Az emailes-neves prank

A történet szereplőinek nevét megváltoztattam. Regi maradt Regi, és én is Laci vagyok, de egyébként a többieket nem így hívják. Nem rajtuk nevettünk, hanem leginkább egymáson.

Van nekem egy kollégám, nevezzük R-nek, aki nem magyar (tudom, hogy ez megdöbbentő, hogy svájci epamosként nem csak magyarokkal dolgozom). Új lakásba költözik nemsokára, a régire pedig ún. Nachmietert (utánbérlőt, aki átveszi a felmondási idő előtt a bérleményt; ezt már többedszer definiáltam itt a blogban, remélem, most már mindenki megjegyezte). Felajánlottam széles ismeretségi körömet neki, mondtam, hogy szólok a többi kollégának, keresleti piac van, egy jó albérlet nagy kincs. Reginek is szóltam, hogy ha valakit érdekel, itt van egy ekkora lakás ennyiért és ekkortól elérhető.

Regi kedden este elment jógázni. Volt ott egy lány, nevezzük Dórinak, aki nemrég érkezett a festői szépségű rohadt hideg Zürichbe, ebből kifolyólag érdeklődik elérhető albérletek iránt. Regi mesélt neki R. lakásáról, és megígérte, hogy én elküldöm majd neki a részleteket.

Szerda reggel, szokásos iskola előtti készülődés, Regi eligazítást tartott nekem. Még este WhatsAppon leírta Dóri email címét, és a lelkemre kötötte, hogy ne felejtsem el elküldeni neki napközben a linket. Én megígértem, hogy ha nem felejtem el amint beérek, küldöm a levelet. Mivel vicces ember vagyok, mondtam neki, hogy “küldöm majd a linket Vilinek”. Ebben maradtunk.

Reggel elkezdtem dolgozni, aztán idővel eszembe jutott, mit is ígértem. Megírtam egy teljesen korrekt levelet Dórinak, elküldtem, nagyon büszke voltam már magamra. Gondoltam, továbbviszem a reggeli viccet, és WhatsAppon lejelentettem Reginek, hogy a küldetést sikeresen abszolváltam. Emailben is elküldtem a bizonyítékot egy forwardolt levél formájában.

Mivel alapvetően nem vagyok egy gonosz ember (de), 3 percig hagytam Regit ebben az állapotban. Gondoltam, ennyi éppen elég, hogy jól kinevessük magunkat (és egymást), így hát felfedtem a pranket.

Itt vége is lehetne a történetnek, de nem. Csörgött a telefonom, Regi hívott, gondoltam, hogy a válással és gyermekelhelyezéssel kapcsolatos formaságokat fogjuk megbeszélni. Valami olyasmit mondott, hogy már írt Dórinak (aki nem Vili), hogy elnézést kérjen, amiért én félreértettem a nevét és a nemét. Az emlékem erről eléggé homályos, mert annyira elkezdtem röhögni, hogy be kellett mennem egy tárgyalóba, ahol levegőért kapkodtam. Amikor az utolsó könnycseppet is kitöröltem a szememből (annyira sírtam, hogy komoly veszélybe kerültek a kontaktlencséim), megígértem Reginek, hogy én is írok egy levelet, amiben töredelmesen beismerem minden hibámat, és elnézést kérek.

Regi most írt neked egy levelet, mert megvicceltem, hogy rossz levelet írtam neked (én ilyen vicces vagyok). Bocs, hogy ilyen helyzetbe kerültél, máskor próbálom a prankeket máshogy végigvinni :) Az okozott kellemetlenségért elnézést!

Hamarosan megjött a válasz is.

No para, ha nem szoltok, eszre se veszem. :) Nagyon koszi a linket!

Még egyszer elnézést kérek minden érintettől: Regitől, Dóritól, aki nyilván nem Dóri igazából, és semmiképpen sem Vili.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *