Másfél

Huhh. Kell most egy kis pihe­nés. El is mon­dom, hogy mi volt az elmúlt napok­ban, mert ilyet se csi­nál­tam rég.

Szer­da haj­nal, reg­gel, dél­előtt. Hm… :)

Szer­da dél­után. Val­szám ZV ered­mény­hir­de­tés. Fél óra sor­ban­ál­lás után kide­rült, hogy négy oldalt tele­ír­va, egy hibát vét­ve nem kap­ha­tok ötöst, mert csak. Tény­leg főben­já­ró bűn “tel­je­sen függetlenek”-et írni “páron­ként kizá­ró­ak” helyett, nem is értem, hogy a hall­ga­tói jog­vi­szo­nyo­mat miért nem vet­ték el. Sebaj, a négyes a rea­li­tás. Követ­ke­zik a TH, 8‑án. Juhé.

Kávé­zás után krav-maga, mert az nem jár­ja, hogy két hétig sem­mim se fáj. Késes fenye­ge­té­sek meg táma­dá­sok elle­ni véde­ke­zés volt a téma, így ezút­tal az alkar­ja­i­mat fáj­lal­ha­tom egy dara­big.

Szer­da este. Talál­ko­zás Bálinttal, aztán irány a Pus­kin mozi. (Előt­te egy sör a Gri­nyó­ban. Nosz­tal­gia, mi?) Taran­ti­no új film­je, a Halál­biz­tos. Jó, nagyon jó, oltá­ri jó film! Köszi, [ori­go] Film­klub, de főleg köszi, Bálint.

Szer­da éjsza­ka. Mozi után irány az AP, pon­to­sab­ban a cso­csó­klub. (Illet­ve előt­te még két mézes barack a Ber­csé­nyi­ben, köszi, Tom!) Rég nem jár­tam ott, a leg­utób­bi láto­ga­tá­som igen­csak kalan­dos­ra sike­re­dett… Azt nem mon­dom, hogy túl nagy par­ty lett vol­na, azt se, hogy nem let­tem vol­na szí­ve­seb­ben más­hol (pl. ágy­ban, pár­nák közt). De az tény, hogy ittunk (ez innen­től kezd­ve defi­ní­ció sze­rint “Bálint és Laci ivott”) egy abszin­tot, egy sört, meg búcsú­zó­ul egy (hm, más­fél) tequi­lát. Brrrr.

Csü­tör­tök haj­nal. Éjsza­kai hatos­sal el egé­szen a Baross utcá­ig, onnan meg vissza­cso­rog­tunk egé­szen a ZP-ig. Itt már meg­le­he­tő­sen fog­hí­jas volt a tár­sa­ság, mert­hogy ket­ten marad­tunk Bálint­tal. Per­sze ez nem szeg­te ked­vün­ket, úgy­hogy menet­köz­ben elfo­gyott még egy sör. (Hova van az leír­va, hogy utcán nem lehet alko­holt inni?) Üze­net nekem: nem jó ötlet Rid­dim Colony-mat­ri­cát ragasz­ta­ni a pólóm­ra, mer’ csú­nya és koszos lesz, és nem lehet ren­de­sen leszed­ni — más­kor ne csi­nál­jam, jó?

A “buli” továb­bi része­i­re egy­re job­ban rányom­ta bélye­gét a tete­mes mennyi­ség­ben elfo­gyasz­tott etil-alko­hol. Kez­dés­nek ittunk stroh rumot, ami már önma­gá­ban rossz. Én ittam egy gin­to­ni­kot (tisz­tán emlék­szem, hogy vala­mi­ért egy­szer­csak meg­it­tam húzó­ra, de hogy miért?), Bálint meg vala­mi mást, de arra már nem emlék­szem. És arra se nagyon, hogy melyik hülyé­nek jutott eszé­be, hogy igyunk még egy stroh rumot. Mind­egy, ugor­junk — mond­juk Bálint ágyá­ba, mert én ott alud­tam, ő meg a föl­dön.

Csü­tör­tök dél­előtt. Dénes tele­fon­já­ra kel­tem. Vagy vala­mi más­ra, de nem kel­lett vol­na elkap­kod­ni. A piros 7‑esen utaz­ni a Móricz­tól a Róna utcá­ig kész rém­álom volt, itt sze­ret­nék elné­zést kér­ni azok­tól, aki­ket tele­fo­non zak­lat­tam. Nem akar­tam elalud­ni, muszáj volt vala­hogy ébren len­nem, a tele­fon meg jó ötlet­nek tűnt. 11 körül már meg is érkez­tem Dénes­hez. Itt volt egy vic­ces rész, ami­ko­ris meg­ál­la­pod­tunk, hogy tekin­tet­tel az én álla­po­tom­ra meg az ő álmos­sá­gá­ra, “alszunk tíz per­cet”. (Ő az ágy­ban, én a föl­dön.)

Csü­tör­tök dél­után. Ket­tő körül sike­re­sen fel is kel­tünk… Dénes levág­ta szé­pen a haja­mat, aztán las­san eltá­voz­tam. Üze­net Dénes­nek: más­kor ne engedj be Jeho­va Tanúit/szcientológusokat, még akkor se, ha fia­tal lányok képé­ben támad­nak. De ezt már te is tudod, hehe.

És ekkor­tájt már nem is volt iga­zán sok egész­ség­ügyi prob­lé­mám, úgy­hogy be is feje­zem.

3 Replies to “Másfél”

  1. és mi van azzal, h kávéz­tál velünk, az már nem is szá­mít?? na köszi… :-)

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *