A magyar iskolarendszer csődje

A múlt­kor már írtam egy vissza­em­lé­ke­zős posz­tot a gimi­ről, most meg­ta­lál­tuk az utol­só álta­lá­nos isko­lás ellen­őr­ző­met. Per­sze ez is tele van intővel.

De nem is ez a szép, hanem a med­ve fél­éves bizonyítványom.

Vala­ki mond­ja meg nekem, hogy mi a “pél­dás” szor­ga­lom defi­ní­ci­ó­ja… Tehet arról a sze­ren­csét­len gye­rek, hogy az álta­lá­nos isko­la egy kicsit gyen­gécs­ke, és nul­la ener­gia­be­fek­te­tés mel­lett is min­den­ből ötöst lehet kap­ni? És ha tehet róla, akkor bün­tes­sük meg úgy, hogy a szor­ga­lom­ra kap­jon “jó”-t?
Ezt a pél­dát­lan igaz­ság­ta­lan­sá­got a mai napig sem dol­goz­tam fel, NOT. Ellen­ben ezután úgy ott­hagy­tuk a sulit, hogy máig sír­nak utá­nam, NOT.