Költözés (idén nem volt)

Regi hívta fel erre a figyelmemet valamikor a múlt héten, ő volt tehát e poszt múzsája.

Amióta Regivel összejöttünk összecuccoltunk járunk egy párt alkotunk, a 2014-es év volt az első, amikor nem költöztünk. Ez így leírva is rémes, átélni meg aztán még durvább volt. De úgy látszik, Kloten és benne a klassz földszinti lakásunk meghozták számunkra az állandóságot.

2007: májusban elkezdtünk járni, júniusban lediplomáztam, júliusban felvételiztem a váci IBM-hez, augusztusban elkezdtem Vácott dolgozni. Mivel én magam szigethalmi vagyok, logikus döntés volt Gödre költözni Regiékhez, mivel 9 km-ről mégiscsak jobb bejárni, mint 71 km-ről.

2008: fiatalok voltunk, és bohók. Szerettünk volna végre a nagyvárosban lakni, közel a pezsgéshez. Júniusban így Csepelre költöztünk, nagymamámék régi lakásába (anyukám tulajdona), hogy közös háztartásban folytassuk kalandjainkat. A költözésről annyit, hogy a munkásöltönyömben hagytam a csepeli kulcsokat, és amíg Regi megjárta a Csepel-Göd-Csepel útvonalat, mi Bálinttal és Tommal mekis kaját ettünk a ház előtt lerakott bútorainkon.

2009: fiatalok voltunk, és elegünk lett Olgából, a csepeli alsó szomszédból, akinek fixa ideája volt, hogy nyomdagépeket üzemeltetünk. Amikor már ötödször hívta ránk a rendőrséget, és heti rendszerességgel zaklatott minket változatos időpontokban, úgy döntöttünk, hogy Kispestre, azon belül is Wekkkerlére költözünk, Regi nagymamájáék régi házába (apósom tulajdona). A költözésről annyit, hogy mindent Regi csinált, én mégis megesküdtem, hogy soha többet nem költözöm sehova, és kértem a hozzátartozóimat, hogy a kert sarkába temessenek el.

2010: az évet rettenetes fogyókúrával kezdtük (én január 4-én 93,5, március 4-én 76,5 kg voltam), terhességgel (már aki) folytattuk. Ennek folyományaként apósom elkezdte beépíteni a tetőteret, hogy azt mintegy teleszüljük gyerekekkel. Nem volt igazi költözés, de egy kicsit igen, mert ki kellett pakolnunk az egyik szobából, és hónapokig dobozok között éltünk.

2011: helyváltozás nem volt, de a házon belül mindent bepakolni, felpakolni, átpakolni, kipakolni így is jó mulatság volt. Ezt is költözésnek vesszük, a családi kalendárium is ekként fog ezen események sorozatára hivatkozni. Ráadásul megérkezett a két kölök.

2012: ebben az évben aztán annyit költöztünk, mint ide Budapest. Én márciusban egy kollégámmal kijöttem Zürichbe, a 16 órás Toyota Yaris-os út során annyi rémes dolog történt (pl. éjszaka valamely két ország határán maradt nagyjából három deci benzinünk, és hiába volt nálunk ötféle bankkártya, sehol sem tudtunk tankolni), hogy az megfilmesítésért kiált. Szóval márciusban Zürich, aztán folyamatos lakáskeresés, aztán -találás, aztán úgy volt, hogy hazamegyek, aztán mégsem, szóval megint lakáskeresés és -találás (Rafz), aztán Regi májusban egyedül végigvezette a Budapest-Zürich utat, GPS nélkül, gyerekestül. Szóval országváltó költözés!

2013: elég volt a vidéki élet, irány Kloten! Persze költöztetőre nem költünk, a végtakarítást Regi megoldja s.k., a két lakást pedig másfél hónapig párhuzamosan fizettük – így mulat a magyar Svájcban! A költözésben rengeteget segítettek a kollégák-barátok.

És mindjárt véget ér 2014, amikor nem költöztünk sehova! Voltunk otthon kétszer családilag, ezek közül egyszer Airbnb-ztünk (nagyon bejött), hazaugrás egyedül egyszer-egyszer, de költözés, az nem volt. Persze átrendeztük a lakást tízszer, a gyerekek átkerültek a fura alakú kisszobából a baszomnagy, fürdőszobás hálóba, a vendégszoba a középső szobából a gyerekek helyére, mi meg a nagyból a középsőbe. Közben a nappaliban annyi helyen volt már a kanapé és a tévé, hogy néha a gyerekek nosztalgiából átesnek a fotelen, mert pár hete ott még szőnyeg volt. De nem költöztünk, és ez jó így!

1 Star2 Stars3 Stars4 Stars5 Stars (No Ratings Yet)
Loading...

One Reply to “Költözés (idén nem volt)”

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *