Autós kalandok

200 km svájci autózás után veszem a bátorságot, és megosztom a közönséggel eddigi tapasztalataimat. Lehet, hogy általánosítok, lehet, hogy nem igaz, de az eddigiek alapján nekem ez jött le.

Gyorshajtás
Svájcban nem éri meg gyorsan hajtani, mert igen sok az ellenőrzés, és igen drága a büntetés. A tolerancia 3 km/h (lézeres mérésnél), ill. 5 km/h (egyéb méréseknél), azaz ennyivel lehet túllépni a sebességhatárt, utána lehet csengetni (helyben – akár kártyával is!). Ha tehát országúton 84-gyel száguldasz, és bemérnek, az kb. 40 frank. +10 km/h szerencsére nem 400, de tényleg nem éri meg.
Ebből az következik, hogy általában véve Svájcban (vagy legalábbis Zürich kantonban) az autósok annyival mennek, amennyivel szabad. Sokszor lehet látni hosszú, állandó sebességgel haladó kocsisorokat, ahol mindenki megy max. ± 1-gyel, és kész. Nincs előzgetés (engem az elmúlt egy hónapban, amióta itt a kocsi, kb. 3x előztek meg), nincs kikukucskálás. Haladás van, oszt jónapot.

Villogás
Svájcban szerintem a vasedényhez képest sok a villogás. Ahogy az a fentiekből látszik, itt a maximális sebességhatárt igen kihasználják az emberek, és így aztán nem tolerálják azt, ha valaki országúton 75-tel cammog. Az a vicces, hogy ez a jó szokásuk külföldön is kitart, minket pl. Jestettentől hazafelé jövet villantott le egy gonosz zürichi.
A villogás azért jó, mert ha nem nézel hátra, nem nézed a visszapillantót, és nincs éjszaka, akkor jó eséllyel meg sem látod. :)

Besorolás
Ez a legkeményebb, ide végre van egy jó sztorim is. Zürichből Rafz felé haladva, Bülach után egyszercsak elfogy az autópálya, megszűnik a belső sáv, és egy egysávos országút halad tovább északra. Ez hétköznaponként sajnos sokszor okoz dugót, mert ugye a sebesség is csökken 120-ról 80-ra, és a sávok száma is. Az autók nagy százaléka türelmesen besorol idejében a jobb oldali sávba, de akadnak, akik maradnak a bal oldalon, és előremennek a sor mellett. (Hazudnék, ha azt mondanám, én még nem csináltam ilyet.) Pénteken jöttem haza, és udvariasan álltam a sorban, nézve, ahogy egy-egy sietős egyén elhalad mellettem balra. Aztán elértem ahhoz a részhez, ahol végérvényesen elfogy a bal oldali sáv, amiben egy schaffhauseni rendszámú, piros, diszkós (köszi, Pityu!) kerekű autó csorgott mellettem. Épp a Metallica St. Anger c. albuma ment, így hangulatban voltam (egyébként sosem szoktam Metallicát hallgatni), és nem nagyon volt kedvem beengedni a kollégát. Főleg akkor nem, mikor megláttam, hogy a telefonját nyomkodja, sőt, még dohányzik is! No, ez nálam már Magyarországon is főbenjáró bűn, ha rajtam múlna, akkor a dohányosok még főúton is elvesztenék az elsőbbségüket, ha az ember észreveszi a kormányon pihenő kézben a cigit. Szóval ekkor megesküdtem mindenre, ami szent, hogy én ezt a fickót akkor se engedem be, ha két mankóval integet, miközben maradék kezeivel egyszerre imádkozik és hányja magára a kereszteket. (Persze nem tett ilyet.) Elértünk tehát egymás mellett a záróvonalig, ahol a belső sáv forgalom elől elzárt terület lesz, és még mindig nem engedtem be. No, ezen aztán teljesen kiakadt (!), rámhúzott, integetett, és látszott, hogy csak úgy harsognak azok a gyönyörű h-hangok, ahogy svejciül káromkodik. Aztán a mögöttem levő beengedte, és még intett egy olyan igazi “svájcivagyoknekedmegmagyarrendszámosskodádvan” jellegűt, és ennyiben maradt a barátságunk.
Ennyi a sztori, svájci viszonylatban ez igen nagy izgalomnak számít! :)

Képünk illusztráció.

Köszönés
Nincs!
Otthon nagy divat megköszönni, ha beengedtek: ilyenkor kirakod az elakadásjelzőt pár másodpercre, integetsz a visszapillantóba, index ide-oda stb. Itt ez hiányzik. Amennyire látom, nem nagyon köszönnek az emberek, max. egyet intenek, ha engeded őket befordulni pl. szemből, főútról balra. Én ezt nem fogadom el, és továbbra is elakadásjelzőzök, mint egy hős.

Dudálás
Nincs!
A svájci autókból gyárilag hiányzik a duda. Valószínűleg a külföldi kocsik honosításakor a megfelelő drótot elvágják. Én március óta nem emlékszem dudaszóra, pedig azért annyira nem vagyok feledékeny.

Regi minden jót leír szépen, nekem meg csak az ilyen unalmas témák maradnak! :)

4 Replies to “Autós kalandok”

  1. Aha, állati izgis, meg minden – Regi ugye ír nemsokára vicceset / érdekeset is?

  2. na, Imi, nem viszek neked csokit, ha ilyen kritikus vagy velem szemben! Regi pedig nem fog bemenni az irodába…

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *