Utolsó napok

Ma van az utol­só tel­jes nap, sze­ren­csé­re ennek a jó része is izgal­ma­san telt. De előbb a teg­nap máso­dik feléről.

Nagy euro-jel, ami alatt át is lehet men­ni, de én babo­nás vagyok.

Van egy nagy park, és körü­löt­te egy cso­mó felhőkarcol(gat)ó.

Ez a régi ope­ra­ház. Idá­ig men­tünk, aztán vissza a Hauptwachéig.

A “nagy” séta előtt még piz­záz­tunk is. Utá­na meg a HK-ülést hall­gat­tam MSN-en keresz­tül. Köszi, Viti!

Szó­val ma. Ma bejöt­tünk szé­pen, a dél­előtt gyor­san eltelt, aztán dél­ben elmen­tünk ebé­del­ni Mark­kal. Két­ülé­ses BMW-je van, úgy­hogy két­szer kel­lett for­dul­nia. Ugyan­ab­ba az étte­rem­be men­tünk, mint múlt hét ked­den, ezút­tal a vál­to­za­tos­ság ked­vé­ért stea­ket ettem, vére­sen. Jól eldu­mál­tunk, aztán 2‑re vissza is értünk.

Itt még kap­tam egy három órás edu­ca­ti­o­nal ses­si­ont (magyar nyel­vű olva­só­im ked­vé­ért: edu­ká­ci­ós peri­ó­dust), aztán Björn kije­len­tet­te, hogy kész. Még hol­nap bejö­vök vala­mi­kor, lesz egy kon­fe­ren­cia­be­szél­ge­tés (min­den­ki ott­hon lesz, csak én leszek itt bent), aztán ebéd, és irány a hotel, aztán a rep­tér. Micso­da izgalmak.

Most van hat óra, az embe­rek szé­pen haza­men­de­gél­nek, min­den­ki búcsúz­ko­dik tőlünk. Nem­so­ká­ra “haza­in­du­lunk” a hotel­be, előt­te még pró­bá­lok besze­rez­ni egy-két dol­got. Este cso­ma­go­lás, ala­po­san, mert külön­ben nem fogok befér­ni a bőrönd­be. Ne felejt­sem el!