A héten voltam egy igazi, svájci moziban, és néztem egy igazi, svájci filmet (The Expendables 2). Ezt kell tudni az itteni mozizásról:
- A film pontosan kezdődik, a hivatalos időpontban elkezdik adni a reklámokat, pontosan 10 perc után átváltanak trailerekre, majd újabb 10:00.00 után jön a várva várt film.
- A büfében van csapolt sör. Lehet, hogy ez otthon is van, de nekem még valahogy sosem tűnt föl, most mindenesetre ittam egy pohárral.
- Lehet, hogy ez is van otthon, de én most találkoztam vele először: e‑jegy. Kinyomtatod, és egy vonalkódolvasóval szépen leolvassák, és mehetsz is be. 0 sorbanállás, 0 intéznivaló a pénztárnál.
- A filmet angol nyelven, német és francia (!) felirattal vetítették. Megint csak nem tudom, hogy ez mennyire elterjedt, mennyire változik kantononként, mindenesetre egy élmény volt angolul hallgatni és időnként viccből németül és franciául olvasni.
- Szünet! Eddig otthon kétszer tapasztaltam ilyet: egyszer a Cirkó-Gejzírben volt szünet a Patyomkin páncélos alatt, mert túlmelegedett a filmszalag (!); egyszer pedig a Puskinban A stepfordi feleségek vetítésén, mert nem ért át időben a 2. tekercs egy másik moziból (!). Itt minden film alatt van szünet, amikor ki lehet menni, lehet pótólni az elfogyott sört/popcornt/nachost. Ez ám a fogyasztóbarát/fogyasztásösztönző megoldás!
- Mozi előtt, alatt (szünet, ugye), illetve után az utcán olyan fűszag terjengett, mint a legfrekventáltabb amszterdami coffee shopban.
Maga a film egyébként fantasztikus volt, rengeteg akció és poén, nem volt erőltetett. Azt se bánom, ha lesz harmadik rész, ezek a kedves hollywoodi nyugdíjasok tettek le annyit az asztalra a ’80-as és ’90-es években, hogy megérdemeljenek egy háromfelvonásos gálát — főleg, hogy masszívan nyereségesek a filmek.
5 hozzászólás a(z) “Moziélmények” bejegyzéshez
Régebben a Toldiban ittam film előtt egy korsó sört, de nehéz volt így végigülni a filmet, inkább utána ejtem meg ezt.
Kinoban is csapolnak sört, egy hete néztem meg ott a Kínai, elvitelre című filmet. San Miguel és Krombacher volt csapon.
ja, és ezt jól elfelejtettem megemlíteni a film kapcsán :)
(via index)
Én a gödöllői multiplexben néztem meg nemrég, hatalmas élmény ez a film, még a Steven “Ezerarcú” Seagal kellene a harmadikba és tökéletes lenne minden.
Nekem a külföldi mozisélmény Kölnben volt, ahol az Angyalok és démonokra ültem be pár éve, német szinkronra, asszonnyal, én már olvastam a könyvet, ő meg beszél németül, nem lehet gond.
Nem is volt, leszámítva, hogy férfiasan elmentem popcornért, annyit mégis csak tudok németül. Lett is a “popcorn bitte und ein Cola”-ra mindkettő, visszabatyogtam, de az első falat után kiderült, hogy itt édes, kandirozott popcornt adnak defaultba. Ez a német szókás. Fura ize volt, asszony visszament, hogy ő kérne azért sósat is, amit kb olyan nézéssel, mintha kisgyerekmájat kértünk volna dinsztelve, adtak a pult alól! De lett, megettük mindet…
es hol volt a ket felirat? Mindketto alul vagy egyik alul masik felul?
mindkettő alul, a német a felső sorban, a francia meg az alsóban. minden felirat úgy volt tördelve, hogy max. egy sorban elférjen.