Így passzoltam el az Audit, avagy autóeladás Svájcban

Ahogy azt pont egy hónap­ja írtam, úgy ala­kult, hogy el kel­lett adnunk a régi kocsin­kat. Ezen apro­pó­ból jelent­ke­zem egy gyors össze­fog­la­ló­val, ami­ben sze­re­pel­ni fog­nak nep­pe­rek, szá­mo­ló­gép, és még egy letört műanyag­da­rab is. Tart­sa­nak velünk!

Hir­de­tés: én hat irány­ból támad­tam egy­szer­re, remél­ve, hogy így maxi­ma­li­zál­ni tudom a GRP-t és a rea­chet. (Regi 5 éve mesél ezek­ről az enti­tá­sok­ról nekem, nagyon remé­lem, hogy most sike­rült a meg­fe­le­lő kon­tex­tus­ban és jelen­tés­ben alkal­maz­nom ezeket!)

1.) AutoScout24: ez ugye a helyi használtautó.hu, nagyon sok ember (erről még lesz szó) nézi, itt muszáj hir­det­ni. 2 hétig ment itt a kocsi, az alap cso­mag 59 frank, erre még a végén, ami­kor már nagyon kel­lett, rádob­tam még 12 fran­kot az ext­ra kieme­lé­sért. Ezért cse­ré­be 623 ember tekin­tet­te meg a hir­de­tést, akik közül hár­man írtak emailt, és emlé­ke­im sze­rint kb. tucat­nyi­an írtak SMS‑t vagy hív­tak fel. Ebből a tizen­öt ember­ből három volt magán­em­ber, a töb­bi nep­per, de a rosszab­bik fajtából.

“9000fr dan­ke.!!?”, “Guten Tag. Offe­ri­e­re Ihnen für den Wagen so ab platz ohne Gewähr 6500.- fr”, “9000 Sfr mor­gen Abend?”, “9000 SFr Bar­zah­lung”, “guten tag ich habe inte­res­se für audi. ich bie­te 9600-”, “Hal­lo Was ist der letz­te Pre­is bit­te cash ab Platz”, ilye­ne­ket írtak nekem. Ebből több kon­zek­ven­ci­át is levon­ha­tok: nem is olyan rossz az én néme­tem; a köz­pon­to­zás­sal min­den­ki hadi­lá­bon áll; a sváj­ci nep­pe­rek azt hiszik, hogy egy eladó szá­má­ra fel­tét­le­nül az a leg­fon­to­sabb, hogy a meg­hir­de­tett ár töre­dé­két kap­ják meg, de azt aznap este, készpénzben.

Ezek­ből a leadek­ből (ezt a szót a héten hal­lot­tam éles­ben, gon­dol­tam, meg­pró­bá­lom itt is elsüt­ni) aztán nem lett sem­mi, volt, aki komo­lyab­ban érdek­lő­dött, beszél­tünk is, aztán egy­szer­csak lemond­ta, mond­ván hogy “infor­má­ló­dott az autó­ról”. Mire gon­dolt vajon, hogy dízelt akart, és hir­te­len rájött, hogy ben­zi­nes? Nem értem azóta sem.

A magán­em­be­rek vic­ce­seb­bek vol­tak, az első jelent­ke­ző rög­tön ezt írta: “Hel­lo Laz­lo First i have to tell you that your car is to expen­sive for me. My bud­get is to small. But i have read your whole sto­ry and it was fun for me and i have laughed a lot. Thank you very much and a hap­py eas­ter. Many gree­tings”, ettől mond­juk gaz­da­gabb nem let­tem, de jól esett. Aztán volt egy luzer­ni fran­cia csó­ka, aki se ango­lul, se néme­tül (de még magya­rul se!) beszélt, így vele egy isme­rő­sén keresz­tül, illet­ve később a Goog­le Trans­la­te-tel beszél­get­tem. Itt az utol­só aján­la­tá­ra (7000) azt írtam vissza, hogy “Cela ne suf­fit pas, dés­olé.”, amit ő hamar nyug­tá­zott egy “D’ac­cord je comp­rends bonne soi­rée”-vel, én pedig a dis­kur­zust lezár­tam egy jó pil­la­nat­ban elhe­lye­zett “Bonne soi­rée à vous aus­sie”-vel. Volt, aki cse­rél­ni akart autót, de mond­tam, hogy engem a cse­re csak akkor érde­kel, ha kész­pénz ma este pénz­re váltanék.

2.) Blog: na, erre sok pénzt nem tet­tem fel, hogy majd pont ez fog nekem vevőt talál­ni, be is jött, már­mint nem jött be senki.

3.) Twit­ter: meg­osz­tot­tam a blog­posz­tot, ami­ben meg­osz­tot­tam a hir­de­tést. Semmi.

4.) Face­book: Regi kirak­ta az autos­cou­tos hir­de­tést a falá­ra, ebből se lett sem­mi, de leg­alább Zuc­ker­berg meg­tud­ta, hogy Audim van.

5.) Lakó­te­le­pi app: a Fre­i­la­ger lakó­te­lep­nek van egy saját app­ja, ami az Allthings plat­for­mot hasz­nál­ja. Mivel még­is­csak 800 lakás 2500 lakó­ját éri el az ember poten­ci­á­li­san, volt rá esély, hogy vala­kit érde­kel­ni fog, de sem­mi. Egyéb­ként maga az app nagyon hasz­nos, mi vet­tünk ezen keresz­tül már bútort, ruhát, adtunk is el egyet s mást, illet­ve nagyon jó min­den hét­vé­gén a fotó­val doku­men­tált anyá­zá­so­kat olvas­ni, hogy “mi a f.szért kel­lett már megint a macs­ka­al­mot rábo­rí­ta­ni a teli bio­sze­me­tes tete­jé­re, hogy egé­szen hét­fő­ig boká­ig ganéj­ban jár­jon min­den­ki?!” stb.

6.) UBS Pin­board: nem áru­lok el nagy tit­kot azzal, hogy egy nagy sváj­ci bank­nak dol­go­zom (per­sze epa­mos­ként), ami három betűs, U‑val kez­dő­dik, és S‑re vég­ző­dik. Van ott egy elég jó Pin­board nevű site, ami Jive-ala­pon műkö­dik, és a ban­ki csen­cse­lők menny­or­szá­ga. Lehet ott talál­ni alig hasz­nált hang­fal­kész­le­tet; búto­ro­zot­tan kiadó lakást fél évre, mert vala­ki éppen sab­bati­cal­ra megy, és az után­bér­lés­sel szer­zett pénz­ből Sváj­con kívül úgy tud meg­él­ni, mint egy király; és per­sze autó­kat is. Én ide akku­rá­tu­san fel­vit­tem az Audi hir­de­té­sét (mert az AutoScout24 til­tott doma­in oda­benn) képek­kel, szö­veg­gel, azt is elhint­ve, hogy az iro­dá­tól 200 méter­re par­kol, bár­mi­kor meg­te­kint­he­tő stb.

Egyez­ke­dés: Hús­vét hét­vé­gé­jén rak­tam ki, a négy­na­pos héten nyil­ván min­den­ki sza­bad­sá­gon volt (én nem), és sen­ki nem jelent­ke­zett. Aztán pén­te­ken 6 után, ami­kor vissza­ér­tem a helyem­re az utol­só fan­tasz­ti­kus mee­tin­gem után, lát­tam, hogy egy Igor nevű ille­tő írt nekem egy emailt a kocsi­val kap­cso­lat­ban, per­sze akkor már off­line volt. Gyor­san vála­szol­tam neki (hét­fő­ig úgy­sem olvas­sa, gon­dol­tam), illet­ve ráke­res­tem Lin­ke­dI­nen, ismi­nek jelöl­tem, és ott is írtam neki. Baro­mi mákom volt, már épp ment vol­na be edze­ni, ami­kor lát­ta az üze­ne­te­met, és gyor­san fel­hí­vott. Meg­egyez­tünk, hogy kijön a város­ból Alt­stet­ten­be, hogy meg­néz­ze a kocsit. Talál­koz­tunk, egy nálam is fia­ta­labb román vagy mol­do­vai srác volt, ala­po­san átnéz­te a kocsit kívül­ről és belül­ről. Aztán fel­aján­lot­tam neki, hogy vezes­se is, elmen­tünk egé­szen Spre­i­ten­ba­chig, autó­pá­lyán is, aztán haza­vitt, ott a par­ko­ló­ban még kipró­bál­tuk a rádi­ót is, a blu­e­to­oth-os kihan­go­sí­tót. Aztán gon­dol­tam, hogy mar­ke­ting- és PR-szem­pont­ból mennyi­re menő len­ne már, ha én vin­ném haza, szó­val a (remél­he­tő­leg) leen­dő autó­já­val / én autóm­mal haza­vit­tem. Köz­ben végig beszél­get­tünk, sok­szor elmond­ta, hogy min­dig is Audit akart, mennyi­re jó a kocsi, milyen ren­des vagyok (mond­juk ezt tud­tam). Elbú­csúz­tunk. Haza­men­tem, aztán elkez­dett iro­gat­ni SMS-eket, hogy mennyi a szer­víz, milye­nek a gumik, mennyi a fogyasz­tás, hogyé’ a biz­to­sí­tás. Este három­ne­gyed 11 magas­sá­gá­ban írt nekem, hogy dön­tött: meg­ve­szi a kocsit! Meg­egyez­tünk 9’500-ban, ami az ere­de­ti ártól (12’000) ugyan elég messze volt, de még min­dig jóval több, mint amennyit az AMAG aján­lott (5’200), ha bevet­ték vol­na az autót.

Autó­el­adás: Svájc­ban autót elad­ni igen egy­sze­rű. Az egész folya­mat ala­po­san le van írva egy autos­cou­tos tanács­adó olda­lon (köszi, Zoli!), ben­ne olyan vál­to­za­tok, mint az ele­gáns, a fize­tős, az ille­gá­lis stb. Ami a lényeg: a leg­jobb úgy autót elad­ni, hogy az ember oda­megy a vevő­vel a tanács­hoz Stras­sen­ver­kehr­samt­hoz, és ott az ügy­in­té­ző előtt meg­tör­té­nik a kocsi átírá­sa. Ezelőtt per­sze érde­mes min­den egye­bet elin­téz­ni: meg­egyez­ni az árban, kitöl­te­ni egy két­ol­da­las szer­ző­dést (pl. ilyet vagy ilyet), elin­téz­ni a pisz­kos anya­gi­a­kat, alá­ír­ni a szer­ző­dést. Nálunk volt egy kis gik­szer, Igor nem tudott nekem hét­főn reg­gel utal­ni, mert a UBS-nél új part­ner ese­tén (ami­kor vala­ki­nek elő­ször utal az ember) min­dig kell egy ilyen kis szá­mo­ló­gép, ami­be az ember bele­rak­ja az e‑bankinges kár­tyát, és akkor egy varázs­lat­tal az egész egy­szer csak műkö­dik. Na, ő ezt elfe­lej­tet­te, illet­ve biz­to­sí­tást se kötött, ez utób­bi tény­leg köte­le­ző, viszont online intéz­he­tő, és per­ce­ken belül készen van. Így hát a hét­fő után ked­den is a Stras­sen­ver­kehr­samt­ban kezd­tük a napot, de ő eddig­re már tel­je­sen fel­ké­szült volt, nála volt a kár­tya és a kal­ku­lá­tor is, biz­to­sí­tást is kötött. Átutal­ta a pénzt, amit én 3 mp után meg­kap­tam, ekkor alá­ír­tuk a szer­ző­dést, és beáll­tunk a sor­ba. Az ügy­in­té­ző töké­le­te­sen beszélt ango­lul, nagyon türel­mes és segí­tő­kész volt, eltép­te a régi for­gal­mit, és pár perc alatt kiál­lí­tott egy újat Igor ada­ta­i­val. Köz­ben kel­lett válasz­ta­ni új rend­szá­mot (Svájc­ban a rend­szám nem az autó­hoz, hanem az ember­hez tar­to­zik), ez is sike­rült, 5 perc alatt végeztünk.

Ekkor jött az egész pro­ce­dú­ra leg­bo­nyo­lul­tabb része: leven­ni a régi rend­szá­mot, és fel­rak­ni az újat. Elő­ször ket­ten estünk neki, húz­tuk-von­tuk, sem­mi. Aztán jött egy szim­pa­ti­kus mun­kás­em­ber, tőle kér­tünk segít­sé­get, ő nagyon ked­ves volt, de az egyik kezé­ben kávé, a másik­ban ciga­ret­ta volt, így nem volt annyi­ra hasz­nos. Aztán lerak­ta a kávét a föld­re, és egy moz­du­lat­tal letört egy kor­rekt darab­kát a rend­szám­tar­tó műanyag keret­ből, így már csak egy kari­ka volt az Audi fel­irat előtt, nem négy. Több is veszett Mohács­nál! Küz­döt­tünk tovább, aztán végül hatal­mas sze­ren­csé­vel és egy negye­dik ember segít­sé­gé­vel sike­rült kiszed­ni a régi rend­szá­mot (az enyé­met), és berak­ni helyet­te az újat (Igo­rét). Siker! Na, akkor vég­re készen vagyunk, mehe­tek kocsi nél­kül, meg­könnyeb­bül­ve. De Igor mást sze­re­tett vol­na. Azt mond­ta, hogy még nem tud hol par­kol­ni, ezért vigyem már el a kocsi­ját (már­mint az Audit, a volt autó­mat) magam­mal, itt a for­gal­mi, itt a slussz­kulcs. A fen­ti leírás miatt, gon­do­lom, ez ért­he­tő, mennyi­re vic­ces szi­tu­á­ció, mert a for­gal­mi­val kvá­zi mini­má­lis ener­gi­á­val tud­tam vol­na újra elad­ni az autót, eset­leg vissza­irat­ni magam­ra. De hát ez Svájc, itt még egy magyar és egy román/moldovai is simán meg­ha­so­nul, és szem­reb­be­nés nél­kül bízik meg úgy a másik­ban, mint­ha ezer­éves bará­tok len­né­nek. Elvit­tem az autót, aztán este talál­koz­tunk, vissza­ad­tam neki, hap­py end!

Rend­szám­vál­toz­ta­tás: mivel egy dara­big két kocsim volt két külön­bö­ző rend­szám­mal, ezért az Audi eladá­sa után ott áll­tam egy autó­val és két rend­szám­mal. Az Audin menő, 1‑essel kez­dő­dő rend­szám volt (itt minél ala­cso­nyabb, annál jobb a sza­bály), a Volks­wa­gen­re pedig 3‑ast kap­tam. Miu­tán elad­tam a kocsit, a Volks­wa­ge­nen volt ugye a 3‑as, az én kezem­ben pedig az 1‑es. Hogyan lehet ezt elcse­rél­ni? Mi sem egy­sze­rűbb: írtam egy emailt a keres­ke­dő­nek (mivel lea­sin­ge­lem), hogy írja át a VW rend­szá­mát 1‑esre. Írtam egy emailt a biz­to­sí­tó­nak ugyan­er­ről, onnan pár óra után kap­tam egy vissza­iga­zo­lást (nem szer­ző­dést, csak egy snaps­ho­tot a rend­sze­rük­ből), hogy meg­tör­tént. Ezt köve­tő­en elmen­tem a VW-nel a Stras­sen­ver­keh­ram­tra (raj­ta a 3‑as rend­szám), ezt lepat­tin­tot­tam, bemen­tem, eltép­ték a régi for­gal­mit, és adtak egy újat, ben­ne az 1‑es rend­szám­mal, miu­tán lekér­dez­ték a biz­to­sí­tást. A 3‑as rend­szá­mot (már­mint fizi­ka­i­lag az alu lapo­kat) egy doboz­ba dob­tam, az 1‑est rárak­tam a kocsi­ra, ennyi.

Így megy ez.

For the record: mivel a hir­de­tés már nem él, itt az ere­de­ti szö­veg, nagyon büsz­ke vagyok rá.

We are sel­l­ing our belo­ved Audi!

We bought it back in 2012 (we are the first owners) when we wan­ted to buy a Sko­da, but then we’­ve seen this car, and we said “this one”. It was simply amaz­ing from the very first moment. It is as good loo­king as a sil­ver sta­ti­on wagon (a.k.a. Kom­bi) can be. It is com­for­tab­le, we dro­ve it seve­ral times for 1’000 km wit­ho­ut any kind of back pain. It never let us down so far. We wan­ted to keep it for years, but due to a family expan­si­on, we need to give it to the next lucky owner.

If you need a decent car for you, for your part­ner, for the two of you, for your family with 1 child or 2 child­ren then this is what you are loo­king for. We used it for shop­ping, doz­ens of times we pac­ked it full with Ikea fur­ni­tu­re, we went with it to the sea as well as to the moun­tains, we dro­ve it on the high­way and also in the city. No off-road! We wan­ted to keep it in the family and export to Hun­gary (whe­re we have rela­ti­ves), but due to the ridi­cu­lo­us Hun­ga­ri­an VAT (27% — world record) plus cus­toms (10%) we bet­ter sell it here in Swi­tzer­land whe­re we are living. I hope the per­son who will buy it will have as much fun and joy as we had.

As you see I’m not too good with car descript­ions, I’m more like a sto­ry tel­ler. But focus­ing on the Audi, some more deta­ils:
- We always took the car to the local AMAG garage for ser­vi­ce. We could have done som­eth­ing much che­a­per in Hun­gary with a “fri­end of a fri­end”, but we didn’t do that. Just recently all front and back bra­kes were chang­ed as they were gett­ing a bit old, it cos­ted 1’500 or so.
- The car was always kept in a clos­ed garage, we only par­ked on the street when we visi­ted som­eo­ne or som­eth­ing.
- The­re are scrat­ches here and the­re, just as you would expect with a 7‑year-old car. We had it for 1 month when som­eo­ne hit the left back with a shop­ping cart… That’s life, isn’t it?
- It is manu­al, no DSG. I like manu­al trans­mis­si­on, I like using my right hand also in the car. It helps the musc­les, as well as it keeps me awake.
- It runs with pet­rol, not with diesel. Do you know why? Beca­u­se this is a car, not a truck. (Update: I bought a diesel VW Sha­ran…)
- It doesn’t have park­ing radar or came­ra, not in the front nor in the back. Do you know why is that good? Beca­u­se whe­ne­ver you park, after you finis­hed the park­ing you have this gre­at fee­ling that “yes, I’ve made it, wit­ho­ut any help”. Do you get this fee­ling when you see what’s behind you and hear the bee­ping sound? No. You’­re wel­co­me.
- I dro­ve the car wit­ho­ut a tem­po­mat for 5 years. I was like “who needs a tem­po­mat?”. Then I went to a garage and bought the offi­ci­al tem­po­mat arm and get it added to the car. (Just like as it was built like that.) Best cho­i­ce ever. Super com­for­tab­le and reli­ab­le, and sin­ce then I don’t get fines. I hope you will like it.

Dear car dea­lers who put your busi­ness card with a “fancy name” and a lot of typos into our post box every sing­le week — no, we will not sell it for 6’000. We could have got that pri­ce at AMAG whe­re we bought our new car. So you can call with such offers, but you will not get lucky.

That’s all, thanks for read­ing, thanks for think­ing abo­ut it, and you’­re very wel­co­me buying our Audi.