Gin-kóstolás

Volt egy ilyen prog­ram, fakul­ta­tív, hogy lehet men­ni gint kós­tol­ni. Alant a vál­toz­ta­tás nél­kü­li logo­mat lehet olvasni.

1. Bom­bay — 200 év, nem lehet mel­lé­nyúl­ni, ha nem tud­ja az ember, hogy mit szeretne
2. Bro­kers — 200 éves, csa­lá­di recept, standard
3. Hend­rick’s — bor­sos, ubor­ká­val jó
4. Mon­key 47 — naran­csos, gyógy­sze­res üveg, naranccsal és öngyúj­tó­val nagyon jó
5. Elep­hant — Ham­burg, támo­gat­ják az ele­fán­to­kat, almával
6. Roku — japán, hat fűszer a hat szög­le­tű üveg­ben és hat évszak? nem értem
7. Tan­gue­ray no. 10 — 47%-os, kék lett, tonik­kal meg lila, teát rakott bele, úgy könnyű
8. Stu­der — sváj­ci, könnyű, tök más, mint a többi
9. Bobby’s — cit­rom­fű, hol­lan­dus, tény­leg nagyon erős az íze, de azért bele­do­bott egy egész cit­rom­fü­vet, hát­ha hülye vagyok
   (Sze­rin­tem a negye­dik után már bebasz­tam, de men­jünk tovább! Lehet, hasz­nál­ni kel­lett vol­na a köpő­csé­szét? De én nem olyan hely­ről származom!)
10. Le Gin — f’an­cia, és az a neve, ami, almás a sza­ga vagy izé,a szom­széd az asz­tal­nál sváj­ci, nem isme­ri a pálin­kát, ez gyász. Cal­va­dos! Nem sze­re­tem a cal­va­fost, azt sem tudom, mi az.
    (Hány­ni fogok. Haza­fe­lé, a folyo­són, ami­kor ezt a blog­posz­tot írom.)
    (Nem látok. A gye­re­kek­től min­dig azt kér­de­zem, mit inná­nak, etil- vagy metil-alko­holt? Nem mind­egy!)
    (Én bírom az alko­holt.)
    (Végem van!)
11. Mar­co­ni — olasz, annyi a fűszer ben­ne, mint az üzem ház­szá­ma, ami 46, ők gyárt­ják a gra­p­pát, amit utá­lok, üt a sza­ga, és kemény az íze, nem is tud­tam, hogy még érzek íze­ket, van remény
    (Fin­uc­ci!)
    (Velem szem­ben van az a csó­ka, aki egy rikí­tó Lam­borg­hi­ni SUV-vel jött, és Arma­ni-mele­gí­tő­ben csek­kolt be. Stí­lu­sos. Csak irigy­ke­dem, ven­nÁk egy pink Lambót!)
12. Saff­ron — asszem ez is fran­cia, a sáf­rány miatt szép sár­ga, ízre olyan gin ízű, de van neki egy kis sáf­rá­nyos fel­hang­ja, hogy a fel­ta­pa­dá­sá­ról szó ne is essék
    (Pipil­nem kell.)
    (Nem tudom, a szom­elié mikor húz­ta le a maszk­ját, de azóta értem, amit mond. Mond­juk sokat segí­tett vol­na, ha az ele­jén szó­lok, hogy nyolc év Svejc után se értek ren­de­sen néme­tül. Büsz­ke vagyok!)
    (Jön az utol­só! János-áldás! Sze­re­tek mindenkit!)
13. Sloe — fran­cia és likőr, mi baj lehet, piros ez talán, vagy narancs
    (Narancs és cit­rom, bong­ja St. Cle­ment harang­ja. Jó egy 1984-idé­zet­tel zárni.)