A tavalyi évhez hasonlóan idén is megosztom kalandjaimat a teraszunkon.
Az elmúlt fél évtized megmutatta, hogy mennyire ideális minden adottságunk a nagyüzemi (sic!) zöldségtermesztéshez. 20nm északnyugati fekvésű terasz, itt töménytelen mennyiségű paradicsom termett már. Ehhez csatlakozott a délkeleti tájolású kis kilépőnk tavaly, ahol szeptemberben ültettem salátát, hagymát, céklát, mérsékelt sikerrel. Az idei terv az, hogy mindkét oldalon paradicsommal támadok, és folytatom a chilis próbálkozásaimat is, még akkor is, ha nekem személy szerint a csípős nagyon nem tesz jót.
Elmesélem először azokat a dolgokat, amikről nincs kép, mert nagy változás nincs, vagy van, de ettől még nincs kép:
- szépen áttelelt a borostyán, mivel folyamatosan öntöztem, ezért nem száradt ki, szépen nyúl kifelé, komoly zöldségérzetet kelt abban is, aki a térről néz fel ránk;
- egy mediterrán, egynyári dísznövény, ahogy várható volt, kipusztult, de a másik, szép, indás valami, magához tért, és elkezdett nőni, lesz majd neki virágja is sok;
- a pink virágos virág már virágzott is;
- az egyik petrezselyem túlélte a telet, és nagyon nő, a másik begombásodott (kalapos fajta), ezeket kiszedtem, hátha magához tér majd;
- a rozmaring hatalmas, kifelé dől, 3 év alvás után nagyon beindult, de annyira átnyúlik a korláton, hogy költöztethetetlenné vált;
- kicsírázott egy vöröshagyma a spájzszekrényben (spájz-szekrény vs. spájzs-zekrény), ezt elültettem, szép újhagyma nőtt ki belőle;
- kiraktam szintén egy megevett zellerszárt, ez hatalmasra nőtt, betetvesedett (mint némely gyermekünk, hagyjuk), dohánylével kiírtottam a tetveket, most minden rendben van;
- a juharfánk elfagyott, le kellett vágnom, de lett belőle egy korrekt sétapálca Médinek, egy vihar letörte az egyik ágát, de a maradék most szép leveleket hoz;
- van ilyen kőrózsa is, uncsi.
Na, de akkor legyen valamivel érdekesebb kontent is, jöjjenek hát a fotók!
A hagymához hasonlóan volt egy krumpli is, amely az evolúciós fejlődésének új szakaszába ért (ejtsd: kicsírázott), mivel ilyenkor már nem fogyasztjuk el inkább, beültettem a pink virág mellé, és szépen kihajtott. Médi nagyon be van sózva, hogy már látszik a termés (a képen a szár mögött), de el kellett keserítenem, hogy az a krumpedli, amit elültettem…
Egyelőre négy különböző chilivel operálok, de ehhez jön még talán 3–4, mert van még hely. Nincs itt semmi látnivaló (főleg, hogy sötétben fotóztam), de szép paprikákra számítok a nyár közepétől egészen őszig.
No, de térjünk is át a lényegre, a paradicsomra!
A Veg and the City nevű boltban vásároltunk nyolc különböző paradicsomot, van közte datolyás, San Marzano, de még édes magyar is! Innen felülről az összes paradicsomnak néz ki, de így, pár hét növés után már kezd látszódni a különbség, főleg, amikor majd jönnek a parik is. Ha nem felejtem el, lesz majd v1 ebből a bejegyzésből (ne adj isten v2), és akkor majd jól ledokumentálom.
Regi C‑s volt, én B‑s, Médi ás. Minden évben azzal kezdem a kertészkedést, hogy kicserélem az elhasználódott föld egy részét frissre, egyúttal át is nézem a maradék földet pajorok után kutatva. Médi nagy segítség a folyamat során, nélküle sokkal nehezebb lenne minden négyzetcentimétert vastagon beborítani termőfölddel.
Mit is látunk itt? A láda félig földdel teli, már ki van alakítva a két lyuk a palántáknak. Lehet, hogy kicsit kevés hely ez két nagy paradicsomtőnek, de eddig mindig jó volt nekik, majd kicsit összehúzzák magukat, nem? Sok jó paradicsom kis helyen is, ugye.
Mit is látunk itt? Nagyon érdekes, szóval elmesélem. Először is, a korábbi években már kipróbált és bevált módon mulcságyra helyezem a palántákat, ami szerintem jó, mert egyrészt a mulcs miatt így nem állnak vízben, másrészt pedig ez a törmelék szépen lebomlik, és finom nasit kínál az éhes növénynek (legalábbis én így gondolok rá vicces pillanataimban). De mi ez a madzag? Tavaly, már ültetés után, néztem több paradicsomos videót, és több helyen is láttam a kikötözéses módszert. Mit jelent ez? Ültetésnél berakok egy madzagot a palánta alá, amit aztán majd gyökerekkel szépen körbenő, így rögzit. A madzagot felvezetem a szár mentén, és utána felül rögzítem egy karó+madzag állványzathoz. Ahogy nő a paradicsom, folyamatosan utánaállítom a madzagot, érdekes módon eddig csak egyszer kellett veszítenem, egyébként mindig csak tekerintek rajta egyet. Így szép egyenes lesz a növény, és olyan tartása lesz, mint nekem kettlebell swing közben, ha nagyon figyelek én is és az edző is.
A palánták lebomlós cserépben érkeztek, ami sokkal jobb, mint a hagyományos műanyag megoldás, amit mindig gyűjtöttem, aztán kidobtam. Én cserép nélkül rakom őket földbe, de utána a cserepeket apróbb darabokra töröm, és a gyökérzet mellé helyezem táp jeligével. Ami szintén újdonság a korai paradicsomozáshoz képest, az a lenti hajtások eltávolítása (hogy ne legyen gombás fertőzés a földről felkúszva), illetve a hónaljhajtások folyamatos letörése és betrágyázása, ami itt szintén már látszik.
Hihetetlen izgalmakkal folytatódik a bejegyzés! Nem írtam még róluk, de majd fogok, szóval az van, hogy van egy kukacos komposztálónk is! Egy svájci crowdfunding-oldalon támogattam egy projektet, ami bel- és kültéri (mármint hogy a szobában is tartható) komposztálót ígért, némi késéssel meg is jött, karácsony előtt beüzemeltük. Alig fél év után ki is nyertem belőle pár kiló humuszt (ez ugye kukackaka, a.k.a. gilisztafos), amit szintén megkapnak szépen adagolva a parik.
Az ültetés vége, a föld szépen el van egyengetve, madzag feltekerve, de még nem meghúzva.
Pár hét után ez a szituáció odakint, nőnek a növények, húzom őket fel szépen. Mindegyik mellett ott van a cetli, hogy milyen paradicsom lesz belőle, nyami.
Vélemény, hozzászólás?