A minap Pont egy hónapja írtam egy levelet a NAV-nak, mivel 5 perc guglizás után nem tudtam kitalálni, hogy a külföldi jövedelmet hogyan kell bevallani. Így utólag átgondolva ott volt a szemem előtt a megoldás, de mégsem találtam. Nosza, írtam is egy hosszú, hivatalos levelet a NAV ügyfélszolgálatának.
Kedves NAV!
Tavaly március közepéig dolgoztam Magyarországon, azóta Svájcban dolgozom. Be kell jelentenem a svájci munkabéremet és adómat a 1253-ason? Ha igen, hogyan és miként?
Köszi,
Laci
Gondoltam, nem húzom el hosszan, mert akkor visszajogászkodnak nekem, azt meg úgysem értem. Pusztán a tényekre hivatkozó levelemmel tehát gyors sikert reméltem.
De nem történt semmi. Egy hét, két hét, négy hét, semmi. Aztán tegnap megjött a válasz. Először azt hittem, életfogytiglanra ítéltek, mert a ránézésre is kisregény hosszúságú levél nem lehet válasz egy ilyen primitív és egyszerű kérdésre.
Dehogynem.
Mielőtt továbbmennénk, egy dolgot szeretnék leszögezni. Tényleg alapos és átfogó választ kaptam, megválaszolták a kérdést, sőt, még kaptam hozzá némi olvasnivalót is. Az viszont vicces, hogy a 196 karakterem 9.104 karakteres lavinát indított.
Tisztelt Ügyfelünk!
Szia, Laci!
Tájékoztatjuk, hogy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) jelenleg hatályos 2. § (4)-(5) bekezdése alapján a belföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége összes bevételére kiterjed (teljes körű adókötelezettség). A külföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége kizárólag a jövedelemszerzés helye alapján belföldről származó, vagy egyébként nemzetközi szerződés, viszonosság alapján a Magyarországon adóztatható bevételére terjed ki (korlátozott adókötelezettség). A nemzetközi szerződés előírását kell alkalmazni, amennyiben törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés e törvénytől eltérő előírást tartalmaz.
Magyar ember mindig adózik. Nem magyar ember (turista) csak a magyar jövedelme alapján adózik. Vannak egyéb szabályok is.
A Magyar Népköztársaság és a Svájci Államszövetség között a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén Budapesten, az 1981. évi április hó 9. napján aláírt egyezmény kihirdetéséról szóló 1982. évi 23. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Egyezmény) rendelkezik.
Első óra: történelem. Ma 32 éve a kapitalista svejciek Budapestre látogattak, és kötöttek egy jóféle egyezményt a magyar betyárokkal.
A fentiek figyelembevételével először azt kell meghatározni, hogy Ön a jövedelem megszerzésekor belföldi, vagy külföldi illetőségűnek minősült, majd azt kell megállapítani, hogy az Ön által szerzett jövedelem az Egyezmény alapján hol (melyik államban) adóztatható.
Kitaláljuk, hogy magyar vagy‑e, és hogy kell‑e Magyarországon adóznod.
I. Illetőségre vonatkozó általános szabályok
Mindenek előtt tájékoztatjuk, hogy a magánszemély tényleges ILLETŐSÉGÉT egyrészt az illetőségre vonatkozó MAGYAR szabályok, másrészt az érintett KÜLFÖLDI ÁLLAM illetőségre vonatkozó előírásai, harmadrészt a két állam között fennálló, a KETTŐS ADÓZTATÁS ELKERÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ nemzetközi EGYEZMÉNY szabályai (jellemzően annak 4. Cikke) együttesen határozzák meg. Szintén megállapítható, hogy az Egyezmény szabályai döntőbíróként funkcionálnak, azaz amennyiben mind a magyar, mind a külföldi állam megállapította a saját belső joga szerint a magánszemély belföldi illetőségét, akkor ennek az ellentmondásnak a feloldására az Egyezmény szabályai szolgálnak.
Az Szja. tv. 3. § 2. pontja alapján belföldi illetőségű magánszemély többek között a magyar állampolgár (kivéve, ha egyidejűleg más államnak is állampolgára, és belföldön nem rendelkezik a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben meghatározott lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel).
Abban az esetben, ha egy magánszemélyt két állam a saját belső joga alapján egyaránt belföldi illetőségűnek tekinti, akkor a tényleges illetőség kérdését az Egyezmény illetőségről szóló Cikkét kell alkalmazni.
A tankönyvben ez az ún. kisbetűs rész.
TÁJÉKOZTATÁSUNKAT AZZAL A FELTÉTELEZÉSSEL ADJUK, HOGY ÖN MAGYAR ILLETŐSÉGŰNEK MINŐSÜL.
Szerintünk magyar vagy.
II. Az Egyezmény 15. Cikke tartalmazza a munkaviszonyból származó jövedelem adóztatása helyének meghatározására vonatkozó szabályokat.
Az Egyezmény 15. Cikk (1) bekezdés értelmében a 16., 18. és 19. Cikkek fenntartásával a fizetés, a bér és más hasonló térítés, amelyet az egyik Szerződő Államban (Magyarországon) illetőséggel bíró személy nem önálló munkáért kap, csak ebben az Államban (Magyarországon) adóztatható, kivéve, ha a munkát a másik Szerződő Államban (Svájcban) végzik. Amennyiben a munkát ott végzik, úgy az ezért kapott térítés a másik Államban (Svájcban) adóztatható.
Az Egyezmény 15. Cikk (2) bekezdés úgy rendelkezik, hogy tekintet nélkül az (1) bekezdésre, az a térítés, amelyet az egyik Szerződő Államban (Magyarországon) illetőséggel bíró személy a másik Szerződő Államban (Svájcban) végzett nem önálló munkáért kap, csak az először említett Államban (Magyarországon) adóztatható, ha
a) a kedvezményezett a másik Államban (Svájcban) a vonatkozó adóévben összesen nem tartózkodik hosszabb ideig, mint 183 nap, és
b) a térítést olyan munkaadó fizeti vagy olyan munkaadó nevében fizetik, aki nem bír illetőséggel a másik Államban (Svájcban), és
c) a térítést nem a munkaadónak a másik Államban (Svájcban) levő telephelye vagy állandó berendezése viseli.A 15. Cikk (1) bekezdés rendelkezésének alapján Önnek, mint magyar illetőségű munkavállalónak a Svájcban végzett, munkaviszonyból származó jövedelme Svájcban adóztatható, azonban a 15. Cikk (2) bekezdésében foglalt konjunktív feltételek teljesülése esetén (vagyis ha a 15. Cikk (2) bekezdésben foglalt mindhárom feltétel teljesül) Önnek, mint magyar illetőségű munkavállalónak a Svájcban végzett, munkaviszonyból származó jövedelme mégis Magyarországon adóztatható (rövidtávú kiküldetés).
Akkor adózol kinn, ha ott vagy többet, mint itthon, és kinti cégnél dolgozol.
A levelében közöltekben nincs utalás arra vonatkozóan, hogy Ön Svájcban kiküldetés keretében végezne munkát, ezért vélelmezzük, hogy a Svájcban végzett jövedelmet egy Svájcban illetőséggel bíró munkáltatótól kapta. Ennek alapján az Ön esetében, mivel a 15. Cikk (2) bekezdésében foglalt konjunktív feltételek nem állnak fenn, azaz nem teljesül a 15. Cikk (2) bekezdésében foglalt mindhárom feltétel maradéktalanul, ezért ÖNNEK, MINT MAGYAR ILLETŐSÉGŰ MUNKAVÁLLALÓNAK A SVÁJCBAN VÉGZETT, NEM ÖNÁLLÓ MUNKÁBÓL SZÁRMAZÓ JÖVEDELME nem Magyarországon, hanem SVÁJCBAN ADÓZTATHATÓ.
Kiszámoltuk, hogy márciustól decemberig több mint 183 nap van, és úgy véljük, Svájcban nem egy türkmén cégnek dolgozol.
Az Egyezmény 23. Cikk (1) bekezdés a) pont szerint a Magyar Népköztársaságban a kettős adóztatást a következőképpen kell elkerülni: amennyiben a Magyar Népköztársaságban illetőséggel bíró személy jövedelmet élvez vagy vagyona van és ez a jövedelem vagy vagyon az Egyezmény értelmében a Svájci Államszövetségben adóztatható, úgy a Magyar Népköztársaság a b) és c) pontok fenntartásával ezt a jövedelmet vagy vagyont kiveszi az adóztatás alól.
A Magyar Népköztársaság a hanyatló (és kapitalista) Nyugat felé nemes gesztust gyakorol, és nem kér adót azon jövedelem után, amihez a Magyar Népköztársaságnak egyébként semmi köze sincs.
Az Egyezmény 23. Cikk (1) bekezdés c) pont szerint azonban a Magyar Népköztársaságban illetőséggel bíró személy olyan jövedelme vagy vagyona, amely az Egyezmény értelmében a Magyar Népköztársaságban ki van véve az adóztatás alól, a Magyar Népköztársaságban ennek a személynek a többi jövedelmére vagy vagyonára vonatkozó adó megállapításánál mégis figyelembe vehető.
Az Szja. tv. 7. § (1) bekezdés m) pont szerint jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján az adó alól Magyarországon mentesített azon jövedelmet, amelyet egyébként az összevont adólapba kellene beszámítani. Ugyanakkor az Szja tv. 3. § 75. pont ab) alpontja az éves összes jövedelem számításánál figyelembe kell venni a törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján az adó alól Magyarországon mentesített azon jövedelmet, amelyet az összevont adólapba nem kell beszámítani.
Azért írd be az adóbevallásodba, hogy mennyit kerestél, mert szeretjük azt tudni. Bennünk megbízhatsz!
ÖSSZEGEZVE A FENT ÍRTAKAT: HA ÖN MAGYARORSZÁGON BELFÖLDI ILLETŐSÉGŰ ÉS SVÁJCBAN VÉGZETT MUNKÁRÓL VAN SZÓ, AKKOR AZ EBBŐL SZÁRMAZÓ JÖVEDELEM SVÁJCBAN ADÓZTATHATÓ, AMENNYIBEN AZ EGYEZMÉNY 15. CIKK (2) BEKEZDÉSÉBEN FOGLALTAK NEM TELJESÜLNEK MARADÉKTALANUL.
EZ A JÖVEDELEM AZ EGYEZMÉNY SZERINT MAGYARORSZÁGON MENTESÍTETT AZ ADÓ ALÓL, MIVEL AZONBAN ÖNNEK MAGYARORSZÁGRÓL IS SZÁRMAZOTT JÖVEDELME A KÖZÖLT INFORMÁCIÓK ALAPJÁN, ÍGY TÁJÉKOZTATÓ ADATKÉNT A 2012. ADÓÉVRŐL SZÓLÓ 1253 SZÁMÚ SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ BEVALLÁS 44. SORÁBAN KELL FELTÜNTETNI A SVÁJCBAN SZERZETT, NEM ÖNÁLLÓ MUNKÁBÓL SZÁRMAZÓ JÖVEDELMET.
Lackó, ha megnyitod az AbevJavát (ami egy igazi hungarikum), akkor a 44-es sorba írd be azt az összeget, m’kay?
Végezetül utalni kívánunk arra, hogy az Szja tv. 5. § (7) bekezdése szerint a külföldi pénznemben keletkezett bevételt, felmerült kiadást, valamint bármely bizonylaton külföldi pénznemben megadott, az adó mértékének meghatározásához felhasznált adatot a 6. § rendelkezéseinek figyelembevételével a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) hivatalos devizaárfolyamának, olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyam alapulvételével kell forintra átszámítani.
Az Szja tv. 6. §-a alapján a külföldi pénznemről történő átszámításhoz bevétel esetében — ha e törvény másként nem rendelkezik — a BEVÉTELSZERZÉS IDŐPONTJÁBAN, kiadás esetében a teljesítés időpontjában érvényes árfolyamot kell alkalmazni.
Ha a svájci fizetésedet Svájcban svájci frankban kaptad (van rá esély), akkor eltölthetsz azzal egy boldog egy fertályórát, hogy egyesével átszámolgatod az MNB-árfolyamokkal forintra
Ettől eltérően ha a bevételt külföldi pénznemben szerezte, vagy ha a kiadást külföldi pénznemben fizette ki, és rendelkezik a bevétel megszerzése időpontját (a külföldi pénz eladását) követő 15 napon, illetve kiadás esetén a teljesítést (külföldi pénz vételét) megelőző 15 napon belül PÉNZÜGYI INTÉZMÉNY ÁLTAL az adott külföldi pénz eladását/vételét igazoló, a nevére kiállított bizonylattal, akkor a figyelembe vett ÁRFOLYAMOT a bizonylat szerinti összeg mértékéig alkalmazhatja a forintra történő átszámításhoz.
Ha voltál olyan hülye, és forintot vettél, akkor számolhatsz azzal az árfolyammal.
Lehetőség van arra is, hogy a leírtaktól eltérően — választása szerint — az adóelőleg, adó megállapításához a bevétel forintra történő átszámítására a megszerzése NAPJÁT MEGELŐZŐ HÓNAP 15. NAPJÁN ÉRVÉNYES MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOT, olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamot alkalmazza.
Még mindig nem elég bonyolult a törvény, ezért beleraktunk még egy §-t.
Itt vetném közbe, hogy ennek az árfolyamszámításnak azért nincs a világon semmi értelme, mert a bruttó jövedelmemet nem mondom meg (nem is kell). Innentől kezdve aztán hót mindegy, hogy az X‑et szorzom 220-szal, vagy az Y‑t 230-cal. Good luck!
Természetesen a fentiekben említett forintra történő átszámításnál a bruttó jövedelmet kell alapul venni.
A bruttó béreddel számoljál. Tudod, ez az, ami Svájcban a nettó 110%-a, Magyarországon a nettó 200%-a.
Az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB határozatában rögzítettekkel összhangban tájékoztatjuk, hogy a válaszlevélben részletezettek szakmai véleménynek minősülnek, kötelező jogi erővel nem bírnak.
Köszi, hogy elolvastad a levelünket. Ha így jársz el, még mindig megbüntethetünk, ez van.
Üdvözlettel:
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága
Tájékoztatási Főosztály
Marika a 3‑as szobából.
Vélemény, hozzászólás?