Kategória: élet

Szi­kár tények Tavaly nem vol­tam EFOTT-on, mert helyet­te inkább Regi boká­ját tör­tük el. Soha nem vol­tam még egy fesz­ti­vá­lon sem sáto­roz­va, több napig. Soha nem vár­tam még kon­cer­tet annyi­ra, mint a 30Y‑t most. Nem vol­tam Duna­új­vá­ros­ban kb. 12 éve, mikor kara­tés edző­tá­bor volt ott. Fasszen­tos dolgok Sáto­roz­ni jó, főleg akkor, ha sok-sok isme­rős­sel vagy körül­vé­ve. Egész nap dög­lö­tök a…

Már csak pár nap, és jön a pont­hú­zás. Izgu­lok, NOT. Csak azt nem tudom, hogy mit csi­nál­jak, ha fel­vesz­nek vala­ho­va, mert én most nem aka­rok tanul­ni (újra-tovább). Ilyen­kor jogos kér­dés, hogy akkor minek fel­vé­te­liz­tem, de nem tudom. Lehet, hogy halasz­tok, aztán majd vala­mi­kor elkez­dem — de minek? Majd meg­lát­juk, kell‑e ez nekem mond­juk szeptemberben. Én…

A szom­ba­ti nagy pako­lást köve­tő­en úgy haj­tot­tuk álom­ra fejün­ket, hogy vasár­nap vég­re addig alszunk, amed­dig csak aka­runk, nem kell korán kelni. Reg­gel negyed 8‑kor vala­mi zené­re kel­tünk. Mint utóbb kide­rült ez a kapu­csen­gő volt, ami­re vala­ki mód­sze­re­sen ráte­nye­relt. Mire oda­ér­tem vol­na a kapu­te­le­fon­hoz, már letet­te a sze­ren­csét­len, így hát kinéz­tem az abla­kon. Vala­mi 55 év körü­li…

Elő­ször is: köszön­jük szé­pen Bálint­nak és Tom­nak (vala­mint Gyu­szi­nak), hogy segí­tet­tek nekünk a köl­töz­kö­dés­ben. Nél­kü­lük még úton len­nénk, azon­kí­vül a búto­rok sose kerül­tek vol­na fel a lakás­ba. Köszönjük! Szó­val teg­nap se szó, beszéd el- és beköl­töz­tünk (Göd­ről, illet­ve Cse­pel­re). A nap fél 7‑kor indult, mert még egy cso­mó min­dent össze kel­lett pakol­ni. Gyu­szi és a…