Költözés

Elő­ször is: köszön­jük szé­pen Bálint­nak és Tom­nak (vala­mint Gyu­szi­nak), hogy segí­tet­tek nekünk a köl­töz­kö­dés­ben. Nél­kü­lük még úton len­nénk, azon­kí­vül a búto­rok sose kerül­tek vol­na fel a lakás­ba. Köszön­jük!

Szó­val teg­nap se szó, beszéd el- és beköl­töz­tünk (Göd­ről, illet­ve Cse­pel­re). A nap fél 7‑kor indult, mert még egy cso­mó min­dent össze kel­lett pakol­ni. Gyu­szi és a teher­au­tó 7 körül érke­zett meg Göd­re, szé­pen fel­pa­kol­tunk, és 1.) mint aki jól végez­te dol­gát, 2.) mit sem sejt­ve elin­dul­tunk dél­re (gyk. Göd észak, Cse­pel dél).

Min­den pom­pá­san ala­kult, elmen­tünk a Ber­csé­nyi­be Bálin­tért meg Tomért (illet­ve ők kocsi­val jöt­tek, de ez most lényeg­te­len rész­let), aztán beszél­tünk Gyu­szi­val, aki a teher­au­tó­val vala­hogy jóval gyor­sab­ban oda­ért a lakás­hoz, mint az elő­re elkép­zel­he­tő lett vol­na, sebaj. Szé­pen elin­dul­tunk két­ko­csis kon­voj­ban, és már Cse­pe­len vol­tunk, mikor ször­nyű gon­do­lat támadt ben­nünk. Ti. álta­lá­ban úgy néz ki egy lakás, hogy van neki ajta­ja, az ajtón zárak, és ahhoz, hogy bemen­jél, kel­le­nek kul­csok… Igen, sike­re­sen ott­hon hagy­tuk (Gödön) a kul­cso­kat… ( Iga­zá­ból én hagy­tam ott­hon, Regi ártat­lan! :) ) Szó­val szé­pen meg­ér­kez­tünk a teher­au­tó­hoz, tájé­koz­tat­tuk a segít­sé­günk­re sie­tet­te­ket, hogy mi a hely­zet, aztán Regi vissza­ment a kul­cso­kért.

Mi pedig addig szé­pen leül­tünk az utcá­ra, mert volt nálunk két fotel meg egy puff (az ilyen cucc, rá lehet ülni) és egy dohány­zó­asz­tal, és vár­tunk. Köz­ben McReg­ge­liz­tünk, az embe­rek meg néz­tek, hogy ez így hogy van. Nem értet­ték, hogy egy panel­ház nyu­ga­ti olda­la dél­előtt kife­je­zet­ten csen­des és nyu­godt, miért is ne ren­dez­zük be ott a nap­pa­lit. Kár, hogy nem fotóz­tuk le magun­kat, sebaj, majd a leg­kö­ze­leb­bi köl­tö­zés­nél, és akkor viszünk agg­re­gá­tort és tévét is.

Aztán meg­jött Regi és a kul­csok, fel­vit­tünk min­den bútort meg egye­bet, és így a beköl­tö­zés kvá­zi meg­volt. A nap hát­ra­le­vő részé­ben meg tolo­gat­tuk jobb­ra-bal­ra a beren­de­zést, és most meg­le­he­tő­sen jól néz ki min­den. Már csak pár bútor jön ide Szi­get­ha­lom­ról, kell ven­ni egy ágyat, pár kony­hai esz­köz kell, és kész is vagyunk. Ja, meg ki kell fes­te­ni a für­dőt, mert pereg le az elő­ző fes­ték. Meg még pár ilyen.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *