Szoba kilátással

Elöl­já­ró­ban annyit, hogy reg­gel kide­rült, az S‑Bahnon van első osz­tály, ülő­he­lyek­kel. Be is ültünk, és mivel nem volt kal­ler (eddig még egy­szer sem lát­tuk), ott is marad­tunk, nem pedig az álló­he­lyek­nél nyo­mo­rog­tunk.

Vége az első hét­nek. Ennek örö­mé­re dél­előtt (meg egy kicsit dél­után is) ki kel­lett töl­te­nem egy tesz­tet, ahol az eddig meg­szer­zett tudá­so­mat mér­ték fel. Illet­ve ez nem is jó kife­je­zés, inkább csak meg­néz­ték, hogy “is this a good direc­ti­on or not”. Kicsit már sok volt az angol erre a hét­re, az biz­tos, hogy hét­fő óta töb­bet beszél­tem ango­lul, mint koráb­ban mond­juk az egye­tem tel­jes ide­je alatt. Mond­juk ez nem egy nagy aka­dály, de akkor is. (Mond­hat­ni sebaj.)

Megint volt kon­fe­ren­cia­be­szél­ge­tés, ahol min­den erő­met lat­ba kel­lett vet­nem, hogy meg­ért­sem a Ste­fa­nia nevű néni (egy­ben cso­port­ve­ze­tő, ejtsd tím­lí­der) olasz akcen­tu­sos angol­ját. Ha az ember hoz­zá­szo­kik, akkor már nincs vele gond, de így éhgyo­mor­ra kicsit mere­dek volt.

Ma rela­tí­ve korán végez­tünk, haza­fe­lé elfo­gyott egy kebab, ami itt ugye dön­er. Most pedig beszél­je­nek helyet­tem a képek (meg a kép­alá­írá­sok).

Folyosó
Ez a folyo­sóm. A leg­vé­gén vagyok, a lehe­tő leg­messzebb a lift­től. Bez­zeg Ist­ván jó szo­bát kapott.

Tető
Ez itt a lob­bit meg az étter­met tar­tal­ma­zó épü­let­rész tete­je. De szé­pen elmond­tam. Eze­ket a képe­ket úgy csi­nál­tam, hogy rés­nyi­re kinyi­tot­tam az abla­kot, és kitar­tot­tam a kame­rát.

Szembe
Ez van pont szem­be. Az is Inter­Con­ti­nen­tal, meg ez is. Kívül­ről kicsit pane­los beüté­sű­ek, én pl. meg nem mon­da­nám, hogy ez egy luxus­ho­tel.

Balra
Ez van kicsit bal­ra. Erre­fe­lé megyünk reg­ge­len­te a gyár­ba mun­ká­ba. Sem­mi érde­kes.

Jobbra
Ez van jobb­ra. Vala­hol erre­fe­lé kez­dő­dik a frank­fur­ti piros­lám­pás negyed. Benn a néme­tek min­dig mond­ják, hogy men­jek, és kér­de­zik, hogy voltam‑e, de nem, és nem. És nem is fogok.

Szélsőjobbra
Ez meg már nagyon-nagyon jobb­ra néz­ve lát­szik. A tük­rö­ző­dés­ről nem beszél­nék, mert ez már önma­gá­ban is WPP-váro­má­nyos kép.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *