BMF, 1. félév

Így szum­má­zom, hogy mit kell tud­ni az első fél­évem­ről, amit a BMF-en töltöttem.

(Anyu­kám mond­ta, hogy ne írjak rossza­kat a tár­gyak­ról, és hogy milyen könnyű­ek, mert azzal csak a leen­dő (?) dip­lo­mám és a mos­ta­ni erő­fe­szí­té­se­im érté­két csök­ken­tem. Így lesz tehát; szia, Anyu!)

Ami nem igé­nyelt sok ener­gi­át: akk­re­di­tál­tam első kör­ben 58 kre­di­tet. (Köszö­nöm Regi, Mihók Zsu­zsi és Bálint segít­sé­gét ebben.) Továb­bi ~40 van terv­be véve, ami­vel igen szép 100/210-es arányt érnék el a “nem kell meg­csi­nál­ni” / összes kre­dit játsz­má­ban. Per­sze elvi­leg már nincs erre lehe­tő­ség, mert lecsúsz­tam a határ­idő­ről, de majd egy szép kér­vényt írok, ami­nek kb. az a lénye­ge, hogy nem értem, miért nem lehet a BMF-es tan­tár­gyi adat­la­po­kat fel­rak­ni egy olyan hely­re, ahol azo­kat el lehet érni, lehet keres­ni stb. Konk­ré­tan a tár­gya­im dön­tő több­sé­gé­nek tar­tal­má­ról lövé­sem sincs, így meg nehéz a tárgy­meg­fe­lel­te­tés. Per­sze ami­óta az Elekt­ro­ni­kám­ból Elekt­ro­tech­ni­ka lett, nem panaszkodom.

Ami több ener­gi­át igényelt:
Menedzs­ment alap­jai: volt már róla szó. Ha egy kicsit tanul­tam vol­na rá, akkor jobb lett vol­na hármasnál.
Műsza­ki ábrá­zo­lás: volt már róla szó. Ahhoz képest, hogy én éle­tem­ben nem raj­zol­tam még úgy iga­zán sem­mit se koc­kás­fü­lű négy­zet­há­lós rajz­la­pon kör­ző­vel, vonal­zó­val, szer­keszt­ve-szá­mol­va — a hár­mas igen hízel­gő jegy, meg vagyok elégedve.
Szo­cio­ló­gia: ebből csi­nál­tam házi fel­ada­tot. (Egy­szer, majd ha nem érde­kel sen­ki­nek a véle­mé­nye, fel­töl­töm vagy csak simán beko­p­izom ide a Szoc. házi­mat. Vala­mi hihe­tet­len.) A leg­na­gyobb pozi­tí­vu­ma a házim­nak, hogy idő­ben készen lett, egyéb­ként a t. tanár nő így jel­le­mez­te: “nem tudom végül is nyertünk‑e az Uni­ó­val”. Nos, a házi alap­ján én se, de a +10 pont azt jelen­tet­te, hogy nyu­god­tan mehe­tek vizs­gáz­ni. (10 pon­tot kapsz, ha a házi fel­adat 3 olda­las, 11-et, ha van némi értel­me, …, 15-öt, ha jó, ere­de­ti és érde­kes.) Itt jött egy olyan fur­csa dolog, hogy a vizs­gá­ra — fél­ve, de azért leírom — tanul­tam. Olvas­tam a köny­vet. Kidol­goz­tam a meg­adott tétel­sort. Kinyom­tat­tam a kidol­go­zá­so­mat. Azt is elol­vas­tam. A köny­vet is még egy­szer átla­poz­tam. Szó­val őszin­tén szól­va tény­leg lel­ke­sen és becsü­le­te­sen készül­tem, ami­nek két ered­mé­nye lett. 1.) Ötös lett a vizs­gám (bocs). 2.) Rájöt­tem, hogy a Szo­cio­ló­gia ilyen dózis­ban nem csak hogy emészt­he­tő, még érde­kes is. Sok min­dent meg­ta­nul­tam, és némi olyan művelt­ség­re tet­tem szert, ami­re soha nem gon­dol­tam vol­na, hogy lesz nekem. Majd a Legyen Ön is milliomos!-ban bril­lí­ro­zok az 5000-es kérdésnél.
Ergo­nó­mia: no, ez egy érde­kes tárgy volt. Mert pél­dá­ul BME‑s jegy­zet volt hoz­zá, ami­re Komcsy azt mon­da­ná: risz­pekt ( csak per­sze ő respect-nek írná :) ). Mert ez végü­lis, ha jól bele­gon­do­lunk, egy olyan tárgy, ami­nek így konk­ré­tan van értel­me. Hogyan néz­zen ki egy iro­da? Milyen színeket/anyagokat/felületeket lehet (és milye­ne­ket nagyon nem aján­lott) hasz­nál­ni? Hogy legye­nek elhe­lyez­ve a lám­pák? (…) Hogy kell ülni (!) jól? Ezek mond­juk egy­részt túl gya­kor­la­ti, más­részt álta­lam (való­szí­nű­leg) soha nem hasz­nált dol­gok, de attól még érde­ke­sek. Van az Ergo­nó­mi­á­nak egy elmé­le­tibb része is, na az annyi­ra nem jött be. Vissza­tér­ve magá­ra a tárgy­ra: készül­get­tem rá, két­szer átol­vas­tam a jegy­ze­tet. A vizs­gát már be akar­tam adni, mikor a t. tanár nő elkez­dett har­col­ni, hogy még mit írjak le és mit raj­zol­jak le. Én ezt nagyon nem sze­ret­tem már régen se, hát még most, szó­val írtam két sort, és bead­tam. És ez is ötös lett, ez a durva.

Szó­val most van 71 kre­dit, ehhez aka­rok akk­re­di­tál­ni kb. 40-et, és a követ­ke­ző fél­év­ben fel­vet­tem az összes tár­gyat, ami meg­je­lent nekem a Nep­tun­ban. Meg­lát­juk, mi lesz.