Bullet Journal “light”

Ez egy ilyen unalmas jegyzetelős bejegyzés lesz.

Szoktam írni. Papírra, tollal. Mindig van jegyzetfüzetem, viszem magammal megbeszélésekre találkozókra randevúkra meetingekre. Egyrészt kb. 7%-kal emeli az ember IQ-ját, ha van nála egy fekete notesz; másrészt meg egy igen korlátozott memóriával megáldott ember esetében a gondolatok és megbeszéltek rögzítése egyszerűen muss sein muszáj. Múlt héten kaptam egy új füzetkét, ennek apropójából gondoltam, írok arról, hogy az elmúlt egy évben hogyan jegyzeteltem.

Még 2016-ban olvastam a Bullet Journalról. Egy Ryder Carroll nevű úr találta ki, és nagyjából arról szól, amit tessék elolvasni a weboldalon. Akinek nincs erre két perce, annak annyit mondanék, hogy gyors jegyzetelés, néhány főbb “fejezet”, néhány egyszerű szabály. Azt igéri, hogy gyors, egyszerű, átlátható. Én 2017 legelejétől használom, az előző noteszt még nem így kezdtem el használni, csak menet közben álltam át, ebből aztán volt is néhány zavarodás (ezekre majd kitérek). Az új noteszt viszont már teljesen töltényesítettem.

Mit kellene csinálni, azaz mi az a bullet journal?
– Rapid logging, azaz gyorsan leírni mindent
Töltények, azaz feladatok, események és jegyzetek össze-vissza
Kiemelők, amik szép magyar szóval highlightolják a különböző dolgokat
– Index, future log, monthly log, daily log, azaz kb. különböző fejezetek a naplóban

Mit csinálok ehelyett, azaz mi az a bullet journal “light”?
– Rapid logging marad, igyekszem mindent egyszerűen, egy sorban lejegyezni
– Az események teljesen feleslegesek, nem használom őket; feladatok (.) és jegyzetek (–) vannak
– Nincs semmiféle migrálás, ez egy úri huncutság
– Egyféle kiemelés (*), nincs semmiféle inspiráció (!) meg “majd még átnézem” (ఠ) annotáció
– Index marad, bár egyre kevesebb értelmét látom; az összes többi helyett csináltam egy “important” szekciót
– Nincs future log, úgysem működik
– Nincs monthly log sem, azt sem használtam soha
– Daily log van, igazából az első két oldalt leszámítva csak az van

Oké, eddig rohadtul nem értem, és nem olvastam el, hogy mi az a bullet journal, akkor most mégis mi ez a bullet journal “light” még egyszer?
– Szép és tiszta, új jegyzetfüzet
– Az első oldal az index (kb. tartalomjegyzék), ide lehet felírni, hogy melyik hónap hol kezdődik és meddig tart
– A második oldal az összes olyan fontos dolog, amiből egy évben max. 20 darab van
– A harmadik oldaltól kezdve jön a jegyzetelés maga
– Minden napot új dátummal kezdek, szépen, hosszan kiírva, mert ez elkülöníti a dolgokat (pl. 2018.01.15. hétfő)
– Meeting címe mindig kiemelt jegyzet (*–)
– Utána minden dolog, amit felírok, sima jegyzet (–)
– Teendők akár a jegyzetek között is lehetnek elszórva, vagy ha több van, akkor utána (.)
– Fontos teendő értelemszerűen kiemelve (*.)
– Ha egy teendő el van végezve, akkor áthúzva (*x)

Miért jó ez így?
– Nem kell szövegkiemelővel szórakozni, pedig valamiért korábban rendszeresen csináltam ezt (nem tudom, miért)
– Nem kell azon gondolkodni, hogy most valami miért és hogyan van kiemelve, csak ki van emelve, és kész
– A teendők gyorsan visszakereshetők, mert jól látszódnak
– Minimális overheaddel lehet heteket kitisztítani, és nagyon kevés dolog felejtődig el (én tavaly csak olyan dolgot felejtettem el, amit nem akartam megcsinálni)

Így néz ki például egy adott oldal a noteszban.

2018.01.01. hétfő
*– Első nap a síiskolában
  – Találkozás a csoporttársakkal
  – Baromi szomjas vagyok már egy óra után
*X Holnaptól hozni kulacsot
2018.01.02. kedd
*– Második nap a síiskolában
  – Síelés a völgyben
  – Találkozás a gyerekekkel
  . Megnézni az útvonalat, amit √2 sebességgel tettem meg ma
  – Rádöbbenni, hogy ennek a bejegyzésnek semmi értelme, és ettől senki sem fog máshogy jegyzetelni
  – De ez engem annyira nem zavar

A szőnyegek

Múlt héten jöttünk haza a síelésből, de ezt nem felvágásból mondom. (Egy képet sem publikáltam eddig, és jó is ez így.) Viszont még ezen a héten is szabadságon vagyok. Az előző zárójel óta sokan reklamáltak, hogy miért nincs kép, ezért meghajlok a népakarat előtt. Tessék, íme! Az eredeti kép 4608 x 3456 pixeles. Úgy gondoltam, bőven elég ennek az 1%-a is. Tehát itt van egy kép rólunk a hüttében, 47 x 35 pixelen.

Szóval a héten itthon vagyok. Nincs semmi különleges program, de tegnap például felhívtam a takarítócéget, akik a régi lakást készítenék fel az átadásra. Az úr igen meglepődött, baromira elfelejtette az egészet, aztán alig győzött szabadkozni. (Legalábbis én ezt értettem, az ő németje egy kicsit rosszabb, mint az enyém, bár tény, hogy bátrabban használja.) Ma sok dolgot intéztem: befoltoztam két lyukat az előszobában, voltam bevásárolni (kétszer), lottózóban vettem fel 60 franknyi nyereményt (igen jó eredmény 300 frank befektetésével). És elvittem a szőnyegeket a tisztítóba.

Van nekünk négy ikeás szőnyegünk, az előző lakásban a hálószobákban és a nappaliban voltak. Némelyik már költözött velünk egyszer, tehát minimum középkorúak (nem középkori, ez fontos különbség). Darabját 40 és 200 frank között szereztük be, a kisebbek voltak olcsóbbak, a nagyobb értelemszerűen kevésbé. Szóval van ez a négy igen koszos állapotú és igen alacsony értékű szőnyeg.

A mostani költözés előtt abban maradtunk, hogy amíg rendesen be nem rendezkedünk, addig nem lesz szőnyeg, és egyébként is rájuk férne valami alaposabb takarítás. Aztán ma reggel gondolkodtam, hogy milyen hasznos dolgot tehetnék, és eszembe jutottak a szőnyegek. Van itt a közelben (20 méter) egy ilyen hátrányos helyzetűeket is foglalkoztató műhely, ahol többek között ruhatisztítással is foglalkoznak. (Ők javították meg a biciklimet a kis balesetem előtt és után is.) Megkérdeztem Regit, megnézte, szőnyeget nem vállalnak. Viszont talált egy másik közeli (500 méter) céget, nevezzük őket Russoéknak, akik igen.

Nosza, felkerekedtem, és az első bevásárlás és a lottózás közé beillesztettem a szőnyegek elszállítását is. Szépen bepakoltam a kocsiba, odagurultam, lepadkáztam a kocsifelhajtót, majd elegánsan beléptem (négy szőnyeget ölelve) a boltba. Szépen köszöntem, mondtam, hogy szőnyeget tisztíttatnék, itt is vannak, ehun, ni! Kaptam kis cetlit, rajta a szám, mondták, hogy mikor jöhetek, arrivederci, ciao, 2 perc alatt végeztem. Nagyon elégedett voltam a teljesítményemmel.

Ebéd közben beszámoltam a nap eredményeiről a családnak. Regi elégedetten bólogatott, hogy ügyesen vettem egy egész csomag koktélparadicsomot, és fantasztikus tett volt az is, amikor teljes kiőrlésű toastkenyeret választottam. Aztán felvonta a szemüvegét, amikor a szőnyeges kalandomhoz értem.

És mit mondtak, mennyibe fog kerülni?

Hm, nos, az úgy volt, hogy ezt speciel nem mondták, viszont én nem kérdeztem. Szóval nem tudom. Gyors guglizás és fejszámolás után kiderült, hogy az újonnan 350 franknyi szőnyegünk nagyjából 20 m2 felületű, és a helyi átlagos tarifákkal számítva legfeljebb 1000 frank lesz a tisztítás költsége.

(Itt inkább nem idézném, hogy Regi mit mondott.)

Annyiban maradtunk, hogy akkor most és azonnal szerezzük vissza a (tisztítatlan) szőnyegeket. Éppen ebédszünetük volt, így nem lehetett se odamenni, se felhívni őket. Vártunk. Aztán kettesben (kellett az erősítés) odamentünk nyitásra a bolthoz. Ezúttal Regi beszélt, és elmondta a fenti kalkuláció főbb számait. A bolt összes dolgozója (mindketten) megértően bólogatott. Baromi nagy mázlink volt, mert még ugyanott pihentek a szőnyegek, ahol hagytam őket, holnap reggel már elvitették volna a műhelybe, és akkor (nekem) annyi. Így viszont minden jól végződött, és a szőnyegek is világot láttak kicsit. (Mi így szellőztetünk és porolunk.) A jó viszony fenntartása érdekében Regi azt mondta Russoéknak, hogy ha lenne valami értékesebb szőnyegünk, akkor mindenképpen velük tisztíttatnánk.

Szereznünk kell egy poros perzsaszőnyeget, hogy megmaradjon Russoék előtt a becsületünk.