Színház meg ilyenek

A mai nap az egye­tem-szín­ház-tőzs­de három­szög körül ját­szó­dott: vol­tam órán, vol­tam szín­ház­ban, nyer­tem a tőzsdén:)

Az egye­te­mi más­fél óra tanul­sá­ga: ne csalj a tőzs­dén, mert kirúg­nak a tőzs­dés játék­ból, plusz még a PSZÁF is meg­ha­rag­szik rád, ami meg köz­tu­dot­tan majd­nem olyan jó, mint­ha mond­juk az APEH ten­né ugyan­ezt. Volt egy nagy­sze­rű tip­pe­lé­ses játék is, leírom, hogy meg­le­gyen, ha kell vala­mi­ért. Min­den­ki leír­ja egy papír­ra a nevét és egy szá­mot 1 és 100 között. Az nyer, aki az összes játé­kos által leírt szá­mok átla­gá­nak 2/3‑ához leg­kö­ze­lebb álló szá­mot tip­pel­te. Sze­ga Péter álné­ven 18-cal a 22-es nye­rő­szám köze­lé­ben vol­tam, saj­nos Szpé nem nyert sem­mit… Sebaj, srác, jó vol­tál, fel a fejjel!

A szín­ház: megint fia­ta­lok, megint egy kis terem, megint nem vala­mi jó hely, és megint egy nagyon jó elő­adás. Volt néhány sze­mé­lyi átfe­dés is a mos­ta­ni (Pilo­non az SZFE‑n) meg a már­ci­us 26-ai (A varázs­fu­vo­la a Mer­lin­ben) darab között, Kiss Diá­na Mag­dol­na nevét jegyez­zük meg; és annak a srá­cét is, aki­nek nem tudom, mi a neve, viszont hason­lít Gyur­csány Ferenc­re — szem­üveg­ben, vala­mint sze­ret egy lét­ra tete­jén ülni meg labdázni.

A tőzs­de: ma hatal­ma­sat kaszál­tunk Mesi­vel, maga a kb. 2500 forint még nem olyan nagy összeg, viszont két nap alatt 3%-osnál nagyobb árfo­lyam­nye­re­ség kel­le­mes érzés. Hát még ha érte­nénk is hoz­zá:) Az olyan lényeg­te­len dol­gok, hogy mi az a pia­ci ár, mire jó az, miért megy fel egy papír, miért esik aztán vissza, mit spe­ku­lál­nak “vala­kik” egy papír­ral, ezek sze­rint nem szük­sé­ge­sek egy rela­tí­ve sike­res befektetéshez.

És a mai nap jó híre: belát­ha­tó időn belül lesz design, és akkor szé­les­re nyit­juk a kapu­kat. Vége a bétá­nak, kez­dő­dik az RC1.