Levelezésem a NAV-val, avagy hogyan kell külföldi jövedelmet (nem) leadózni Magyarországon

A minap Pont egy hónap­ja írtam egy leve­let a NAV-nak, mivel 5 perc gug­li­zás után nem tud­tam kita­lál­ni, hogy a kül­föl­di jöve­del­met hogyan kell beval­la­ni. Így utó­lag átgon­dol­va ott volt a sze­mem előtt a meg­ol­dás, de még­sem talál­tam. Nosza, írtam is egy hosszú, hiva­ta­los leve­let a NAV ügyfélszolgálatának.

Ked­ves NAV!

Tavaly már­ci­us köze­pé­ig dol­goz­tam Magyar­or­szá­gon, azóta Svájc­ban dol­go­zom. Be kell jelen­te­nem a sváj­ci mun­ka­bé­re­met és adó­mat a 1253-ason? Ha igen, hogyan és miként?

Köszi,
Laci

Gon­dol­tam, nem húzom el hosszan, mert akkor vissza­jo­gász­kod­nak nekem, azt meg úgy­sem értem. Pusz­tán a tények­re hivat­ko­zó leve­lem­mel tehát gyors sikert reméltem.

De nem tör­tént sem­mi. Egy hét, két hét, négy hét, sem­mi. Aztán teg­nap meg­jött a válasz. Elő­ször azt hit­tem, élet­fogy­tig­lan­ra ítél­tek, mert a ráné­zés­re is kis­re­gény hosszú­sá­gú levél nem lehet válasz egy ilyen pri­mi­tív és egy­sze­rű kérdésre.

Dehogy­nem.

Mielőtt tovább­men­nénk, egy dol­got sze­ret­nék leszö­gez­ni. Tény­leg ala­pos és átfo­gó választ kap­tam, meg­vá­la­szol­ták a kér­dést, sőt, még kap­tam hoz­zá némi olvas­ni­va­lót is. Az viszont vic­ces, hogy a 196 karak­te­rem 9.104 karak­te­res lavi­nát indított.

Tisz­telt Ügyfelünk!

Szia, Laci!

Tájé­koz­tat­juk, hogy a sze­mé­lyi jöve­de­lem­adó­ról szó­ló 1995. évi CXVII. tör­vény (a továb­bi­ak­ban: Szja tv.) jelen­leg hatá­lyos 2. § (4)-(5) bekez­dé­se alap­ján a bel­föl­di ille­tő­sé­gű magán­sze­mély adó­kö­te­le­zett­sé­ge összes bevé­te­lé­re kiter­jed (tel­jes körű adó­kö­te­le­zett­ség). A kül­föl­di ille­tő­sé­gű magán­sze­mély adó­kö­te­le­zett­sé­ge kizá­ró­lag a jöve­de­lem­szer­zés helye alap­ján bel­föld­ről szár­ma­zó, vagy egyéb­ként nem­zet­kö­zi szer­ző­dés, viszo­nos­ság alap­ján a Magyar­or­szá­gon adóz­tat­ha­tó bevé­te­lé­re ter­jed ki (kor­lá­to­zott adó­kö­te­le­zett­ség). A nem­zet­kö­zi szer­ző­dés elő­írá­sát kell alkal­maz­ni, amennyi­ben tör­vénnyel vagy kor­mány­ren­de­let­tel kihir­de­tett nem­zet­kö­zi szer­ző­dés e tör­vény­től elté­rő elő­írást tartalmaz.

Magyar ember min­dig adó­zik. Nem magyar ember (turis­ta) csak a magyar jöve­del­me alap­ján adó­zik. Van­nak egyéb sza­bá­lyok is.

A Magyar Nép­köz­tár­sa­ság és a Sváj­ci Állam­szö­vet­ség között a ket­tős adóz­ta­tás elke­rü­lé­sé­re a jöve­de­lem- és a vagyon­adók terü­le­tén Buda­pes­ten, az 1981. évi ápri­lis hó 9. nap­ján alá­írt egyez­mény kihir­de­té­sé­ról szó­ló 1982. évi 23. tör­vény­ere­jű ren­de­let (a továb­bi­ak­ban: Egyez­mény) rendelkezik.

Első óra: tör­té­ne­lem. Ma 32 éve a kapi­ta­lis­ta svej­ci­ek Buda­pest­re láto­gat­tak, és kötöt­tek egy jófé­le egyez­ményt a magyar betyárokkal.

A fen­ti­ek figye­lem­be­vé­te­lé­vel elő­ször azt kell meg­ha­tá­roz­ni, hogy Ön a jöve­de­lem meg­szer­zé­se­kor bel­föl­di, vagy kül­föl­di ille­tő­sé­gű­nek minő­sült, majd azt kell meg­ál­la­pí­ta­ni, hogy az Ön által szer­zett jöve­de­lem az Egyez­mény alap­ján hol (melyik állam­ban) adóztatható.

Kita­lál­juk, hogy magyar vagy‑e, és hogy kell‑e Magyar­or­szá­gon adóznod.

I. Ille­tő­ség­re vonat­ko­zó álta­lá­nos szabályok

Min­de­nek előtt tájé­koz­tat­juk, hogy a magán­sze­mély tény­le­ges ILLETŐSÉGÉT egy­részt az ille­tő­ség­re vonat­ko­zó MAGYAR sza­bá­lyok, más­részt az érin­tett KÜLFÖLDI ÁLLAM ille­tő­ség­re vonat­ko­zó elő­írá­sai, har­mad­részt a két állam között fenn­ál­ló, a KETTŐS ADÓZTATÁS ELKERÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ nem­zet­kö­zi EGYEZMÉNY sza­bá­lyai (jel­lem­ző­en annak 4. Cik­ke) együt­te­sen hatá­roz­zák meg. Szin­tén meg­ál­la­pít­ha­tó, hogy az Egyez­mény sza­bá­lyai dön­tő­bí­ró­ként funk­ci­o­nál­nak, azaz amennyi­ben mind a magyar, mind a kül­föl­di állam meg­ál­la­pí­tot­ta a saját bel­ső joga sze­rint a magán­sze­mély bel­föl­di ille­tő­sé­gét, akkor ennek az ellent­mon­dás­nak a fel­ol­dá­sá­ra az Egyez­mény sza­bá­lyai szolgálnak.

Az Szja. tv. 3. § 2. pont­ja alap­ján bel­föl­di ille­tő­sé­gű magán­sze­mély töb­bek között a magyar állam­pol­gár (kivé­ve, ha egy­ide­jű­leg más állam­nak is állam­pol­gá­ra, és bel­föl­dön nem ren­del­ke­zik a pol­gá­rok sze­mé­lyi ada­ta­i­nak és lak­cí­mé­nek nyil­ván­tar­tá­sá­ról szó­ló tör­vény­ben meg­ha­tá­ro­zott lakó­hellyel vagy tar­tóz­ko­dá­si hellyel).

Abban az eset­ben, ha egy magán­sze­mélyt két állam a saját bel­ső joga alap­ján egy­aránt bel­föl­di ille­tő­sé­gű­nek tekin­ti, akkor a tény­le­ges ille­tő­ség kér­dé­sét az Egyez­mény ille­tő­ség­ről szó­ló Cik­két kell alkalmazni.

A tan­könyv­ben ez az ún. kis­be­tűs rész.

TÁJÉKOZTATÁSUNKAT AZZAL A FELTÉTELEZÉSSEL ADJUK, HOGY ÖN MAGYAR ILLETŐSÉGŰNEK MINŐSÜL.

Sze­rin­tünk magyar vagy.

II. Az Egyez­mény 15. Cik­ke tar­tal­maz­za a mun­ka­vi­szony­ból szár­ma­zó jöve­de­lem adóz­ta­tá­sa helyé­nek meg­ha­tá­ro­zá­sá­ra vonat­ko­zó szabályokat.

Az Egyez­mény 15. Cikk (1) bekez­dés értel­mé­ben a 16., 18. és 19. Cik­kek fenn­tar­tá­sá­val a fize­tés, a bér és más hason­ló térí­tés, ame­lyet az egyik Szer­ző­dő Állam­ban (Magyar­or­szá­gon) ille­tő­ség­gel bíró sze­mély nem önál­ló mun­ká­ért kap, csak ebben az Állam­ban (Magyar­or­szá­gon) adóz­tat­ha­tó, kivé­ve, ha a mun­kát a másik Szer­ző­dő Állam­ban (Svájc­ban) vég­zik. Amennyi­ben a mun­kát ott vég­zik, úgy az ezért kapott térí­tés a másik Állam­ban (Svájc­ban) adóztatható.

Az Egyez­mény 15. Cikk (2) bekez­dés úgy ren­del­ke­zik, hogy tekin­tet nél­kül az (1) bekez­dés­re, az a térí­tés, ame­lyet az egyik Szer­ző­dő Állam­ban (Magyar­or­szá­gon) ille­tő­ség­gel bíró sze­mély a másik Szer­ző­dő Állam­ban (Svájc­ban) vég­zett nem önál­ló mun­ká­ért kap, csak az elő­ször emlí­tett Állam­ban (Magyar­or­szá­gon) adóz­tat­ha­tó, ha
a) a ked­vez­mé­nye­zett a másik Állam­ban (Svájc­ban) a vonat­ko­zó adó­év­ben össze­sen nem tar­tóz­ko­dik hosszabb ide­ig, mint 183 nap, és
b) a térí­tést olyan mun­ka­adó fize­ti vagy olyan mun­ka­adó nevé­ben fize­tik, aki nem bír ille­tő­ség­gel a másik Állam­ban (Svájc­ban), és
c) a térí­tést nem a mun­ka­adó­nak a másik Állam­ban (Svájc­ban) levő telep­he­lye vagy állan­dó beren­de­zé­se viseli.

A 15. Cikk (1) bekez­dés ren­del­ke­zé­sé­nek alap­ján Önnek, mint magyar ille­tő­sé­gű mun­ka­vál­la­ló­nak a Svájc­ban vég­zett, mun­ka­vi­szony­ból szár­ma­zó jöve­del­me Svájc­ban adóz­tat­ha­tó, azon­ban a 15. Cikk (2) bekez­dé­sé­ben fog­lalt kon­junk­tív fel­té­te­lek tel­je­sü­lé­se ese­tén (vagy­is ha a 15. Cikk (2) bekez­dés­ben fog­lalt mind­há­rom fel­té­tel tel­je­sül) Önnek, mint magyar ille­tő­sé­gű mun­ka­vál­la­ló­nak a Svájc­ban vég­zett, mun­ka­vi­szony­ból szár­ma­zó jöve­del­me még­is Magyar­or­szá­gon adóz­tat­ha­tó (rövid­tá­vú kiküldetés).

Akkor adó­zol kinn, ha ott vagy töb­bet, mint itt­hon, és kin­ti cég­nél dolgozol.

A leve­lé­ben közöl­tek­ben nincs uta­lás arra vonat­ko­zó­an, hogy Ön Svájc­ban kikül­de­tés kere­té­ben végez­ne mun­kát, ezért vélel­mez­zük, hogy a Svájc­ban vég­zett jöve­del­met egy Svájc­ban ille­tő­ség­gel bíró mun­kál­ta­tó­tól kap­ta. Ennek alap­ján az Ön ese­té­ben, mivel a 15. Cikk (2) bekez­dé­sé­ben fog­lalt kon­junk­tív fel­té­te­lek nem áll­nak fenn, azaz nem tel­je­sül a 15. Cikk (2) bekez­dé­sé­ben fog­lalt mind­há­rom fel­té­tel mara­dék­ta­la­nul, ezért ÖNNEK, MINT MAGYAR ILLETŐSÉGŰ MUNKAVÁLLALÓNAK A SVÁJCBAN VÉGZETT, NEM ÖNÁLLÓ MUNKÁBÓL SZÁRMAZÓ JÖVEDELME nem Magyar­or­szá­gon, hanem SVÁJCBAN ADÓZTATHATÓ.

Kiszá­mol­tuk, hogy már­ci­us­tól decem­be­rig több mint 183 nap van, és úgy vél­jük, Svájc­ban nem egy türk­mén cég­nek dolgozol.

Az Egyez­mény 23. Cikk (1) bekez­dés a) pont sze­rint a Magyar Nép­köz­tár­sa­ság­ban a ket­tős adóz­ta­tást a követ­ke­ző­kép­pen kell elke­rül­ni: amennyi­ben a Magyar Nép­köz­tár­sa­ság­ban ille­tő­ség­gel bíró sze­mély jöve­del­met élvez vagy vagyo­na van és ez a jöve­de­lem vagy vagyon az Egyez­mény értel­mé­ben a Sváj­ci Állam­szö­vet­ség­ben adóz­tat­ha­tó, úgy a Magyar Nép­köz­tár­sa­ság a b) és c) pon­tok fenn­tar­tá­sá­val ezt a jöve­del­met vagy vagyont kive­szi az adóz­ta­tás alól.

A Magyar Nép­köz­tár­sa­ság a hanyat­ló (és kapi­ta­lis­ta) Nyu­gat felé nemes gesz­tust gya­ko­rol, és nem kér adót azon jöve­de­lem után, ami­hez a Magyar Nép­köz­tár­sa­ság­nak egyéb­ként sem­mi köze sincs.

Az Egyez­mény 23. Cikk (1) bekez­dés c) pont sze­rint azon­ban a Magyar Nép­köz­tár­sa­ság­ban ille­tő­ség­gel bíró sze­mély olyan jöve­del­me vagy vagyo­na, amely az Egyez­mény értel­mé­ben a Magyar Nép­köz­tár­sa­ság­ban ki van véve az adóz­ta­tás alól, a Magyar Nép­köz­tár­sa­ság­ban ennek a sze­mély­nek a töb­bi jöve­del­mé­re vagy vagyo­ná­ra vonat­ko­zó adó meg­ál­la­pí­tá­sá­nál még­is figye­lem­be vehető.

Az Szja. tv. 7. § (1) bekez­dés m) pont sze­rint jöve­de­lem kiszá­mí­tá­sá­nál nem kell figye­lem­be ven­ni a tör­vénnyel vagy kor­mány­ren­de­let­tel kihir­de­tett nem­zet­kö­zi szer­ző­dés alap­ján az adó alól Magyar­or­szá­gon men­te­sí­tett azon jöve­del­met, ame­lyet egyéb­ként az össze­vont adó­lap­ba kel­le­ne beszá­mí­ta­ni. Ugyan­ak­kor az Szja tv. 3. § 75. pont ab) alpont­ja az éves összes jöve­de­lem szá­mí­tá­sá­nál figye­lem­be kell ven­ni a tör­vénnyel vagy kor­mány­ren­de­let­tel kihir­de­tett nem­zet­kö­zi szer­ző­dés alap­ján az adó alól Magyar­or­szá­gon men­te­sí­tett azon jöve­del­met, ame­lyet az össze­vont adó­lap­ba nem kell beszámítani.

Azért írd be az adó­be­val­lá­sod­ba, hogy mennyit keres­tél, mert sze­ret­jük azt tud­ni. Ben­nünk megbízhatsz!

ÖSSZEGEZVE A FENT ÍRTAKAT: HA ÖN MAGYARORSZÁGON BELFÖLDI ILLETŐSÉGŰ ÉS SVÁJCBAN VÉGZETT MUNKÁRÓL VAN SZÓ, AKKOR AZ EBBŐL SZÁRMAZÓ JÖVEDELEM SVÁJCBAN ADÓZTATHATÓ, AMENNYIBEN AZ EGYEZMÉNY 15. CIKK (2) BEKEZDÉSÉBEN FOGLALTAK NEM TELJESÜLNEK MARADÉKTALANUL.
EZ A JÖVEDELEM AZ EGYEZMÉNY SZERINT MAGYARORSZÁGON MENTESÍTETT AZ ADÓ ALÓL, MIVEL AZONBAN ÖNNEK MAGYARORSZÁGRÓL IS SZÁRMAZOTT JÖVEDELME A KÖZÖLT INFORMÁCIÓK ALAPJÁN, ÍGY TÁJÉKOZTATÓ ADATKÉNT A 2012. ADÓÉVRŐL SZÓLÓ 1253 SZÁMÚ SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ BEVALLÁS 44. SORÁBAN KELL FELTÜNTETNI A SVÁJCBAN SZERZETT, NEM ÖNÁLLÓ MUNKÁBÓL SZÁRMAZÓ JÖVEDELMET.

Lac­kó, ha meg­nyi­tod az Abev­Ja­vát (ami egy iga­zi hun­ga­ri­kum), akkor a 44-es sor­ba írd be azt az össze­get, m’kay?

Vége­ze­tül utal­ni kívá­nunk arra, hogy az Szja tv. 5. § (7) bekez­dé­se sze­rint a kül­föl­di pénz­nem­ben kelet­ke­zett bevé­telt, fel­me­rült kiadást, vala­mint bár­mely bizony­la­ton kül­föl­di pénz­nem­ben meg­adott, az adó mér­té­ké­nek meg­ha­tá­ro­zá­sá­hoz fel­hasz­nált ada­tot a 6. § ren­del­ke­zé­se­i­nek figye­lem­be­vé­te­lé­vel a Magyar Nem­ze­ti Bank (a továb­bi­ak­ban: MNB) hiva­ta­los devi­za­ár­fo­lya­má­nak, olyan kül­föl­di pénz­nem ese­té­ben, amely nem sze­re­pel az MNB hiva­ta­los devi­za­ár­fo­lyam-lap­ján, az MNB által köz­zé­tett, euró­ban meg­adott árfo­lyam ala­pul­vé­te­lé­vel kell forint­ra átszámítani.
Az Szja tv. 6. §-a alap­ján a kül­föl­di pénz­nem­ről tör­té­nő átszá­mí­tás­hoz bevé­tel ese­té­ben — ha e tör­vény más­ként nem ren­del­ke­zik — a BEVÉTELSZERZÉS IDŐPONTJÁBAN, kiadás ese­té­ben a tel­je­sí­tés idő­pont­já­ban érvé­nyes árfo­lya­mot kell alkalmazni.

Ha a sváj­ci fize­té­se­det Svájc­ban sváj­ci frank­ban kap­tad (van rá esély), akkor eltölt­hetsz azzal egy bol­dog egy fer­tály­órát, hogy egye­sé­vel átszá­mol­ga­tod az MNB-árfo­lya­mok­kal forintra

Ettől elté­rő­en ha a bevé­telt kül­föl­di pénz­nem­ben sze­rez­te, vagy ha a kiadást kül­föl­di pénz­nem­ben fizet­te ki, és ren­del­ke­zik a bevé­tel meg­szer­zé­se idő­pont­ját (a kül­föl­di pénz eladá­sát) köve­tő 15 napon, illet­ve kiadás ese­tén a tel­je­sí­tést (kül­föl­di pénz véte­lét) meg­elő­ző 15 napon belül PÉNZÜGYI INTÉZMÉNY ÁLTAL az adott kül­föl­di pénz eladását/vételét iga­zo­ló, a nevé­re kiál­lí­tott bizony­lat­tal, akkor a figye­lem­be vett ÁRFOLYAMOT a bizony­lat sze­rin­ti összeg mér­té­ké­ig alkal­maz­hat­ja a forint­ra tör­té­nő átszámításhoz.

Ha vol­tál olyan hülye, és forin­tot vet­tél, akkor szá­mol­hatsz azzal az árfolyammal.

Lehe­tő­ség van arra is, hogy a leír­tak­tól elté­rő­en — válasz­tá­sa sze­rint — az adó­elő­leg, adó meg­ál­la­pí­tá­sá­hoz a bevé­tel forint­ra tör­té­nő átszá­mí­tá­sá­ra a meg­szer­zé­se NAPJÁT MEGELŐZŐ HÓNAP 15. NAPJÁN ÉRVÉNYES MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOT, olyan kül­föl­di pénz­nem ese­té­ben, amely nem sze­re­pel az MNB hiva­ta­los devi­za­ár­fo­lyam-lap­ján, az MNB által köz­zé­tett, euró­ban meg­adott árfo­lya­mot alkalmazza.

Még min­dig nem elég bonyo­lult a tör­vény, ezért bele­rak­tunk még egy §-t.

Itt vet­ném köz­be, hogy ennek az árfo­lyam­szá­mí­tás­nak azért nincs a vilá­gon sem­mi értel­me, mert a brut­tó jöve­del­me­met nem mon­dom meg (nem is kell). Innen­től kezd­ve aztán hót mind­egy, hogy az X‑et szor­zom 220-szal, vagy az Y‑t 230-cal. Good luck!

Ter­mé­sze­te­sen a fen­ti­ek­ben emlí­tett forint­ra tör­té­nő átszá­mí­tás­nál a brut­tó jöve­del­met kell ala­pul venni.

A brut­tó béred­del szá­mol­jál. Tudod, ez az, ami Svájc­ban a net­tó 110%-a, Magyar­or­szá­gon a net­tó 200%-a.

Az Alkot­mány­bí­ró­ság 60/1992. (XI.17.) AB hatá­ro­za­tá­ban rög­zí­tet­tek­kel össz­hang­ban tájé­koz­tat­juk, hogy a válasz­le­vél­ben rész­le­te­zet­tek szak­mai véle­mény­nek minő­sül­nek, köte­le­ző jogi erő­vel nem bírnak.

Köszi, hogy elol­vas­tad a leve­lün­ket. Ha így jársz el, még min­dig meg­bün­tet­he­tünk, ez van.

Üdvöz­let­tel:
Nem­ze­ti Adó- és Vámhivatal
Közép-magyar­or­szá­gi Regi­o­ná­lis Adó Főigazgatósága
Tájé­koz­ta­tá­si Főosztály

Mari­ka a 3‑as szobából.