Fajáték

Egyik kol­lé­gám (ilyen­kor szok­tam köszön­ni egyet, és ide­ír­ni a nevét, úgy­hogy — szia, Vik­tor!) hozott be pár hete egy fajá­té­kot. E kész­ség ide­á­lis volt akkor, ha vala­ki nyu­godt volt, és pár perc alatt halál­ra akar­ta magát ide­ge­sí­te­ni egy lehe­tet­len kül­de­tés­sel. Én magam sze­re­tem az ilyen logi­kai játé­ko­kat, de csak akkor, ha reá­lis esé­lyem van a siker­re. (Ezért nem sze­re­tem az ördög­la­ka­to­kat, mert azok sosem sike­rül­nek.) Ha egy játék a kezem közé jut, sok-sok per­cig, néha pár órá­ig károm­kod­va pró­bá­lok rájön­ni a nyit­já­ra. Aztán vég­re sike­rül, akkor újra­kez­dem, és meg­pró­bá­lom rekonst­ru­ál­ni a siker­hez veze­tő utat. Ezt pedig addig foly­ta­tom, amíg az egész csak ujj­gya­kor­lat lesz. Ekkor bol­do­gan tehe­tem el az esz­közt owned fel­ki­ál­tás­sal :)

Van ennek neve? Van vala­mi nagyobb cso­port, ami­be ez bele­tar­to­zik? (Szí­nes logi­kai fej­tö­rő fából?)

One Reply to “Fajáték”

  1. Park­ing lot szo­kott len­ni az elekt­ro­nyos vál­to­zat neve. Volt Palm­ra is. Órá­kat vett el az éle­tem­ből.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *