedni a sortól, én 20 embert kaptam magam elé, és bruttó egy óra alatt végeztem. Többek elmondása szerint ez az idő inkább még ennél is kevesebb szokott lenni, kis szerencsével 30 perc alatt is megúszható.

Mi kell hozzá?
TAJ-kártya, személyi igazolvány (/útlevél/jogosítvány), lakcímkártya. Tőlem nem kértek tagsági okiratot, tagsági számot, csak a magánnyugdíjpénztár nevét kellett tudnom.

Hogyan?
Ez is irodáról irodára eltérhet, de alapvetően így néz ki a folyamat:

  • bemész az ügyfélszolgálatra;
  • kérsz formanyomtatványt*, amit három példányban adnak oda neked (az a pontos neve, hogy “Nyilatkozat a magán-nyugdíjpénztár tagsági jogviszony fenntartásáról”; és én nem találtam meg az ONYF oldalán sehol sem);
  • kitöltöd mindegyik példány “tetejét”, egészen az aláírásig (aláírni már az ügyintézőnél kell), amit beírsz: név, lakcím, TAJ-szám, pénztár neve;
  • kérsz sorszámot (lehet, hogy máshol a formanyomtatványt és a sorszámot egyszerre adják);
  • türelmesen várakozol;
  • szólítanak, odamész az ablakhoz/pulthoz, odaadod a papírokat, a fent felsorolt igazolványokat;
  • a néni (mindig néni) kitölti a hiányzó dolgokat, ellenőrzi az adataidat;
  • aláírod mindhárom példányt;
  • a néni is aláírja, még egy nénivel aláiratja, majd addig pecsétel, amíg van fehér felület a papíron;
  • megtartanak két példányt, visszaadnak egyet, plusz én még kaptam egy fénymásolatot is;
  • a fénymásolatot öt (munka?)napon belül leadod a munkáltatódnak.

Aztán eltelik 30-40 év, “nyugdíjba mész”, és kapod a nyugdíjadat a magán- és (ha van) az önkéntes-nyugdíjpéntáradtól.

Ennyi.

Annyi befolyásolást még megengednék magamnak, hogy a sorbanállás/ügyintézés ne riasszon el senkit. Ha egy egész (szabad)nap rá is megy, akkor se. Szerintem ne ezen múljon a döntés!

*: a Stabilitás feltett egy nyilatkozatmintát, amit akár otthon is ki lehet nyomtatni (3 példány, ugye), kitölteni az aláírásig, és akkor további 1..5 perc spórolható. Megtalálható itt: nyilatkozat.

CdS és egyebek

Háromszor töltöttem fel youtube-ra a 185 MByte-os CdS finálét, és mindháromszor 100% után meghalt. Akkor most adom fel, és írok másról (is).

Először is, ma volt az első (egyben utolsó előtti) egésznapos tréning, úgyhogy a nap végére eléggé elfáradtam, elsősorban szellemileg. Ez holnap még viccesebb lesz, mert a délelőttöm így néz ki (mivel profi vagyok, a meetingek neveit meg tartalmát kitöröltem).

Sebaj, azért jöttem Kvebekbe, hogy hasznosan töltsem az időmet, tanuljak, ismerkedjek a kollégákkal, ez pedig maradéktalanul teljesült. Este pedig a BBQ-ra elviszem magammal a tartalék pálinkát.

Két elmaradásom van, ezekről akkor mesélek.

Quebec és a függetlenség: két napja a városvédőnéző futás közben szóbajött ez a téma, illetve szóbahoztam. Bevallom, engem ez nagyon érdekelt már régebben is, és kapva kaptam az alkalmon, hogy egy igazi québécois válaszolhat a kérdéseimre ezzel kapcsolatban. Szóval az van, hogy Quebec az egyetlen provincia, ahol francia anyanyelvű többség van, de ezt már írtam korábban. Kanadában pont az ellenkező a helyzet, ott csak elvétve vannak “franciák”, “angol” uralom van mindenütt. Mivel Quebec gazdaságilag jól eleresztett területnek számít, nyilvánvaló, hogy
1.) az “angolok” aranytojást tojó tyúknak vélhetik a “franciákat”, akik számarányuknál fogva nem nagyon tudnak mit csinálni;
2.) viszont pont ezért nagyon rosszul érzik magukat, és úgy gondolják, hogy egy független Quebec sok pozitívumot hozna.
Ez a probléma korántsem újkeletű, sőt, a vendéglátóm szerint közel 30 éve merült fel először komolyan az elszakadás gondolata. Ezt erősíti az is, hogy érzik az asszimilációs nyomást, amit nehezen lehet megfogalmazni, de elmondása szerint “egyszerűen a dolgok megváltoztak 10 év alatt is”. Szóval ez egy furcsa helyzet, én nyugalomban levő puskaporos hordónak mondanám, de azért nem vészes a helyzet. Szerintem Quebec nem lesz egy észak-amerikai Koszovó, hanem marad minden a régiben, nem ez az a régió, ahol nagy elszakadásokra lehet számítani – szerintem.
Kissé még ide tartozik, hogy akkor nyilván Kvebek lenne az ország neve. Lakói nem franciák, nem kanadaiak, hanem ún. kvebek lennének, egyes szám: kveb, ld. még kvebek harmincadjára jut.

Gyalogosátkelőhelyek: megérkezésem pillanatától fogva van szem előtt e téma, és már nem tudom tovább bent tartani. Ez itt nem működik! Nem furcsán működik, hanem egyszerűen nem értem, hogy hogy működik, és szerintem senki se érti. Megpróbálom csokorba szedni, hogy mi is a probléma.
1.) Nincsenek zebrák.
2.) Helyettük az aszfaltos utcákon kikövezett átkelőhelyek vannak.
3.) Az autókon elöl nincs rendszám ugye, ami már önmagában is zavaró. De van egy olyan szabály, hogy piros lámpánál SZABAD jobbra fordulni, kivéve akkor, ha azt tábla tiltja. (Magyaros intermezzó: az a politikus, aki ezt kitalálta, állítólag nagyon közeli barátságban áll azzal, aki ezeket a táblákat gyártja; és hiába a szabály, a kereszteződések 95%-ában mégis meg van tiltva a kanyarodás, ergó jó sok táblát sikerült kirakni…)
4.) Alig van az utcán ember, azok is általában a buszmegállóban várakoznak.
5.) Általában a kereszteződésekben van jelzőgomb, hogy átmehess, de a gombok mindig máshol vannak, és mindig másmilyenek. Komolyan mondom, ma két kört mentem egy oszlop körül, mire NEM találtam meg a gombot, mert ott pont nem volt. A gomb egyébként tud lenni sima gumis, műanyag, fém, olyan érintésérzékeny (ami az új buszok ajtaján van), és menő-modern üveg.
6.) A kereszteződésekben egyszerre lesz piros az autóknak, és zöld a gyalogosoknak, de van kivétel.
7.) Van számláló, ami mutatja, mennyi idő van még a zöldből, de nem mutatja, mennyi van még a pirosból, és a 0 számot mindig 17-nek olvasom, mert nem látszik az alja.
El lehet képzelni, milyen kétségbeesetten ácsorogtam még pár napja a “zebráknál”, gombra vadászván, folyton a lehetséges zöld útvonalat nézvén. Azóta sokat fejlődtem, és az őslakosok példáját követve a kocsik mozgását figyelem, időnként fülemet a földre tapasztva hallgatom a távoli morajokat, egyébként meg – mit szépítsük! – átmegyek minden piroson.

Akinek nem lett volna egyértelmű, a CdS az a Cirque du Soleil (lehetett volna credit default swap is), és valami elképesztő műsoruk van, minden nap, ingyen. Csináltam pár HD-s videót, majd ha a hálózat is úgy akarja, feltöltöm őket. Most viszont fekvés és alvás, mert hosszú lesz a holnap, és már éjfél van.

(Pont most van éjfél.)

Két politikai félhang

1.) Hétvégén szóba jött, most lerajzoltam, hátha én vagyok az első, akinek ez feltűnt. Vicces.

Orbán ViktOrbán ViktOrbán ViktOrbán ViktOrbán ViktOrbán Viktor

2.) Ma hallottam:

“Olyan országban akarok élni, ahol Gordonnak hívják a miniszterelnököt. De nem Bajnai, hanem Brown.”

Elfogtunk egy levelet

Erre az indexes cikkre.


from    Szega Péter
to      Haász János
date    Fri, Mar 27, 2009
subject miniszterelnok

Tisztelt Cím!

Motivációs levelet nem írok, azt hiszem, jelentkezésem önmagáért
beszél, figyelembe véve azt, hogy az elmúlt napokban hányan és
hányféleképpen utasították vissza a jelölést.

Rövid politikai programom:

– Demokrácia azonnali beszűntetése, helyette ún. “jószívű diktatúra”
bevezetése.
Úgy vettem észre, hogy Magyarországon nem lehet minden társadalmi
csoport elvárásainak egyszerre megfelelni. Ha viszont meg sem
próbálunk valakiknek a kedvében járni, akkor nincs sértődés. Az lesz,
amit én jónak látok, szerintem ezzel sem lehet nagyon mellélőni.

– Költségvetési hiány megszűntetése.
Felháborító, hogy egy ország (sőt, szinte minden ország) előre
betervezett, elfogadott, már-már szinte felmagasztalt (“csak” 3 %)
költségvetési hiánnyal számoljon. Nem, ilyen nem lesz többé. Maximum
annyit fogunk költeni, amennyi pénzünk van. Erre a megoldásom: január
elsején az Ország Bankkártyájával felkeresem a Magyar Nemzeti Bank
központi, ún. Nemzeti ATM-jét, és egy összegben kiveszem az összes
pénzünket, ami van. Ha valakinek kell (pl. a szociális minisztériumnak
segélyre), akkor odajöhet hozzám, és kérhet. Vagy adok neki, vagy nem.
(Apropó, mivel az Ország Pénze nálam lesz, nem kell pénzügyminiszter,
meg úgy en bloc pénzügyminisztérium, tehát sokat spórolunk.) Ha elfogy
a pénz, akkor nem adok többet, kölcsön se kérek. És íme, elértünk a 0
%-os költségvetési überhiánycélt. Sőt, ígérem, idén szőrösszívű
leszek, és még hagyok is valamennyit jövőre.

– Mindenki dolgozzék.
Az éttermeket, élelmiszerboltokat megszűntetem, helyettük felállítom
az ún. Nemzeti Kondért. Ebben fő a Nemzet Gulyása, amiből a Nemzet
Kanalával mérem ki az ételt. Mindenkitől, aki enne, megkérdezem, hogy
“Fiam/lányom, dolgoztál ma?”. Ha a válasz nem, akkor kegyetlenül
elzavarom. Tessék, egy idő után mindenkinek lesz munkája, különben
éhenhal.

Erősségeim:

– Blogolok, ahogy észrevettem, ez számít.

– Ugyan tudok idegen nyelveket (angol jó, német rossz), de ezt minden
további nélkül letagadom, ha kell.

– Fiatal vagyok, akár 10 ciklus is “bennem van”.

Gyengeségem nincs, soha nem is volt, és nem is tervezem.


Tisztelettel:
Szega Péter

Hello

No, volt egy kis hallgatás, usque 10 nap. Sebaj, a hallgatóságunk olyan nagyon úgysem tud elfogyni, lévén az 5%-os küszöböt ugyanúgy nem éri el, mint az MDF és az SZDSZ – együttvéve. Ha ha, mekkora politikai poén így kora délelőtt.

Szóval az elmúlt napokban volt sok minden, érdekes és kevésbé érdekes történés. Voltunk néha-néha bulizgatni, megnéztük a Tropic Thundert (a magyar keresztségben Trópusi vihar), a Holt költők társaságát (szegény Wilson doki @ House…), meg 85%-ig az Incredibles-t, és változatosság kedvéért az IT Crowd 2×01-es részét. (“A gay musical called Gay. That’s kinda gay.”, illetve “Hold my hand! – No, that’s not my hand!”) No mindegy, ezt úgyis csak az érti, aki nézi a fenti fantasztikus angol sorozatot, a többiek meg: nézzétek!

Regináknak vasárnap volt névnapjuk: Isten éltessen, Regi :)

De ami a hír: ma utazom Milánóba. Este, 19:45-kor repül a repülő, el. Pénteken jövök, addig meg lesz, ami lesz. Nem hiszem, hogy lesz blog, sajnálom. Olvassatok sanchez.hu-t, az hasonló kategória.

Tüntetééés, szurkolááás

Tegnap sikeresen belekeveredtünk a belvárosi dugóba – több százezer emberhez hasonlóan. Igazán örülnék egy olyan törvényi szabályozásnak, miszerint az így kiesett bevételeket a fantasztikus hídlezáróknak kellene pótolniuk. Ki lehet számolni, hogy mennyibe fáj a rendőrök, tűzoltók stb. mozgósítása, készenléte. Azt is hozzá lehet csapni, hogy mekkora veszteséget jelent (az embereknek és az államnak) a munkahely helyett a dugóban, buszmegállókban várakozással töltött idő is. Kiváncsi lennék, ez a 100 (200, 300, tök mindegy) ember ki tudja-e fizetni ezt. Ez az igazi kérdés, mert hogy ezzel semmi értelmeset nem értek el, az biztos. Maximum azt, hogy megint vesztett az a bizonyos politikai oldal pár tízezer szavazót, akiknek már a tökük tele van ezzel az egész bohóckodással (ld. Balázs).

Elkeserítő, hogy mennyire nincs választási lehetőség ma Magyarországon. Van a jobb, van a bal, és ennyi. Miért nincsenek zöldek, mint pl. Németországban? Ha már két oldal van – ami néhány helyen pl. Amerikában a republikánusokkal és a demokratákkal elég jól működik -, akkor miért nincs normális politikai harc? (Normális alatt azt értem, hogy nem balfaszkodásban kell egymást alulmúlni.)

No mindegy, ez a magyar föld. Fél óra múlva a Fradi játszik Tökölön (tőlünk 5 km-re). KFOR hívott, de mivel ma olyasmi nap van, mintha munkanap lenne, ezért nem jön össze. Sebaj, Sport2-n megy, nyerünk (mármint a Fradi) 3 góllal.

Magyar egészségügy 2007

Ez történt velünk meg a füleimmel az elmúlt napokban.

A múlt hét közepe felé elkezdett bedugulni a fülem. Mindkettő. Medence és ugrálás, ugye. Vasárnapra ez odáig fokozódott, hogy már zavaróan süket voltam a bal fülemre, és fájt is, és ugyanez enyhébben megvolt a jobb oldalon is. Elmentünk tehát a váci kórházba, ahol először célba vettük a fül-orr-gége osztályt, ahol senki nem volt. Az ambulancián meg elzavartak, hogy hétvégén nincs füles ügyelet.

Innen a gödi ügyeletre mentünk, ahol 1000 forint “indokolatlan sürgősségi ellátás” díjért cserébe belenéztek a fülembe, megmondták, hogy bedugult, lehülyéztek, majd azt mondták, menjek el a fülészetre – Vácra. “Voltunk ott, de ott nincs hétvégén ügyelet.” – “Ja, akkor máshova.” – “Máshova? Valahova az országba?” – “Ja… De már nem kell ma több vizitdíjat fizetni!” – (anyád)

Szóval eddig kettőből semmi. Viszont estére már semmit nem hallottam a bal fülemre, és annyira fájt, hogy az alkoholhoz Algopyrinhez nyúltam.

Hétfőn 6-kor keltünk, és irány az SE fül-orr-gége klinikája. Két és fél óra várakozás után másfél perc alatt “meggyógyítottak”, és közel fél méter gézt tömtek a bal fülembe, amire tehát ugyanúgy süket maradtam, mint korábban, de legalább jobban fájt a tömítés miatt. Viszont este kipakoltunk mindent, és most hallok. Újra megvan mind az öt érzék, je.

Tanulságok:

  • Hétvégén ne légy beteg.
  • Ha baleset ér, meghalsz.
  • Kórházba ne menj, mert nem segítenek.
  • Ügyeletre se, mert ott sem, de még pénzbe is kerül.