Chindermuul

Ha min­den igaz, akkor e poszt címe azt jelen­ti, hogy gye­rek­száj. A Chin­der az Kin­der, a Muul pedig Maul. Biz­tos van olyan kan­ton, ahol ez tény­leg így van.

Néhány hét­tel ezelőtt kap­tunk egy leve­let a klo­te­ni város­há­zá­tól. Vár­tuk már, mert nagy emai­le­zés­ben vol­tunk velük, t.i. mind­járt (2015 augusz­tu­sá­ban) kez­dik a gye­re­kek az ovit, és van némi esély arra, hogy már idén augusz­tus­tól (!) mehes­se­nek majd elő­o­vi­ba, ahol a cél a kül­föl­di gye­re­kek német­re (pon­to­sab­ban sváj­ci­né­met­re) való meg­ta­ní­tá­sa. Hogy fel­mér­jék, melyik ked­ves kis beván­dor­ló hol tart a sváj­ci­né­met elsa­já­tí­tá­sá­nak hul­lá­mos gleccse­rén, kiküld­tek egy három­ol­da­las kér­dő­ívet. A szten­derd kér­dé­sek (kik vagyunk, hon­nan jöt­tünk, mió­ta vagyunk itt stb.) után hamar rátér­tek a konk­ré­tu­mok­ra:

  • Napi hány órát jár a gye­rek német nyel­vű böl­cső­dé­be?
  • Mi a gye­rek anya­nyel­ve?
  • Milyen nyel­ven beszél a gye­rek?
  • Milyen nyel­ven beszél­nek ott­hon a leg­töb­bet a csa­lád­ta­gok?
  • Milyen nyel­ven beszél a gye­rek azok­kal, akik a leg­töb­bet beszél­nek ott­hon, és csa­lád­ta­gok?

Az első­nél őszin­tén beír­tam, hogy 2, aztán átsa­tí­roz­tam azt, hogy napon­ta, és oda­ír­tam min­den német­sé­ge­met fel­hasz­nál­va, hogy “per Woche”. (A h‑t vas­tag filc­tol­lal írtam külön, hát­ha így plusz pon­to­kat kapunk.) Aztán min­den továb­bi kér­dés­re oda­ír­tam szé­pen, hogy “UNGARISCH!”, hogy lás­sák, nem vic­ce­lek.

A követ­ke­ző kér­dés­kör a szü­lők és a gye­re­kek német­tu­dá­sát vizs­gál­ta köz­vet­le­nül. Önbe­val­lás­sal kel­lett meg­ha­tá­roz­ni, hogy Mut­ter és Vater milyen szin­ten áll­nak Goe­the nyel­vé­ből. Regi­hez beír­tunk egy óva­tos hetest (1‑től 10-ig), nekem meg egy erős ket­test. A gye­re­kek­nél nem volt 1/2/…/10, hanem trük­kö­sek vol­tak: két kér­dést kel­lett fel­ten­nünk, néme­tül!

  1. Hol van az ablak? (Wo ist das Fens­ter?)
  2. Mi a ked­venc éte­led? (Was ist dein Lieb­ling­ses­sen?)

Regi pat­tin­tott hár­mat a kari­kás ostor­ral (ez nálunk az egyez­mé­nyes, gye­rek­hí­vó jel), erre Kata és Zizi fel­so­ra­koz­tak szol­gá­lat­té­tel­re. Regi elő­ször ter­mé­sze­te­sen az első­szü­lött­höz for­dult, és meg­kér­dez­te: Wo ist das Fens­ter?

MIIIII?!?!?!

— kér­dez­te az udva­ri­as és német­ből fel­ső­fo­kú Kata. Per­sze Zizi sem akart kima­rad­ni a buli­ból, kér­te Regit, hogy most őt kér­dez­ze meg. Jó, akkor még egy­szer: Wo ist das Fens­ter?

MIIIII?!?!?!

— kér­de­zett vissza Zizi, hiszen Katá­nál is ez volt a helyes válasz. A ked­venc étel­ről inkább nem beszél­tünk. Azóta napon­ta for­dul elő, hogy Zizi oda­for­dul Katá­hoz, és azt mond­ja: Vóisz­dát­ep­pe. Kata pedig köte­les­ség­tu­dó­an fele­li, hogy mii­i­i­i­ii. (Annyit sike­rült elér­nünk azóta, hogy már tud­ják, hogy erre azt kel­le­ne vála­szol­ni, hogy da (ott), és rámu­tat­ni az ablak­ra.)

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *