Munkásszombat

Teg­nap érde­ke­sen töl­töt­tem a napo­mat. Reg­gel átmen­tem Ist­ván­hoz, aki ugye a volt gimis osz­tály­társ, a volt egye­te­mi évfo­lyam­társ, a volt mun­ka­társ és jelen­le­gi mun­ka­társ hal­ma­zok met­szés­pont­já­ban ül egy­ma­ga, egyéb­ként meg épp ház­fel­újít. Hár­man vol­tunk, meg­ké­szű­tünk. Szó­val kez­det­nek kihord­tunk egy kon­té­ner­be dur­ván egy köb­mé­ter töm­elék­tég­lát meg egyéb vac­kot. Aztán szét­szed­tünk egy 2,5mx3,5m-es abla­kot, ben­ne vagy 20 üveg­táb­la, meg jófaj­ta fa ablak­ke­re­tek — ezt kel­lett üveg­cse­re­pek nél­kül lebon­ta­ni. Ebéd után meg az ablak helyé­re épí­tet­tünk új ablak­nak kere­tet Ytong­ból, így volt alkal­mam olyan szak­mai műve­le­tek­be bete­kin­tést nyer­ni, mint habarcs­ke­ve­rés, fala­zás, áthi­da­ló­be­ra­kás. Kicsit csú­szott a mun­ka­terv, így a ben­ti falak csak egy sor­ban készül­het­tek el. Este fél nyolc­kor meg repe­ta gya­nánt bepa­kol­tunk egy rak­lap Yton­got a ház­ba, az 7,7 kg x 120 db, majd egy ton­na cucc. De leg­alább jól alud­tam este.

Az merült fel ötlet­ként, nem is tel­je­sen vicc­ből, hogy mi len­ne, ha hét­vé­gen­ként az ember ilyen épít­ke­zé­se­ken dol­goz­na. Egy ilyen abla­ko­zá­sért el lehet­ne kér­ni 150.000-et, ebből max. 100.000 az anyag­költ­ség, a mara­dé­kot meg szét lehet dob­ni. Egy 3–4 órás mun­ká­ért fejen­ként 15–20.000 nem is olyan rossz, főleg akkor, ha ilyen vic­ces a mun­ka. Ráadá­sul hét­vé­gen­ként inkább mozog­nék a “sza­bad­ban”, mint hogy akkor is a gép előtt punnyad­jak, így meg az egész olyan, mint­ha egy jól fize­tett jó sport.

A lehe­tő­sé­ge­ket tovább­gon­dol­va már lát­ha­tó az elhí­zott üzlet­em­be­rek­nek szer­ve­zett sport­épít­ke­zés. Jön a csó­ka a 7‑es BMW-vel, kiká­szá­ló­dik a volán mögül, kasszá­nál fizet mond­juk 10.000-et, és egész nap dol­goz­hat ked­vé­re, egy hónap alatt garan­tál­tan lefogy 5 kilót. A mun­ka­ru­hát és a szer­szá­mo­kat mi biz­to­sít­juk, a mun­ka­erő meg önként, dalol­va és fizet­ve jön. Min­den­ki boldog.