DIY szárítógépkondenzvíz-elvezetés

Rég nem volt már DIY-kont­ent, szó­val tessék.

Még tavaly nyá­ron tör­tént, hogy rövid idő alatt három itt­ho­ni nagy­gép is tönk­re­ment — fel­mond­ta a szol­gá­la­tot a moso­ga­tó­gép, aztán bekre­pált a mosó­gép és a szá­rí­tó­gép is. Elég­gé égett az arcunk, hogy alig egy évvel a beköl­tö­zé­sünk után rög­tön ilyen prob­lé­más bér­lők let­tünk, sze­ren­csé­re a főbér­lő úr (a.k.a. And­re­as bácsi) meg­ér­tő volt, és tud­ta, hogy nem velünk volt a gond, inkább az elő­ző bér­lők vol­tak kevés­bé gon­do­sak, mint mi.

Szó­val kap­tunk egy szu­per okos moso­ga­tó­gé­pet, amit lehet távol­ról is vezé­rel­ni. Kap­tunk mosó­gé­pet is, ami nem okos, de cse­ré­be mos. És kap­tunk szá­rí­tó­gé­pet is, ami szin­tén nem okos, viszont most már ügye­sebb. Van ben­ne egy ilyen műanyag tar­tály, abba cse­peg a kon­denz­víz. Ami­kor meg­hoz­ták és beüze­mel­ték, akkor mond­ták, hogy lehe­tő­ség van a vizet tar­tály nél­kül is elve­zet­ni, és ez azóta biriz­gál­ta a gon­dol­ko­dá­so­mat. A héten mos­to­ha­a­pó­som, Ati segít­sé­gé­vel sike­rült ezt meg­ol­da­ni, ami mind­össze 2 Bau­ha­us-láto­ga­tás és kb. 3 óra pair sze­re­lés árán sikerült.

Most csak a vég­ered­ményt muta­tom be, arról inkább nem szá­mol­nék be, ami­kor min­dent min­den­nel pró­bál­tunk össze­pá­ro­sí­ta­ni, de így is csö­pö­gött, folyt, ázott a padló.

A fen­ti képen az lát­szik, hogy a zöld cső a jobb fel­ső sar­kon le van szed­ve arról a cső­csonk­ról, ami a tar­tály­hoz vezet, és ez van bele­dug­va egy áttet­sző, hosszabb cső­be, ami leve­zet a fali lefo­lyó-csat­la­ko­zó­hoz (amit szin­tén mind­járt bemutatok).

Itt lát­szik a rend­szer lel­ke, akkor még teszt­üzem­ben (ld. alat­ta a veder). A fal­ból egy colos műanyag cső lóg ki, erre van fel­fo­gat­va egy min­den­hol 1 colos T‑idom. Ebbe megy bele a fal­lal szem­ben a mosó­gép kiöm­lő­je, ami egy cső­szű­kí­tőn keresz­tül csat­la­ko­zik, és egy bilinccsel van oda­fog­va (ez nem házi­bark­ács, ez by spe­ci­fi­ca­ti­on). A fel­ső rész­be megy bele a szá­rí­tó­gép kon­denz­vi­ze, ami­nél az a gon­do­lat, hogy így nem nyom­ja át a szenny­vizt a mosó­gép a szá­rí­tó­gép­be, mert ha szem­ben len­ne vele, akkor ez fel­me­rül­het­ne prob­lé­ma­for­rás­ként, a mosó­gép meg úgy­is véd­ve van ettől.

Ez egy unal­mas bejegy­zés volt, de tény­leg örü­lök, hogy ezt sike­rült meg­ol­da­ni. Kb. 70 frank volt az egész beru­há­zás (lett végül néhány feles alkat­rész, szó­val lehe­tett vol­na még ennél is olcsóbb), egy sza­ni­te­res cég 200 frank alatt ki sem száll.