Havas éjszaka

Éjfélkor gondoltunk egy nagyot, és lementünk a havas utcákra sétálni-hógolyózni-hóangyalokat létrehozni. Ennek eredménye e klip.

És itt egy kis havas csendélet, Regi hóangyalával.

Havas csepeli sétálóutca

U.i.: raktam fel képeket a kocsiról a kettővel ezelőtti posztba.

Kaprun Vol. 2.

A sielés/snowboardozás valahogy olyan, hogy tényleg csinálni kell, nem olyan jó dokumentálni, nézni, megblogolni, ilyenek. Szóval a sí/snowboard tiszta poresz. Utolsó nap kivittük magunkkal a fényképezőgépet, és csináltunk 40+ képet, a Kaprunban lőtt képek 90%-át, merthogy a maradék napokon – snowboardoztunk, és kész. És hiába voltunk külföldön, hiába voltunk gyönyörű helyen, egyszer sem volt bennünk az, hogy de kéne már egy kicsit fotózni, videózni. Nem, inkább csúsztunk még egyet.

Azért lesz egy kis fotóblog, sőt, a poszt végén lesz egy fantasztikus videó, amin snowboardozom.

Vonat
Kaprun neve onnan lehet ismerős, hogy itt volt 2000 novemberében az a katasztrófa, amikor a barlangban kigyulladt a gleccservonat, és meghalt sok sielő. A sínpálya azóta is megvan, csak a bejáratot falazták be.

Felvonó
A hat nap alatt mentünk vagy 15 különböző felvonóval. Két ugyanolyan se volt, volt “kétszobás nagy”, “egyszobás körbeülős nagy”, “négyesülős”, “fütött üléses ötös- és hatosülős”, meg ezeknek mindenféle kombinációja. Mindegyikben közös, hogy nagy szélben furcsán lengenek, és időnként megállnak.

Mink
Mentünk felfelé a pályára a “körbeülőssel”, fotózgattuk egymást, aztán egy holland srác csinált rólunk közös képet. Köszi.

Kitzsteinhorn
Ilyen volt utolsó nap az idő Kaprunnál (a hegy neve Kitzsteinhorn). Note: minden pálya, felvonó, üzlet, étterem stb. megy, az idő tökéletes. Bezzeg a második napon akkora szélvihar volt, hogy ment kb. két felvonó, és lezárták majd’ mindegyik pályát – nem is volt más lehetőségem, mint életem második snowboardos napján, 7 kék pályás csúszás után lementem egy hepe-hupás piros pályán…

A hegyen
Valamilyen iskolaszünet volt a héten Németországban, ezért az utolsó napokra rengetegen lettek a sípályákon. Hatalmas tömeg, hosszú sor – szerencsére ekkor mi már csak fotózgattunk meg sétáltunk. Háttérben életem első teljesített sípályája (kék 1-es @ Kitzsteinhorn).

Kaprun
Kaprun, Kitzsteinhorn. Két felvonó, a szellemvonat, hegyek, fák, hütte, sielők és boardosok. Ennyi.

Kaprun Vol. 1.

Nincs nálam a kártyaolvasóm, így nem tudom lementeni a képeket a fényképezőgépről. Sőt, a legfontosabbat, a kanyarodásaimat megörökít videót sem. Cserébe itt van pár telefonos kép.

Regi a hegyen
Ő itt Regi. A háttérben meg Kitzsteinhorn egy kis része.

Laci a városban
Ő itt Laci. Kicsit szomorú, mert éppen vissza kell vinnie a fantasztikus Maffia snowboardját a kölcsönzőbe.

Szép seb
Még harmadikán sikerült egy kicsit fejjel belefúródnom a jégbe. Lett ilyen szép foltom.

Royal flush
Aznap este pókereztünk is. Az egyik srácnak lett egy ilyen high card-ja. Kicsit örült neki.

Utolsó nap

Elérkezett a “sítábor” utolsó napja. Bő számvetés és fényképes-videós beszámoló csak holnapután lesz, addig is legyen elég annyi, hogy nagyon jó volt majdnem minden. Tegnap már viszonylag stabilan tudtam kanyarodni az enyhe lejtőkön, és elesés nélkül abszolváltam egy hepehupás piros (középhaladó) pályát. A mai napon már nem boardozunk, inkább a hüttében pihengetünk. 3-kor indulunk, éjfélre érünk haza.

Szél

A tegnapi hóvihart ma szélvihar követte. Minden pálya tiszta jég, mivel a szél lefújta a friss havat. Majdnem mindegyik felvonót és pályát lezárták, így nagyrészt a hüttében pihenünk. Az elöbb Regi lement egy piros pályán, de nem esett baja. Jó lenne, ha elállna a szél, mert ma még csak kettőt csúsztam, kellene gyakorolni a fordulást.

Buszon

Már a buszon ülünk. Kis késéssel, de nekivágtunk. 650km, a cél Kaprun. Regi meg fog tanítani snowboardozni, persze csak akkor, ha sikerül minden hozzávalót kinn bérelni. De állítólag ezzel nem lesz probléma. Huh. Opera Mini: köszi. Pá.