Tegnap a Fradi, ma meg a válogatott kapott ki ennyire. Mindkettő meccset többé-kevésbé végigszenvedtem.
Fradi: 10 perc alatt kaptunk egy gólt, első félidőben nem rúgtunk kapura. Aztán beállt Lisztes (tényleg olyan a kis kopasz foltjával, mint Zidane), és elkezdett ötletesen játszani a csapat. Jó, hogy kicsit ciki egy másodosztályú angol csapat második garnitúrájától kikapni, de maga a játék nem volt annyira rossz. Ha így játszana minden meccsen a Fradi — függetlenül attól, hogy a Sheffield United az ellenfél, vagy pedig a Mezőkövesd, akkor biztos, hogy feljutnak idén. Ami továbbra sem túl szívderítő: az öregek jók, a fiatalok meg olyan, khm, semmilyenek. Nem lenne ez baj, ha Lipcseinek, Dragónernek, Vincze Ottónak vagy az isteni Lisztes Krisztiánnak lenne még 10 jó éve, de hát ez nem túl valószínű. Sebaj, nyerjük meg a másodosztályt, aztán majd jöhet Agüero, Messi, Krkic és a többi fiatal, akik alig várják, hogy a Fradiban játszanak.
Válogatott: 80 perc után volt meg az első kapura lövés, nevetséges gólt kaptunk. A taktika kész röhej, a játékosok jó része teljesen alkalmatlan a rájuk bízott (?) feladatra. Várhidi menjen el hajmodellnek, vagy répát kapálni, nekem teljesen mindegy, de monnyon le most. Tőzsér három éve nem ért labdához, Vass menjen el hosszútávfutónak, Vanczák tanuljon meg futni végre, Zsidai és Csizmadia festessék be a hajukat, Priskin nőjön fel, Juhász gondolkodjon, Fülöp mutasson be bravúrokat, Tisza menjen vissza a nevetséges Újpestbe (hogy a francba lehet válogatott egy ennyire formán kívüli játékos???), a többiek maradhatnak. Pfúj.
Vélemény, hozzászólás?