#HUNPOR Lyonban (rövid beszámoló)

Szer­dán Lyon­ban vol­tam meccsen. Magyar­or­szág — Por­tu­gá­lia 3–3, ugye.

7‑kor indul­tunk kocsi­val. 9 után értünk át fran­cia Svájc­ba (FCH, nem össze­té­vesz­ten­dő GCH-val és ICH-val, ugye), itt meg is áll­tunk reg­ge­liz­ni. Itt két fon­tos dolog tör­tént:

  1. Kide­rült, hogy FCH még drá­gább, mint GCH (vagy Zürich), leg­alább­is ilyen kevés reg­ge­lit 20 fran­kért még nem ettem.
  2. Az autós­pi­he­nő / Autogrill egy ilyen kilá­tás­sal szol­gált ven­dé­gei szá­má­ra.

Kilátás

Men­tünk tovább, ren­dü­let­le­nül. Dél körül már Lyon kör­nyé­kén vol­tunk, mivel a sta­di­on (Parc Olym­pi­que Lyon­na­is) a sem­mi köze­pén van, ezért a város­ból maxi­mum a Kőbá­nya- és Kis­pest-jel­le­gű kül­vá­ro­so­kat lát­tuk. Viszont Lyon-Kőbá­nya és Lyon-Kis­pest is viszony­lag taka­ros kerü­le­tek.

Egy órát bolyong­tunk autó­val, mert olyan fran­ci­á­san volt min­den kitáb­láz­va. Volt három par­ko­ló, P2, P56, P57, mond­juk én a fran­cia szá­mo­zá­son azóta nem lepő­döm meg, hogy kide­rült, hogy a kilenc­ven az náluk “négy húsz tíz” (quat­re vingt dix). P2 be volt zár­va, P56 VIP-par­ko­ló, P57 meg csak busz. Elő­ször egy helyi Tes­co (E.Leclerc) par­ko­ló­já­ban áll­tunk meg, de utá­na inkább elmen­tünk onnan, mert elvi­leg nem lehe­tett ott par­kol­ni. (Maradt ott vagy 2000 magyar autó, kiván­csi vagyok, hogy mi lett azok­kal.)

Nagy keres­gé­lés után kide­rült, hogy van Lyon­ban egy expo, és annak a par­ko­ló­ja a hiva­ta­los par­ko­ló. Elő­ször fur­csa volt, hogy a sta­di­on­tól kb. 10 per­cet kel­lett autóz­ni (az nem séta­tá­vol­ság), de aztán még­is lepar­kol­tunk. Ekkor volt kb. 2 óra (v.ö. a meccs 6‑kor kez­dő­dött), gon­dol­tuk, hogy akkor most elbu­szo­zunk a shutt­le buszok­kal a sta­di­on­hoz, aztán még arra is lesz idő, hogy bemen­jünk a város­ba vagy csi­nál­junk vala­mi huli­gán­ko­dást. Arra viszont nem szá­mí­tot­tunk, hogy ez is fran­ci­á­san lesz meg­szer­vez­ve.

Ami­kor mi oda­ér­tünk, már sok szá­zan lepar­kol­tak. Utá­na men­tünk mind­annyi­an arra, amer­re érzés­re a buszok lehet­nek. Meg is talál­tuk a “vég­ál­lo­mást”, viszont hama­ro­san kide­rült, hogy a buszok (még) nem jár­nak, arra vár­ni kell egy órács­kát. Emlé­kez­zünk rá, hogy nem a város­ban vagyunk, hanem a város szé­lén, a sem­mi köze­pén (Goog­le Maps). Behaj­tás­nál nem volt kiír­va, hogy “ne gye­re be 3 előtt, paraszt, mert úgy­is itt ragadsz”, sehol egy hoszt/esz, sem­mi. Szó­val ültünk a domb­ol­dal­ban, egy bon­sai árnyé­ká­ban, és vár­tunk.

3 után tény­leg bein­dult a busz­já­rat, és 10–15 perc sor­ban­ál­lás után fel is jutot­tunk az egyik busz­ra. Lég­kon­di nuku, mond­juk max. 30 fok volt árnyék­ban, a busz pedig a napon állt, ez legyen a leg­na­gyobb gond. Még ülő­hely is volt, szó­val nem panasz­kod­hat­tunk. 10 perc alatt értünk a sta­di­on­hoz, ahol már nagy volt a tömeg és a han­gu­lat (pedig még min­dig majd­nem 3 órá­val vol­tunk a meccs előtt). Ott készült a len­ti kép.

Stadion és én

Itt véget is érhet­ne a pre-meccs beszá­mo­ló, de csak most kez­dő­dik iga­zán. Tud­ni kell, hogy nekem két jegyem volt, Regi­vel akar­tam men­ni. Viszont Regi­nek köz­be­jött egy műtét (ezek a műté­tek csak így jön­nek), és az orvo­sa jelez­te, hogy a sétá­lás, ácsor­gás, ugrá­lás erő­sen kont­ra­in­di­kál­tak. Mivel a meccs gya­kor­la­ti­lag csak ebből áll, ezért úgy dön­töt­tünk, hogy ő szo­mo­rú­an, de kihagy­ja. Szó­val volt egy sza­bad jegyem, amit egy kol­lé­gám­nak adtam el. Ige­nám, viszont ő nem velünk jött Lyon­ba, hanem egy másik tár­sa­ság­gal, másik autó­val, másik par­ko­ló­ba. Adva van hát a hely­zet: talál­já­tok meg egy­mást egy város­ban, ahol még egyi­kő­tök se volt soha.

Chal­len­ge accep­ted.

(Itt jön­ne az, hogy elme­sé­lem hányat­ta­tott túrá­mat a tűző napon, végig Lyon kül­vá­ro­sán keresz­tül, nagy­já­ból 6 km-en és 1,5 órán át, de helyet­te inkább jöj­jön egy kép, ami­kor már meg­ta­lál­tam a bagázst.)

Mi

Innen­től kezd­ve már majd­nem min­den rend­ben volt. Sört is sze­rez­tünk (ami nem volt tri­vi­á­lis, mert meccs­na­po­kon alko­hol­ti­la­lom van már Fran­cia­or­szág­ban), a sta­di­ont is meg­ta­lál­tuk, egy­mást sem vesz­tet­tük el. Belép­te­tés­nél nem volt nagy dugó, ami­kor a moto­zás volt, meg is értet­tem, miért. Koráb­ban vol­tam már sok meccsen, és meg­szok­tam, hogy a meccs előt­ti moto­zás és a prosz­ta­ta­vizs­gá­lat között annyi a különb­ség, hogy a biz­ton­sá­gi őrön nincs kesz­tyű (vagy gumi­ujj). De nem Fran­cia­or­szág­ban! Ter­ror­ve­szély, köp­nek rá, a moto­zás kb. úgy nézett ki, hogy levet­te a sil­bak a sap­ká­mat, hogy lás­sa, nem csempészek‑e be vala­mit a feje­men, meg­ölelt bará­ti­lag, aztán azt mond­ta, hogy good match. Ennyi. Remé­lem, hogy nem lesz sem­mi­lyen ese­mény a későb­bi­ek­ben sem, mert egy eb-meccsen csak az nem ter­ro­ri­zál, aki nem akar.

5 körül értünk be a sta­di­on­ba, meg­ta­lál­tuk a helyün­ket is, vet­tünk megint sört (bent már lehet kap­ni), mond­juk a 0,5%-os Carls­berg­nél rosszab­bat rég nem ittam. A mi szek­to­runk pont a por­tu­gá­lo­ké mel­lett volt, se egy kerí­tés, se sem­mi, a lép­cső bal olda­lán #POR, a jobb olda­lán pedig #HUN druk­ke­rek, vic­ces. Jött a beme­le­gí­tés, lát­tuk a becses magyar csa­pa­tot és a csúnya/rossz por­tu­gá­lo­kat is. CR7 nagyon gya­ko­rol­ta a sza­bad­rú­gá­so­kat, de már akkor sem ment neki.

6‑kor vég­re elkez­dő­dött a meccs, remé­lem, min­den­ki lát­ta. Mivel a han­gu­la­tot és az egé­szet kép­te­len­ség átad­ni, ezért csak pár gon­do­lat:

  • A magyar szur­ko­lás feno­me­ná­lis volt. Nekem a fél­idő köze­pén ment el a han­gom, de attól még kia­bál­tam tovább, csak job­ban fájt. Egy­foly­tá­ban éne­kel­tünk, tap­sol­tunk, űztük-haj­tot­tuk a csa­pa­tot. A másik olda­lon (por­tu­gá­lok, ugye) annyi volt a szur­ko­lás, hogy ami­kor gólt lőt­tek vagy ami­kor hely­zet­be kerül­tek, akkor hörög­tek, egyéb­ként volt kb. 10x “PORTUGAL”-kántálás, ennyi. Nekünk meg 100x Az éjjel soha nem érhet véget :)
  • Meleg volt, nagyon. 30 fok árnyék­ban, mi leg­alább nem a napon vol­tunk, mint a magyar szur­ko­lók jelen­tős része. Cse­ré­be az utol­só előt­ti sor­ban vol­tunk, a sta­di­on tete­jé­hez igen közel. “A meleg leve­gő fel­száll”, tud­juk jól álta­lá­nos 4. osz­tály óta, azt meg most tud­tuk meg, hogy “a sta­di­on tete­jén pedig bera­gad”. Sza­u­na volt, ülve is izzad­tunk folya­ma­to­san, szó­val inkább ugrál­tunk, akkor járt a leve­gő körü­löt­tünk.
  • Le a kalap­pal a csa­pat előtt! Ilyen jó meccset rég nem lát­tam, fan­tasz­ti­kus élmény volt. Az, hogy tar­ta­lé­ko­san így tudunk ját­sza­ni, egy ilyen ellen­fél­lel, hát az nem sem­mi.

A mul­ti­mé­dia jegyé­ben rakok még ide két vide­ót, amit a meccsen vet­tem fel. Az első CR7 első gól­ja (ezzel egyen­lí­tet­tek 2–2‑re), a máso­dik pedig Dzs­u­dzsák 2. gól­ja (ezzel lett 3–2). Egyéb­ként ezt a két vide­ót csi­nál­tam az egész meccsen.

Hol­nap nyol­cad­dön­tő, júli­us 1‑én Lil­le-ben negyed­dönt­ő­zünk Wales ellen, utá­na júli­us 6‑án vissza­té­rünk Lyon­ba, hogy megint elszo­mo­rít­suk a por­tu­gá­lo­kat, utá­na pedig már jöhet Fran­cia­or­szág júli­us 10-én a Saint-Denis­ben. Ez utób­bi meccs­re van két jegyem (per­sze csak ha Magyar­or­szág bejut, de hát ilyen tri­vi­á­lis dol­go­kat nem is kell emlí­te­ni).

One Reply to “#HUNPOR Lyonban (rövid beszámoló)”

  1. ne felejt­suk el, haza­fe­le a 40 per­ces tan­ko­la­st ahol a szo­mo­ru svaj­ci por­tuga­lok elall­tak az utunk :)

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *