Repülési kalandok — a nappaliban

Aki követ twit­te­ren, az sej­he­ti, hogy a szom­ba­ti nap nem volt egy laza “cso­ma­gol­junk be, aztán hesszel­jünk a tévé előtt” típu­sú. Azon­ban a tör­té­né­sek min­den kép­ze­le­tet felül­múl­tak.

Szó­val kez­dő­dött az egész ott, hogy kinyom­tat­tam a pak­sa­mé­tát, amit e‑mailben kap­tam, mint “uta­zá­si papí­rok”. Nagyon fran­kó, lát­szik raj­ta, hogy mikor hol leszek, milyen jára­to­kat kell majd les­nem stb. Hanem fel­tűnt nekem két dolog. 1. Sehol sem talá­lom a fog­la­lá­si kódo­mat. 2. A rep­jegy mel­lé oda van írva, hogy not reser­ved. Gya­nús! Mint utóbb kide­rült, a 2. folyo­má­nya volt az 1., tehát ez magyar­ra for­dít­va annyit tesz, hogy nincs jegyem, se oda, se vissza, a hat járat­ból egy­re sem. Nosza, tele­fo­nál­tam az óce­án másik part­já­ra, és elmond­tam a prob­lé­mát — két­szer, mert az izga­tott­ság miatt első­re hét mon­da­tot mond­tam el tíz másod­perc alatt. Sem­mi pánik, meg­old­juk. És tény­leg, sike­rült az utaz­ta­tó olda­lán keresz­tül lefog­lal­ni az utat, és meg is jött az e‑ticket meg a calen­dar ent­ry Out­lo­ok­hoz, fran­kó.

Ige­nám, de vala­mi nagyon fur­csa volt szá­mom­ra. Adva van egy három olda­las e‑mail, ben­ne ezer és egy szám, azo­no­sí­tó, ID, kód stb., de egy dolog hiány­zott. Sehol nem lát­tam a neve­met, vagy bár­mi mást, ami rám utal­na. (Még az se volt oda­ír­va, hogy blog.markert.hu!) Nosza, irány a légi­tár­sa­ság olda­la, ahol a fog­la­lá­si kód és az utas neve alap­ján lehet online check-int esz­kö­zöl­ni. Kód bead, nevem beír — sem­mi. Kód bead, nevem más­hogy (har­mad­hogy, negyed­hegy stb.) beír, sem­mi. Gya­nús! Kód beír, ügy­fél neve beír — benn vagyok… Na, ez volt az a test case, ami­re nem szá­mí­tot­tam, hogy úgy mond­jam: Que­bec, nous avons un problè­me. Tele­fon fel, +1… tár­csáz, prob­lé­ma ismer­tet.

Itt pedig rövid úton kide­rült, hogy ez nem fog így men­ni. Nagyon nem. Oly­annyi­ra nem, hogy nagy nehe­zen azt sike­rült elér­ni, hogy min­den fog­la­lást lemond­tunk, és vissza­kap­tuk a tel­jes pénzt. És ekkor volt du. 5 óra, ere­de­ti indu­lá­si idő­pont előtt 14 órá­val, nekem meg se rep­je­gyem, se szál­lá­som. Ilyen­kor lehet­ne páni­kol­ni, de Regi segí­tett, és mond­ta, hogy esz­ka­lál­junk :)

Az esz­ka­lá­lás abból állt, hogy fel­hív­tam a magyar PM-et, aki — és itt jön az, hogy big up for … — mond­ta, hogy nincs baj, akkor fog­la­lunk mi. Keres­sek vala­mi alter­na­tív módot, és haj­rá. Neki is estem az inter­net­nek, majd végül a cég-ahol-Balázs-majd­nem-dol­go­zott-de-végül-a-Ust­re­a­met-válasz­tot­ta segít­sé­gé­vel sike­rült talál­ni egy másik utat, Pári­zson át. Szu­per, le is fog­lal­tam, jött a con­fir­ma­ti­on e‑mail, örü­lés, prob­lé­ma meg­old­va.

Ige­nám, de ez az e‑mail — 72-es, piros betűk segít­sé­gé­vel — igen egy­ér­tel­mű­en tar­tal­maz­ta azt a kité­telt, misze­rint ez nem az e‑ticket, az majd jön. De nem jött! Nosza, írjunk nekik, hogy mi van. Aztán egy­szer csak jön egy válasz, hogy bocs­esz-csocs­esz, de a fog­la­lás töröl­ve, mert túl késő van… És mind­ezt este 8‑kor, csak azután, hogy írtam nekik. Kor­rekt. Na, itt már tény­leg egy kicsit aggód­tam… Sebaj, PM hív (Peti, ha vélet­le­nül ide­ke­ve­redsz, és olva­sod: örök hála, tény­leg!), tények ismer­te­té­se rövi­den. Sem­mi gáz, mond­ja, akkor keress tovább. És akkor itt jön a rek­lám helye: Expedia.com. Járat­ke­re­sés, ‑talá­lás, ‑fog­la­lás, mind­ezt kb. öt perc alatt. És a vicc az egész­ben az, hogy ugyan­azt a három jára­tot kap­tam oda­fe­le, mint amit ere­de­ti­leg töröl­tünk. És igen (yeah, baby!), az indu­lás előtt tíz órá­val sike­rült ven­ni rep­je­gyet, online check-in szin­tén szu­per, én nevem van min­de­nütt, ez a 21. szá­zad :)

És akkor most az len­ne a hap­py end, ha a gép­pel nem tör­tén­ne sem­mi baj, külön­ben azt mond­hat­nánk, hogy elég sok jel utalt arra, hogy ne men­jek. De nem lesz sem­mi baj, hacsak az nem gáz, hogy 1‑kor feküd­tem le, és 3‑kor kel­tem. Ez ilyen nega­tív jet­lag? Mikor kéne alud­nom, hogy jól legyek? (-6 óra van oda­át Buda­pest­hez képest.)

Füg­göny.” Szép álmo­kat! Értem meg mind­járt jön a taxi.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *