Ezeket olvastam 2022-ben

Olyan rég nem írtam már, te jó ég!

Főleg Lin­ke­dI­nen érik manap­ság egy­mást azok a moti­vá­lós bejegy­zé­sek, hogy “íme az a két­száz szak­mai könyv, amit idén olvas­tam”. Nem tudom, hogy az irigy­ség, a lus­ta­ság, a szé­gyen, vagy ezek­nek vala­mi­lyen kom­bi­ná­ci­ó­ja, de engem ezek­től a posz­tok­tól kiráz a hideg.

Én nem olva­sok sokat. Ha te se, akkor leg­alább miat­tam ne érezd rosszul magad!

Idén eze­ket a köny­ve­ket “végez­tem” ki:

• janu­ár 26.: Bödőcs Tibor: Mulat a Manézs — nekem az Addig se iszik nagyon nem jött be, való­szí­nű­leg alul­mű­velt vagyok hoz­zá; viszont ez a való­ság­tól tel­je­sen elru­gasz­ko­dott, az Orbán-rezsim­re csep­pet se uta­ló könyv tet­szett, de leg­alább­is sike­rült kiolvasnom.
• júni­us 6.: Edith Eva Eger: A dön­tés — Regi aján­lá­sá­ra elol­vas­tam, Eger néni jól ír, egyéb­ként pedig holo­kauszt-túl­élő, a könyv tel­je­sen rend­ben van, ráadá­sul gyor­san lehet vele végez­ni, min­den­ki olvas­sa el!
• júni­us 9.: Edith Eva Eger: Az aján­dék — az elő­ző foly­ta­tá­sa, gyor­san rádupláztam.
• júli­us 2.: Debo­rah Feld­man: Unor­to­dox — ez ugye egy ilyen iga­zi “min­den­ki­nek el kell olvas­nia” és micso­da bot­rány­könyv, elol­vas­tam, sem­mi külö­nös, vol­tak ben­ne érde­kes részek.
• novem­ber 3.: Rober­to Bolaño: 2666 — vég­re sike­rült kiol­vas­nom, 3. neki­fu­tás­ra; elég nehéz olvas­mány, az ele­je nagyon tet­szett, aztán a köze­pét túl kel­lett élni, majd a végén szé­pen össze­állt az egész, de tuti, nem fogom elol­vas­ni újra; ha nem len­nék rácup­pan­va az évszá­mos köny­vek­re (ld. 1984, 1Q84), lehet, nem adtam vol­na neki még egy esélyt.
• novem­ber 20.: Kurt Von­neg­ut: Az ötös szá­mú vágó­híd — fur­csa, de egyet­len Von­negu­tot se olvas­tam még, de aztán egy művelt bará­tom taná­csá­ra ezzel kezd­tem; végü­lis jó volt, tet­szett, ráme­gyek majd még más köny­ve­i­re is, de nem ő lesz szá­mom­ra az új Orwell; ja, és a regény magyar kiol­va­sá­sa után kiköl­csö­nöz­tem a kép­re­gé­nye­sí­tett ver­zi­ót néme­tül, azt is elolvastam.
• decem­ber 29.: Joe Navar­ro: Beszé­des tes­tek — érde­kes könyv, már olva­sás köz­ben pró­bál­tam hasz­no­sí­ta­ni a “tanul­ta­kat”, több, de inkább keve­sebb siker­rel; egyéb­ként hasz­nos és aján­lott min­den­ki­nek, akit érde­kel a non-ver­bá­lis kom­mu­ni­ká­ció, vagy úgy álta­lá­ban a kom­mu­ni­ká­ció (mond­ja ezt vala­ki, aki a Vil­lany­ka­ron dup­la­ke­reszt­re került a “Kom­mu­ni­ká­ci­ós tré­ning VIK” c. tárgy­ból, és úgy sem végez­tem el).

Nem tudom, jövő­re írok‑e ilyet, ha ennél több sike­rül, akkor min­den­képp, ha keve­sebb, akkor meg ille­ne, nem?