Seat Sz.szt.miklós — nemnemsoha

Na, akkor ez most ilyen “fogyasz­tó­vé­dős” poszt lesz. Hét­vé­gi, saját, köz­vet­len tapasz­ta­la­tok alap­ján, hogy a hite­les­ség töké­le­tes legyen.

Vasár­nap anyu beje­len­tet­te a Fabi­át meg az Ibi­zát “tava­szi átvizs­gá­lás­ra és kerék­cse­ré­re”. Kap­tunk ugyan­is off­line spam-et (ejtsd szó­ró­la­pot), hogy most csak 4200 forint az egész, és ez milyen jó. Tény­leg jó, ha azt vesszük, hogy 5000-ért cse­rél­nek gumit a köze­li gumis­nál (ti. a Fabi­án könnyű­fém fel­ni van, és így a kerék­cse­re házi­lag nem elvé­gez­he­tő, mivel nem kere­ket, hanem gumit kell cse­rél­ni). Szó­val anyu fel­hív­ta őket, külön meg­kér­dez­te, hogy gumi­cse­ré­vel is annyi az ár, mint kerék­cse­ré­nél (“Ter­mé­sze­te­sen!” — hang­zott a válasz). Remek, deal, mehetünk.

Men­tünk is, 9 óra előtt meg­je­len­tünk a Fabi­á­val a szer­víz­nél. 10-re meg az Ibi­zát kel­lett vol­na vin­ni, de simán bele­fér az is, hogy ket­ten megyünk mind­két kocsi­val, hisz — a szer­víz sze­rint — az egész átvizs­gá­lás gumi­cse­ré­vel együtt “leg­fel­jebb 20–25 perc”. Egy óra eltel­té­vel még min­dig nem szólt sen­ki, hogy kész a kocsi, addig fél­szem­mel lát­tuk, ahogy 5–10 per­cen­ként vala­ki oda­sé­tál az autó­hoz, vala­mit csi­nál pár másod­per­cig, aztán megy tovább. Aztán pár perc múl­va jött egy jómun­kás­em­ber, hogy akkor “kész”. Mivel nem nagyon lát­tuk, hogy a kocsi­val komo­lyabb dolog is tör­tént vol­na a simo­ga­tá­son túl, meg­kér­dez­tük, hogy ugye meg­volt a gumi­cse­re is? “Gumi­cse­re? Hát azt nem mond­ták…” — Nem, vicc­ből van tele a hát­só ülés autó­gu­mik­kal, nyil­ván mi így uta­zunk min­den­ho­va. Meg per­sze azt is csak tré­fá­ból kér­dez­tük meg, hogy a téli abron­cso­kat átveszik‑e, mert mi már nem akar­juk hasz­nál­ni újra. Szó­val nyel­tünk egy nagyot, meg még egyet, és meg­be­szél­tük a fél szer­víz­zel, hogy talán egy gumi­cse­rét is meg­ejt­het­né­nek a kocsin…

A követ­ke­ző más­fél órát sike­rült a kocsit néz­ve eltöl­te­ni, mert a gumi­cse­re közel folyt hoz­zánk. Én nem vagyok egy nagy autó­sze­re­lő, de sze­rin­tem 4 fel­nin 4 téli gumit 4 nyá­ri gumi­ra cserélni

1. nem kel­le­ne más­fél órá­ig húzni;
2. nem kel­le­ne össze­sen 6‑szor újra­fúj­ni a 4 kereket;
3. nem kel­le­ne össze­sen 6‑szor cen­tí­roz­ni a 4 kereket.

Mert­hogy pon­to­san ez tör­tént. Más­fél órá­ig tar­tott, míg a négy sze­ren­csét­len kere­ken lecse­rél­te a négy sze­ren­csét­len gumit a sze­re­lő úr…

Ezek után még egy meg­le­pe­tés várt min­ket: a szám­la. Ugyan­is a 4000 körü­li átvizs­gá­lás­ból vala­hogy 12000 lett, hir­te­len fel­szá­mol­tak 2000-et a gumi­cse­ré­ért (ami ugye ugyan­annyi­ba kerül­ne, mint a kerék­cse­re), meg 6000-et egy elekt­ro­mos tör­lé­sért (vilá­gí­tott egy lám­pa a műszer­fa­lon, azt “kija­ví­tot­ták”).

Szó­val: Seat Szi­get­szent­mik­lós — kösz, de töb­bet nem. Ti se, sen­ki se. Még akkor se, ha szép, nagy akvá­ri­u­mok van­nak ott szép halakkal.