Avokádó. Ez egy zöldség. Semmi esetre sem gyümölcs. Ellenben bizonyos körökben már-már fogalom is.
Még múlt héten vettünk a Corában egy avokádót. Most az avokádó fogdosós szerepét szerencsére nem kellett használnom, úgyhogy különösebb zaklatások és egyéb aberrációk nélkül érett magában. Ma pedig szüreteltünk — még egy kis barnulást és puhulást kibírt volna, de az éhség nagy úr.
Csíkos-fokhagymás avokádókrém
- egy közepesen érett avokádó
- két kicsi vagy egy nagy gerezd fokhagyma
- két csipet só
- kevés bors
Nagy levegő: félbevágod az avokádót, kidobod a magot, kikanalazod a belsejét, rányomod a megpucolt fokhagymát, sózod, borsozod, majd villával az egészet krémmé kutyulod; kész. Én ilyen csíkossá csináltam, mert a neten ezerféle recept van (kb. mind ugyanilyen), és valamivel ki kell lógni. Így néz ki:
Enni meg simán megeszed: nem túl vastagon kenyérre (jelen esetben: sajtos kiflire) kened, és mellé bármit fogyaszthatsz (pl. paradicsom, paprika, de akár sonka, sajt).
Mint az látható, a csíkosságot a rákenés után is erősen tartja. Ezért különleges avokádókrém ez, és ezért is szabad megblogolni. Köszönöm a figyelmet, egyetek avokádót!
Vélemény, hozzászólás?