Gyors helyzetjelentés

Nos, meg­ér­kez­tem rend­ben, eddig min­den oké.

• Mün­chen­ben van olyan, hogy nap­cab. €10 órán­ként, egy elfüg­gö­nyö­zött kabin a ter­mi­ná­lon belül, beül­hetsz olvas­gat­ni, dol­goz­ni, alud­ni stb. Elég jó, mert MUC-on aztán van tranzitforgalom.
• A ten­ge­ren­tú­li LH-jára­ton finom és kiadós étel volt. Ebéd­re ez volt a menü, nem vicc: bal­zsam­ece­tes gar­né­la­rák salá­ta, vajas pék­sü­te­mény camam­bert sajt­tal, pesz­tós pen­ne, zöl­dal­más-cit­ro­mos tor­ta­koc­ka. (Én mond­juk vélet­le­nül a bal­zsam­ece­tet a penné­re önöt­tem, de úgy se volt rossz.) Inni meg lehe­tett bár­mit, üdi­tők­től kezd­ve whis­key-on-the-rocks, minden.
• A kana­dai vám­vizs­gá­lat elmon­dá­sok alap­ján (is) igen kemény, sok min­dent tilos behoz­ni (pl. kajá­kat), vagy csak kor­lá­to­zot­tan. Ha kell, kipa­kol­tat­ják a bőrön­döt is. A fém­de­tek­to­ros kapu­nál nagyon ala­pos moto­zás van, min­den­hol végig­ta­po­gat­tak, pedig csak a far­me­rem­ben jelez­tek a szegecsek.
• Ven­dég­sze­re­tet++. A kol­lé­gám csa­lá­dos­tul elém jött a rep­tér­re, elvitt a hotel­ba, a ket­tő között meg meg­hí­vott magá­hoz vacso­ráz­ni, és füröd­tünk a meden­cé­ben. És ami­kor meg­lát­tam egy négy­fős kana­dai csa­lá­dot, amint fog­nak maguk előtt egy magyar zász­lós kar­ton­pa­pírt, raj­ta az, hogy “Lász­ló, Isten hozott Kana­dá­ban!”, hát, az tény­leg meg­ha­tott. Ez egy jó hely, ked­ves emberekkel.
• Ingyen inter­net a hotel­ban. Ilyen se volt még. Cse­ré­be nincs reg­ge­li (olyan se volt még).
• Vala­mi dur­vás fesz­ti­vál van még ma QC-ben, fel­lép a Rammste­in, állí­tó­lag 150.000-en lesz­nek. (Már­mint a nézők.) Ami annyi­ra nem jó, hogy itt, a hotel mel­lett is van egy kon­cert­hely­szín, jó han­gos minden.

Megyek alud­ni, mert már itte­ni idő sze­rint is lövik a pizsamacsillagot.