Német …

Sajnos a némettel hadilábon állok. Már azt hittem, hogy kezdem újra magamévá tenni ezt a lágy és könnyen tanulható nyelvet, de pénteken egy olyan telefonos beszélgetésem volt, ami évekkel vetett vissza. Egy úr hívott fel, mint utóbb kiderült, az óvóhelyet akarta megnézni a házban, aminek a kijárata a mi pincerészünkből érhető el. Először azt hittem, hogy a Billagtól keresnek (ez egy rendkívül pénzsóvár cég, azért kell nekik fizetni, mert tévét és rádiót hallgathatsz), és már majdnem leráztam, de ő nagyon ragaszkodott a Schutzraumhoz – és a német nyelvhez. Végül megpróbáltam elmagyarázni neki, hogy én nem vagyok otthon, de keresse fel békés otthonunkat egészen nyugodtan, hiszen Regi otthon van, majd ő elintézi. Ezt mondtam (betű szerinti idézet következik):

Mein Frau ist at home

Bázz… Négy év gimnáziumi némettanulás után. Szégyen. A héten egyébként egy 12 évig Portugáliában élő svájci nagymamától megkaptam, hogy egy férfinek tudnia kell annak az országnak a nyelvét, ahol él. Hja kérem, 12 év után esküszöm, menni fog a német. Már csak ezt a 11 év 10 hónapot kell kibekkelni.

Ha már úgyis így összegyűltünk, elmesélem azt az eseményt, ami köztem és a német nyelv között a végleges (?) szakítást jelentette. Gimnáziumi némettanárnőm, az édes-jó Babics Anna (soha nem adott szaktanári intőt, csak így kummulálta a dolgokat, és amikor összejött elég a számlámon, megpróbált kirúgatni, de csak egy igazgatói intőre futotta) igen hamar megutáltatta velem a németet, de azért küzdöttem, mindig 4-5 között voltam. Aztán talán 11. évfolyam egyik utolsó óráján, amikor már minden mindegy volt, ültem Jancsi mellett, és rendkívül untam magam. Mit volt mit tenni, úgy gondoltam, az órát már csak az mentheti meg, ha beleköpök a tankönyvbe, és ha már ezt ilyen szépen meg is tettem, megmutattam Jancsinak, miként küzd a nyál a gravitációval. Ezt persze Anna né’ rögtön kiszúrta, és amilyen hülye voltam (ha ez a fenti még fokozható), ez pont aznap történt, amikor fogadóóra volt. Szegény édesanyám pedig hallgathatta, hogy egyetlen elsőszülött magzata miként viselkedik németórán. (Egyébként erre a sztorira hivatkoztam öt éve: 05.05.: 5 év).

3 Replies to “Német …”

  1. Kristálytisztán emlékszem rá, majd elsüllyedtem, mikor előadta… Rendszeresen jártam a fogadó órákra, mert általában szépeket mondtak rólad, bár a vége felé már nem annyira.
    puszillak

  2. :D Ritka suttyó voltál:) Bár a némethez én is méltó módon viszonyultam:D Viszont ennek ellenére/esetleg emellett kivételesen a tanár méltón viszonozta:)

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *