Munkaidő-kedvezmény, ejtsd apasági szabadság

Újdon­sült ikres apu­ka­ként elő­ször a fen­ti témá­ban írnék pár sort. A Goog­le majd jól becache-el, és akkor ez lesz az az írás, ami alap­ján jöven­dő­be­li sors­tár­sa­im meg­tud­ják a fran­kót, nem pedig egy darab oldal a nagy meg­bíz­ha­tó­sá­gú gyakorikérdések.hu‑n.

Szó­val, a hely­zet az, hogy az apu­ka kap apa­sá­gi sza­bad­sá­got a mun­kál­ta­tó­já­tól, ami azért jár neki, mert gye­re­ke szü­le­tett. Ennek a hiva­ta­los neve mun­ka­idő-ked­vez­mény, idő­tar­ta­ma pedig öt mun­ka­nap. Az erre az idő­szak­ra járó fize­tést (pon­to­sab­ban a távol­lé­ti díjat) a Magyar Állam­kincs­tár (MÁK) térí­ti meg a mun­kál­ta­tó­nak, azaz az ikres apu­ka ugyan­úgy meg­kap­ja a fize­té­sét, a mun­ka­he­lye pedig a távol­lé­ti díjat vissza­kap­ja az állam­tól.

138/A. § (1) Gyer­me­ke szü­le­té­se ese­tén öt mun­ka­nap mun­ka­idő-ked­vez­mény ille­ti meg az apát, melyet leg­ké­sőbb a szü­le­tést köve­tő máso­dik hónap végé­ig kéré­sé­nek meg­fe­le­lő idő­pont­ban köte­les a mun­kál­ta­tó kiad­ni. A mun­ka­idő-ked­vez­mény tar­ta­má­ra távol­lé­ti díj jár.

A mun­kál­ta­tó az apát meg­il­le­tő és kifi­ze­tett mun­ka­idő-ked­vez­mény­re járó távol­lé­ti díjat (…) az erre a cél­ra rend­sze­re­sí­tett nyom­tat­vá­nyon (…) nyújt­hat­ja be a (…) regi­o­ná­lis igaz­ga­tó­ság­nak. Az igaz­ga­tó­ság (…) gon­dos­ko­dik a kimu­ta­tott összeg átuta­lá­sá­ról.

Eddig ez elég­gé egy­ér­tel­mű. Csa­var­junk egy kicsit a dol­gon, és adjunk hoz­zá még +1..n gye­re­ket. Azaz szü­les­se­nek ket­tes, hár­mas stb. ikrek.

A tör­vény nem fogal­maz egy­ér­tel­mű­en, “gyer­mek szü­le­té­sé­ről” ír, nem pedig gyer­me­kek szü­le­té­sé­ről vagy úgy álta­lá­ban szü­le­tés­ről. Ha len­ne egy táb­lá­zat vagy for­mu­la, ami alap­ján az apa­sá­gi sza­bad­sá­got ki lehet­ne szá­mol­ni gye­rek­szám függ­vé­nyé­ben, jó len­ne. Ilyen van pél­dá­ul a pót­sza­bad­ság­nál, ahol szé­pen le van írva, hogy egy gye­rek­nél ket­tő, ket­tő­nél négy, ennél több­nél hét nap pót­sza­bad­ság jár éven­te. De nincs!

Ha az ember bele­gon­dol, akkor nin­csen sem­mi ok arra, hogy ne annyi­szor öt nap apa­sá­gi sza­bad­ság jár­jon, ahány gye­rek van. Ha szü­le­tik egy gye­re­ked most, egy pedig pár év múl­va, akkor két­szer öt napot kapsz. Ha egy éven belül szü­le­tik két gye­rek, akkor is. (Risz­pekt az anyu­ká­nak.) Ha a két gye­rek szü­le­té­se közöt­ti időt teszem azt három perc­re csök­kent­jük (ld. Kata és Zizi), akkor mi vál­to­zik? Sze­rin­tem sem­mi. De ez saj­nos nincs így.

A kulcs­kér­dés ebben a kér­dés­ben az, hogy mit mond a MÁK. Mivel ők térí­tik meg a távol­lé­ti díjat a mun­kál­ta­tó­nak, nem elha­nya­gol­ha­tó, hogy mit gon­dol­nak a témá­ban. A hely­zet ekkor válik kel­le­met­len­né, mert­hogy a MÁK sze­rint a gye­re­kek szá­ma elha­nya­gol­ha­tó.

A gyer­mek szü­le­té­se ese­tén a szü­lői fel­ügye­le­tet gya­kor­ló vér sze­rin­ti vagy örök­be foga­dó apát — a szü­le­tett gyer­me­kek szá­má­tól füg­get­le­nül — öt mun­ka­nap mun­ka­idő-ked­vez­mény ille­ti meg, (…)

Tehát az ikres apu­kák­nak nincs mák­juk. Innen­től saj­nos ez egy­ér­tel­mű hely­zet: az apa­sá­gi sza­bad­ság öt nap, a mun­kál­ta­tó adhat ennél töb­bet, de a MÁK csak ennyit fog vissza­té­rí­te­ni.

Fel­me­rült kér­dé­sek:

  • Érdemes‑e har­col­ni az n‑szer öt napért (ese­tem­ben ez ugye plusz öt napot jelen­te­ne)? Én nem fogok, mert eddig végig nagyon jóin­du­la­tú volt velem a mun­kál­ta­tóm, és nem látom értel­mét egy ilyen csör­té­nek.
  • Van‑e joga a MÁK-nak értel­mez­nie a tör­vényt? Ha van, meg lehet‑e támad­ni? Ha nincs, akkor ki értel­mez­he­ti ezt a parag­ra­fust? Sze­rin­tem nem, nem és passz a vála­szok, bár­mi­lyen sor­rend­ben.

Rövi­den ennyi. Ha vala­ki­nek más tapasz­ta­la­ta van, eset­leg keresz­tes hábo­rút indí­tott egy apró költ­ség­ve­té­si szerv (Állam­kincs­tár) ellen, kom­ment­ben jelez­het.

Hivat­ko­zott doku­men­tu­mok:

UPDATE

Írtam egy leve­let a Magyar Állam­kincs­tár­nak, amit vál­toz­ta­tás nél­kül leköz­lök. Ha ezek után nem vál­toz­tat­nak a véle­mé­nyü­kön, akkor nincs szí­vük humor­ér­zé­kük.

Tisz­telt Állam­kincs­tár!

Amennyi­ben szük­ség len­ne a TAJ-szá­mom­ra: ___-___-___, bár kér­dé­sem inkább elmé­le­ti jel­le­gű.

Ezév janu­ár 20-án fele­sé­gem meg­szül­te iker­lá­nya­in­kat, Kata­lin Zórát és Iza­bel­la Han­gát (ne tévessze meg Önö­ket a sok kereszt­név, össze­sen két gyer­mek­ről van szó). A gyer­mek szü­le­té­se ese­tén járó mun­ka­idő-ked­vez­mény (vagy ahogy azt a hoz­zám hason­ló halan­dók hív­ják: apa­sá­gi sza­bad­ság) témá­já­ban olvas­tam a Mun­ka Tör­vény­köny­vét, illet­ve az Önök hon­lap­ján talál­ha­tó állás­fog­la­lást. Ezek alap­ján egy­ér­tel­mű­vé vált szá­mom­ra, hogy akár­hány gyer­me­ke is szü­le­tik egy­szer­re* egy édes­apá­nak, az apa­sá­gi sza­bad­ság min­den­kép­pen öt nap.

Rövi­den úgy fogal­maz­hat­nám meg a kér­dé­se­met: miért? Miért nem gyer­me­ken­ként öt nap? Miért nin­csen egy olyan jel­le­gű for­mu­la, mint pél­dá­ul a pót­sza­bad­ság­nál, ahol 1–2 gyer­mek ese­tén gye­re­ken­ként ket­tő, ennél több gyer­mek ese­tén pedig hét nap jár éven­te.

Eddi­gi tapasz­ta­la­ta­im (10 egész nap ikres apu­ka­ként), illet­ve több sors­tár­sam elmon­dá­sa alap­ján is úgy érzem, hogy az egy­szer­re szü­le­tő gyer­me­kek szá­má­nak függ­vé­nyé­ben a teen­dők nem­hogy line­á­ri­san, hanem inkább hat­vá­nyo­zot­tan nőnek. Per­sze ezzel nem azt aka­rom mon­da­ni, hogy két gye­rek­nél legyen az apa­sá­gi sza­bad­ság 5^2=25 nap, hár­ma­s­ik­rek­nél pedig 5^3=125 nap, de az n*5 sze­rin­tem egy mél­tá­nyos komp­ro­misszum len­ne.

*: Mi a hely­zet akkor, ha a két (vagy több) iker­gyer­mek világ­ra­jött között elte­lik egy nap­tá­ri év? (Pél­dá­ul dec. 31-én indul meg a szü­lés, az egyik gye­rek aznap meg­szü­le­tik, a másik csak az új évben.) Mi van akkor, ha több nap, hét, vagy akár egy hónap is elte­lik a két gyer­mek szü­le­té­se között? (Van erre is pél­da, ld. Guin­n­ess-féle rekor­dok köny­ve.)

Vála­szu­kat mind a magam, mind az elkö­vet­ke­zen­dő gene­rá­ci­ók kial­vat­lan ikres apu­ká­i­nak nevé­ben hálá­san köszö­nöm!


Üdvöz­let­tel:
Mar­kert Lász­ló And­rás
bol­dog ikres állam­pol­gár

(…)

FINAL UPDATE

Az LMP ígé­re­té­hez híven benyúj­tot­ta a módo­sí­tó javas­la­tot a Mun­ka Tör­vény­köny­vé­hez (sőt, még egy másik­hoz is), de saj­nos a Tisz­telt Ház nem sza­vaz­ta meg — ki hit­te vol­na… Szó­val min­den marad a régi­ben, ikrek (2, 3, 4, …) szü­le­té­se ese­tén pont ugyan­annyi nap jár apa­sá­gi sza­bad­ság­ként, mint egy gye­rek­nél.

Rész­le­tek (köszi, Zita!):

  • Ert­sey Kata­lin és Kau­fer Virág módo­sí­tó javas­la­ta a Mun­ka Tör­vény­köny­vé­hez: 04786–0190
  • ugyan­ez a köz­szol­gá­la­ti tiszt­vi­se­lők­ről szó­ló tör­vény­hez: 05002–0023
  • fel­szó­la­lás az MT vitá­já­ban erről: 132/162

Szó­val itt ért véget a tör­té­net.

FINAL FINAL UPDATE

Kom­ment­ben érke­zett (ld. lenn), köszö­nöm:

Az apá­nak gyer­me­ke szü­le­té­se ese­tén, leg­ké­sőbb a szü­le­tést köve­tő máso­dik hónap végé­ig, öt, iker­gyer­me­kek szü­le­té­se ese­tén hét mun­ka­nap pót­sza­bad­ság jár, ame­lyet kéré­sé­nek meg­fe­le­lő idő­pont­ban kell kiad­ni. A sza­bad­ság akkor is jár, ha a gyer­mek hal­va szü­le­tik vagy meg­hal.

For­rás: Mt. 118.§ (4)

Milyen vic­ces, hogy ezt pont ma tud­tam meg, ami­kor Kata és Zizi 3 éve­sek let­tek.

19 Replies to “Munkaidő-kedvezmény, ejtsd apasági szabadság”

  1. És azt miért nem kér­dez­ted meg, hogy miért is a MÁK az aki állás­fog­la­lást adhat ki a tör­vény­ről?

  2. ez az, sze­rin­tem a MÁK ezt a tör­vényt max. vég­re­hajt­ja (kifi­ze­ti a mun­kál­ta­tó­nak a távol­lé­ti díjat), de értel­mez­nie a jog­al­ko­tó­nak (par­la­ment) vagy az ille­té­kes minisz­té­ri­um­nak (nem­ze­ti erő­for­rás minisz­té­ri­um?) lehet­ne. stay tuned! :)

  3. már meg is jött a válasz.

    Tisz­telt Ügy­fe­lünk!

    A Magyar Állam­kincs­tár Köz­pon­ti Ügy­fél­szol­gá­la­ti Osz­tá­lyá­ra érke­zett elekt­ro­ni­kus leve­lét meg­kap­tuk. Köszön­jük, hogy kér­dé­sé­vel hoz­zánk for­dult.
    Kér­dé­sé­re az aláb­bi tájé­koz­ta­tást adjuk:

    A gyer­mek szü­le­té­se estén járó mun­ka­idő ked­vez­mény mér­té­ké­ről az 1992.évi XXII. Mun­ka Tör­vény­köny­ve 138/A‑a ren­del­ke­zik, amely nem gyer­me­ken­ként hatá­roz­za meg az igény­be vehe­tő napok szá­mát. A ked­vez­mény mér­té­ké­nek vál­to­zá­sá­hoz jog­sza­bály módo­sí­tás szük­sé­ges.

    Fel­me­rü­lő kér­dé­se­it a Magyar Állam­kincs­tár tele­fo­nos ügy­fél­szol­gá­la­tán, az (1)-452‑2910, (20)-881‑9535, (30)-344‑0045, (70)-460‑9005 szá­mo­kon is fel­te­he­ti mun­ka­tár­sa­ink­nak, vala­mint tájé­ko­zód­hat a http://www.allamkincstar.gov.hu című hon­la­pun­kon.

    Tisz­te­let­tel:
    Köz­pon­ti Ügy­fél­szol­gá­la­ti Osz­tály

    nagyon szép, nagyon gyors, de ettől nem let­tem oko­sabb. sze­rin­tem is az a tör­vény sza­bá­lyoz­za (ezért is idéz­tem, ugye), csak én más­képp értel­me­zem.

  4. a vála­szom (bocsá­nat, ez nem lett vic­ces, ezút­tal az udva­ri­as­ság­ra fókusz­ál­tam első­sor­ban):

    Tisz­telt Köz­pon­ti Ügy­fél­szol­gá­la­ti Osz­tály!

    Köszö­nöm gyors és pon­tos vála­szu­kat. Egy apró prob­lé­mám van csak: sze­rény sze­mé­lyem sze­rint a jog­sza­bály szö­ve­ge­zé­se nem egy­ér­tel­mű, és így nem tudom egy­ér­tel­mű­en azt érez­ni ki belő­le, amit az Önök állás­fog­la­lá­sa és vála­sza sugall. Nem isme­rem a jog­al­ko­tó szán­dé­kát, viszont ha min­den­kép­pen a gyer­me­kek szá­má­tól füg­get­le­nül hatá­roz­ná meg az apa­sá­gi sza­bad­sá­got, akkor a szö­veg­ben sze­re­pel­ne az Önök által is alkal­ma­zott “gyer­me­kek szá­má­tól füg­get­le­nül” kité­tel. De nem sze­re­pel. Ez itt a bibi!

    Nem aka­rom sem az Állam­kincs­tárt, sem az Önök osz­tá­lyát lebe­csül­ni, de nem vagyok ben­ne biz­tos, hogy ilyen szin­ten értel­mez­he­tik a tör­vényt. Fél­re ne ért­se­nek, nem vagyok jogász, én sem értel­mez­he­tem a tör­vényt, de egy olyan kép áll a fejem­ben, hogy van a jog­al­ko­tó (Par­la­ment), ő hoz­za a tör­vé­nye­ket, van a vég­re­haj­tó (Állam­kincs­tár), aki meg vég­re­hajt­ja. Ha vala­mi nem egy­ér­tel­mű (már­pe­dig sze­rin­tem az a paragrafus/bekezdés nem az), akkor érde­mes a jog­al­ko­tót meg­kér­dez­ni, hogy ugyan hogy gon­dol­ta.

    Kér­dé­sem tehát a követ­ke­ző: érde­mes a Par­la­ment­hez vagy az ille­té­kes miniszt­ré­ri­um­hoz (Nem­ze­ti Erő­for­rás ~) for­dul­ni értel­me­zés téma­kö­ré­ben? Tud­nak nekem ebben segí­te­ni?

    Vála­szu­kat, segít­sé­gü­ket és türel­mü­ket elő­re is köszö­nöm!


    Üdvöz­let­tel:
    Mar­kert Lász­ló And­rás
    TAJ: ___-___-___

  5. ha még vala­ki köve­ti az ese­mé­nye­ket, itt a MÁK újfent sem­mit­mon­dó vála­sza:

    Tisz­telt Ügy­fe­lünk!

    A Magyar Állam­kincs­tár Köz­pon­ti Ügy­fél­szol­gá­la­ti Osz­tá­lyá­ra érke­zett elekt­ro­ni­kus leve­lét meg­kap­tuk. Köszön­jük, hogy kér­dé­sé­vel hoz­zánk for­dult.
    Kér­dé­sé­re az aláb­bi tájé­koz­ta­tást adjuk:

    A Magyar Állam­kincs­tár az ügy­in­té­zés során a hatá­lyos jog­sza­bá­lyo­kat alkal­maz­za, vég­re­haj­ta az azok­ban fog­lat ren­del­ke­zé­se­ket.
    Jog­ér­tel­me­zé­si kér­dés­ben ter­mé­sze­te­sen for­dul­hat az ille­té­kes minisz­té­ri­um­hoz is.
    Amennyi­ben jog­sza­bály módo­sí­tást kíván kez­de­mé­nyez­ni, ezt a jog­al­ko­tó szer­ve­ken keresz­tül tehe­ti meg.

    Fel­me­rü­lő kér­dé­se­it a Magyar Állam­kincs­tár tele­fo­nos ügy­fél­szol­gá­la­tán, az (1)-452‑2910, (20)-881‑9535, (30)-344‑0045, (70)-460‑9005 szá­mo­kon is fel­te­he­ti mun­ka­tár­sa­ink­nak, vala­mint tájé­ko­zód­hat a http://www.allamkincstar.gov.hu című hon­la­pun­kon.

    Tisz­te­let­tel:
    Köz­pon­ti Ügy­fél­szol­gá­la­ti Osz­tály

    akkor irány a minisz­té­ri­um? van nekem erre időm, ener­gi­ám?

  6. Írj az OGY-kép­vi­se­lőd­nek, Laci, hogy ez a hely­zet, sze­rin­ted nem kor­rekt (tör­vé­nyes, de nem kor­rekt), és hogy tes­se­nek már vál­toz­tat­ni a jog­sza­bá­lyon. Vagy for­dulj az ombuds­man­hoz vagy az AB-hoz.

  7. írtam két LMP-snek, de az egyik uta­zik, a másik­nak meg betelt a parlament.hu‑s címe :)
    dol­gos népünk győz­ni fog!

  8. újabb hír, hogy az egyik LMP‑s kép­vi­se­lő (aki egyéb­ként ikres anyu­ka is) vála­szolt, és azt írta, idé­zem:

    a fel­ve­té­se tel­je­sen jogos, magunk is szor­gal­maz­zuk, hogy az apák bevo­ná­sa erő­söd­jön, akár több hetes-hóna­pos ott­hon­ma­ra­dás­ra is ösz­tö­nöz­zük a fia­tal apá­kat. A javas­lat is logi­kus és mél­tá­nyos, továb­bí­tom a női kér­dé­sek­kel fog­lal­ko­zó szak­ér­tő­ink­nek, össze­vet­jük a saját bead­ni ter­ve­zett módo­sí­tó­ink­kal és sze­rin­tem bead­juk — ezek­kel együtt — a tava­szi ülés­szak ide­jén.

    (remé­lem, nem gond, hogy idéz­tem.)

    vala­hogy így kel­le­ne ennek működ­nie, köszö­nöm! köz­ben azért a kor­mány­ab­la­kos ügy­in­té­ző javas­la­tá­ra írtam vala­mi jog­pont háló­zat­nak is a tör­vény­ér­tel­me­zés miatt, válasz egy­elő­re nincs.

  9. az 5 nap azért jár hogy a papír mun­kát elle­hes­sen intézni.2 hónap­ra vissza­me­nő­leg igé­nyel­he­tő a csa­lád­ipót­lék és azt hiszem a gyes is.Ha azt vesszük ez az 5 nap alap­ból sok csak erre,tehát hálát kell adni h megkapjuk.Ha vala­ki 9 hónap mul­va szül,akkor det­to egy ujszü­löt­tel áll szem­ben tehát ujra 5 napot kap a férj de ha egy­szer­re 10 gye­rek szü­le­tik papír mun­ká­ban akkor is elég az 5 nap.

  10. a papír­mun­ka elin­té­zé­sé­hez elég egy nap is. ellen­ben a haza­cuc­co­lás, az ott­hon rend­be­té­te­le, az első napok túl­élé­se — nos ezek azok a dol­gok, amik­hez se 5, se 10 nap nem elég.
    és tovább­ra is úgy vagyok vele, hogy ha 1 gye­rek után jár 5 nap, akkor 2 után jár­jon 10, 3 után 15 stb., mert így fair.

  11. igen, de akkor elvi­leg az len­ne fair, hogy ha egy gye­rek után 3 évet marad­hatsz ott­hon babáz­ni, akkor két gye­rek után 6 évet. és ikrek után, ha jól értet­tem, 7 jár. sze­rin­tem abban a plusz 1 évben elég sok papír­mun­kát el lehet intéz­ni :-p
    (amúgy ezzel csak arra aka­rok rávi­lá­gí­ta­ni, hogy a tör­vé­nyi sza­bá­lyo­zá­sok­ban nem iga­zán érde­mes logi­kát keres­ni, leg­alább­is nem min­den eset­ben, saj­nos.)

  12. Az Mt. 118.§ (4) bekez­dé­se sze­rint az apá­nak iker­gyer­me­kek szü­le­té­se ese­tén hét mun­ka­nap pót­sza­bad­ság jár.

  13. azért fel­ten­ném azt a vic­ces kér­dést, hogy mi van akkor, ha vala­ki­nek egy­szer­re szü­le­tik két gye­re­ke, de nem ikrek, mert külön anyá­tól :)

  14. a tör­vény egyéb­ként azt sem sza­bá­lyoz­za, hogy egy­szer­re kell‑e kiven­ni, vagy tet­sző­le­ges bon­tás­ban is van‑e rá lehe­tő­ség. erre is kel­le­ne a válasz…
    (én most kerül­tem hely­zet­be : ) )

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *