Kezdjük a tényekkel: az Inter idén megnyerte a Coppa Italiát, tegnap behúzták a Scudettót is, május 22-én pedig a Bayern München ellen játszanak a BL-döntőben. Az utóbbi időben túl sok látogató volt a blogon, így muszáj egy focis poszttal jelentkeznem, ami köztudott, hogy 72%-kal veti vissza az oldalletöltések, 95%-kal pedig a kommentek számát.
Szóval most megtudjátok (vagy ha kerekítem az olvasók számát a legközelebbi egész számra: megtudom), hogy miért nyeri meg idén a BL‑t az Inter.
- Először is azért, mert a világ legjobb edzője még mindig az Inter edzője, és ez ezen a héten biztosan nem fog változni. (Hogy utána mi lesz, az kérdéses. Legrosszabb esetben Mourinho átmegy (ottmarad?) Madridba(n), és a másik kedvenc csapatom edzője lesz, jaj.)
- Azért, mert már csak egy meccset kell nyerni, és megvan a történelmi tripla. (Ugyanez igaz a Bayernre is, de hát az egy német csapat. Német csapat Európában pedig ne triplázzon, mert az szomorú lenne.)
- Mert az Internek a legerősebb a középpályássora az egész világon. Nem, nem érdekel a Barca, se a Real, se a többi csapat. Ahol Cambiasso a szűrő, Sneijder az irányító (figyelem: mindkettő játékos a Real által kidobott falábú!), Stankovic meg lassan csak csere, ott ez nem kérdés. (Figyeljük meg a másik döntős csapat középpályássorát. Ribéry és Robben a két szélen? Azt hiszem, idén ez döntötte el, hogy ki nyerhet BL‑t, és ki nem.)
- Mert ha most nem nyer BL‑t az Inter, akkor
sohaöt éven belül sem fog. A legalább a bajnoki meccsek felén játszó játékosok átlagéletkora 29 év. Ha csak azokat nézzük, akik a meccsek 3/4‑én játszottak (hívjük őket alapembereknek), az átlag 31 év. Ez szerintem tényleg egy kicsit “Most vagy soha!” hangulatot kölcsönöz az egésznek, de mondjuk azért annyira nem, mint a Milannal. (Ahol a 34 éves Mario Yepes leigazolása fiatalításnak számít, hehe.) - Mert olyan nincs, hogy egy Bayern München megint BL-döntőt nyerjen. 2001 elég volt, nem bírna el a világfutball még egy olyan évtizedet, ahol német csapat legalább kétszer BL‑t nyerjen. Ha ez bekövetkezne, 10 év múlva egyrészt mindenhol törökök játszanának, másrészt a futballból kitiltanák a labdát, harmadrészt pontozáson az nyerné az adott focimeccset, amelyik csapatnál a futott kilométerek száma a legnagyobb lenne. Ne már!
- Mert Louis van Gaal 10 éve nem nyert jelentős trófeát (aki most azt mondja, hogy a holland bajnoki cím jelentős, vagy a Bayernnel német bajnokságot nyerni valamirevaló tett, az gondolja ezt át még egyszer). Ezzel szemben Mourinho egy Portóval nyert BL‑t, legyen elég ennyi.
- Mert az Internek van egy Diego Milito nevű játékosa. Röviden ennyi. Hosszabban még annyival egészíteném ki, hogy mindig van egy ilyenünk, nem az a hagyományos sztárcsatár (ld. Ibra, Eto’o, Ronaldo, Vieri stb.), hanem az a srác, aki valahogy majdnem minden meccsen lő egy gólt (kicsit ilyen volt ezelőtt Julio Cruz). Nyilván a bajnoki címet érő találat is az ő nevéhez fűzödik. Ha 22-én 1–0‑ra nyer az Inter, akkor majdnem biztos vagyok benne, hogy Milito lövi azt az egyet.
- Mert az Internek van egy Júlio César nevű játékosa. Szokták mondogatni a brazilokkal kapcsolatban, hogy ott mindenki labdazsonglőr, rúgják a homokban (ld. Copacabana) a labdát kétéves koruktól, ha valaki béna, akkor hátvéd lesz, ha még bénább, akkor meg kapus. No, az öreg Júlio (aki 30 évesen a tökéletes kapuskorba érkezett) az, akire ez pont nem igaz. Igazi bravúrkapus, aki emellett megbízható teljesítményre is képes, nem egy olyan potyagyáros, mint egy Dida. Ha 22-én 1–0‑ra nyer az Inter, vagy tizenegyesekkel győznek, akkor ő lesz a meccs hőse.
- Mert az Internek van egy Maicon nevű játékosa. Maicon egyébként Maicon Douglas
Sisenando, nevét Michael Douglasről kapta — volna, de Brazília nem az angolnyelv-tudásról híres, így jól elírták neki. Maicon a világ legjobb jobbhátvédje jelenleg, Cafu hozzáképest egy hátravont jobboldali söprögető volt fénykorában. Kicsit olyan, mintha Roberto Carlost tükrözték volna, kicsit megnyújtották volna, és megtanították volna védekezni. Ha 22-én 1–0‑ra nyer az Inter, akkor a gól előtti beadás tőle jön. - Mert az Internek van egy Javier Zanetti nevű játékosa. Őszintén szólva Javier papát (legyen inkább Il Capitano) régebben nem szerettem, de az a tény, hogy ’95 óta az Inter tagja, és az a mentalitás, amit minden egyes játékpercben képvisel, megingatott a róla kialakult “jajj, már megint ez az öreg…” gondolataimban, és most már tényleg örülök, hogy az Interben játszik. Ő az, aki évről évre jobb, 36 évesen még mindig úgy küzd a pályán, mint egy hadosztály német katona a Blitzkrieg alatt — együttvéve. A játéka egy szóval kifejezve: sallangmentes. Gamarrára mondták, hogy ő egy olyan középhátvéd, aki nem csak hogy sárga vagy piros lapot nem kap, de még szabálytalankodni se szabálytalankodik, na Zanetti ugyanez, csak egy sorral feljebb, a szélen. (Vagy jobbhátvédnek, ha Maicon nem játszik, vagy balhátvédnek, mint legutóbb a Siena ellen.) Ha 22-én 1–0‑ra nyer az Inter, akkor ő emeli majd fel a trófeát először. (Persze minden más győztes eredmény esetén is, de az most mindegy.)
No, hát egyelőre ennyi. Amint látjátok, eléggé 1–0 a tippem, ámen.
Vélemény, hozzászólás?