Nem felvágás, csak mondom, oké?

De tény­leg. Aki nem ismer, az még azt hin­né, fel­vá­gok. Aki ismer, az meg higgye el, hogy most pont nem.

Szó­val az utób­bi két nap­ban — hogy, hogy nem, ter­mé­sze­te­sen céges kere­tek között — sike­rült három­szor is étte­rem­ben enni. Két ebéd, egy vacso­ra. És az a dur­va, hogy a két ebéd volt 10k körül (üdi­tő­vel, egy nagy adag főétel­lel min­den­ki­nek, plusz még volt kávé is), a vacso­ra meg 15k (ebben volt elő­étel is, és egy jó kis veres­ber vörös­bor).

Mind­ezt eze­ken a helye­ken sike­rült: Leroy Óbu­da (ebéd), Soul Café (vacso­ra), Pus­kás Pancho Sport Pub (ebéd).

Tanul­ság: a jup­pi étter­mek nem is olyan drá­gák, vala­mint jól lehet lak­ni egy fogás­sal is.