Kata és Zizi egy hónaposak — első tanulságok

Szó­val Kata és Zizi ma egy hóna­po­sak let­tek. Ennek apro­pó­já­ból össze­szed­tem néhány gondolatomat.

• Sokan kér­de­zik, hogy milyen nehéz ikrek­kel az élet, már­mint ahhoz képest, mint­ha szimp­la baba len­ne. Nem tudom. Nekünk annyi­ra ter­mé­sze­tes és magá­tól érte­tő­dő az, hogy ikre­ink van­nak, hogy el nem tud­juk kép­zel­ni, milyen len­ne egy babá­val. Könnyebb len­ne? Talán. Keve­sebb pelen­ká­zás, keve­sebb ete­tés, keve­sebb tej kell. De attól füg­get­le­nül nyil­ván egy gyer­kőc is ugyan­úgy kitöl­ti a friss szü­lők éle­tét, mint nekünk a ket­tő, vagy mások­nak a három-négy-… Az iker­pár is gye­rek, csak több van belőle.
• A leg­ne­he­zebb rész az alvás, illet­ve annak hiá­nya. Álta­lá­ban három­órás cik­lu­sok­ból áll a nap (kiv. éjsza­ka, akkor oly­kor négy órát is kibír­nak). Egy cik­lus­ban van egy-más­fél óra ete­tés, némi böfiz­te­tés és játék, pelen­ká­zás igény sze­rint. Ezen felül napon­ta-két­na­pon­ta für­de­tés, még rit­káb­ban séta (eddig össze­sen egy­szer merész­ked­tünk ki), heten­te vala­mi­lyen orvo­si vizs­gá­lat. A fenn­ma­ra­dó idő­ben kel­le­ne nekünk ennünk, innunk, ház­tar­tást fenn­tar­ta­nunk (leg­alább vala­mi alap szin­ten), és per­sze alud­nunk. Kevés. Ma pél­dá­ul éjfél­től dél­után ket­tő­ig alud­tunk, úgy össze­sen 8 órát, ez már nagyon sok­nak tűnik, de mivel más­fél-két órás részek­ből tevő­dik össze, nem nagyon pihen­tet. Nekem még hét­köz­na­pon­ként van módom ebből kitör­nöm (a nyolc órás mun­ka ehhez képest pihe­nés), de Regi egy hónap­ja ezt tolja.
• A gyer­kő­cök egy hónap­pal koráb­ban jöt­tek, mint kel­lett vol­na, így kb. most értünk el a nor­mál szü­le­té­si idő­höz. Az elmúlt hetek­ben érde­kes volt néz­ni, hogy miben mennyit fej­lőd­tek. Őszin­tén szól­va nem sok min­den­ben, de azért elég lát­vá­nyos a vál­to­zás. Pél­dá­ul ren­ge­te­get esz­nek. Szü­le­té­sü­ket köve­tő­en napi 50 ml tejet ettek. Most egy ete­tés alkal­má­val álta­lá­ban 100–140 ml az adag, és ilyen ete­tés­ből van napon­ta 6–7. Ha ezt össze­ad­juk, napon­ta simán meg­esz­nek fejen­ként 7–8 dl tejet/tápszert, ami egy bő három kilós gye­rek­től elég szép tel­je­sít­mény. Tegye fel a kezét, aki egy nap meg­eszi a test­sú­lya harmadát-negyedét…
• Nagy sze­ren­csénk, hogy Kata és Zizi az idő 90%-ában szink­ron­ban van­nak. Egy­szer­re lesz­nek éhe­sek, egy­szer­re alsza­nak, és akkor el is értünk a skill­je­ik végé­hez. Néha kicsit elcsúsz­nak, ami a három­órás cik­lus­ban tra­gi­kus követ­kez­mé­nyek­kel jár (ilyen­kor ugye nincs alvás egy­ál­ta­lán), de álta­lá­ban elmond­ha­tó, hogy így is segí­te­nek nekünk. Ugyan­így sze­ren­cse az, hogy a nor­mál sírá­son (sír, mert éhes, álmos, fáj a hasa, vagy tele a pelus) kívül kevés meg­ma­gya­ráz­ha­tat­lan sírás van, tehát nagyon jó gye­re­kek. És még csak velünk sem alsza­nak, ami azért nagy könnyebb­ség. (Bár rövid idő alatt meg­ta­nul­tunk moz­du­lat­la­nul háton alud­ni, mell­ka­sun­kon egy-egy szu­szo­gó kiscsajjal.)

Összes­sé­gé­ben azt kell mon­da­nom, nagyon meg­ér­te így, cso­mag­ban gye­re­ket vál­lal­ni. Prak­ti­kus, mulat­sá­gos, egy per­cig sem unal­mas. És milyen jó lesz nekik, hogy min­dig lesz vala­ki, aki­vel lehet bar­biz­ni, tár­sa­soz­ni, eset­leg fizi­kai egyen­le­te­ket ren­dez­ni. Öröm a babák­nak, öröm a papá­nak és a mamának! :)