Első német

Múltkor itt felvágtam az angollal, hogy 12 év tanulás és 7 év munka után mennyire flottul megy a paraszt hunglish. Nos, most németre váltok, mert ma volt az első skype-os németórám. Ingyenes próbaóra, főleg szintfelmérő, de akkor is az elsőnek számít.

Jól indult az este. Direkt eljöttem a “korábbi” villamossal, de aztán dugóba került a trolim, így lekéstem a vonatot, a buszom pedig elment. (Figyeljük meg, hogy a légvonalban 10 km-es utat négyféle közlekedési eszközzel abszolválom.) Felsétáltam / felfutottam a “hegyre”, menet közben született meg ez a szösszenet, amit a némettanáromnak írtam:

Hazaértem, bezárkóztam a szobába (nehogy már a gyerekek is németül tanuljanak velem, nem azért fizetjük a kloteni Spielgruppékat!), és kezdődött a tanóra. Szilvi – így hívják a tanárt – bemutatkozott, értettem, amit mondott, ennek igen örültem. Aztán jöttem én, olyan bonyolult dolgokat próbáltam mondani, hogy valamit csinálok, de ez a bonyolult machen ige kiment a fejemből. Persze azért olyanokkal vágtam fel, hogy Zwillinge Töchter meg Tischtökköle. Ebben maradtunk.

Utána következett egy szintfelmérő feladatsor, volt benne tagadás, felszólító mód, képről mesélés, nem akarok nagy szavakat használni, de rettenetes volt. Tudok én sok mindent végül is, de már egy sima névmásragozás is olyan szinten megakaszt, hogy percekig gondolkozom azon, hogy most sein vagy ihr vagy euch vagy mi. A vicces az egészben az, hogy ez Duolingon pár hónapja nagyon jól ment, de az annyira hasznavehetetlen tudást ad, hogy ha egy kicsit is kimozdulok az ismétlődő duolingós feladatok közül, akkor már végem van.

Kaptam házi feladatot, mellékneveket kellett ragozni, inkább ne is beszéljünk róla. Viszont a fordítást (magyarról németre) elrettentő példaként bemásolom, innen indulok 2015. február 11-én.

Herr Richter steht zu spät auf, deshalb musst er … Er hat schnell gewascht und gekleidet, aber er war spät. Deshalb war ihr Chef böse. Wann er will in ihm Büro gehen, der Lift hat kaputgegangen. Er hat sehr viel zu tun, trotzdem kann er nicht ruhig arbeiten, weil ihren Kolleginen hat laut sprechen. Wann er geht nach Haus mit ihr Auto, das gibt ein Stau auf die Brücke, deshalb war er böse. Am Abend war er sehr müde, deshalb geht er früh ins Bett.

Külön kiemelném a … kifejezést, amit még csalás (szótárazás) után sem (!) mertem bevállalni. Aki a fenti szöveg alapján megérti a történetet, az vagy gondolatolvasó, vagy ismeri a tesztet.

Heti két tanórával indítunk, meglátjuk, ez mire elég. Lelkes vagyok.

Chindermuul

Ha minden igaz, akkor e poszt címe azt jelenti, hogy gyerekszáj. A Chinder az Kinder, a Muul pedig Maul. Biztos van olyan kanton, ahol ez tényleg így van.

Néhány héttel ezelőtt kaptunk egy levelet a kloteni városházától. Vártuk már, mert nagy emailezésben voltunk velük, t.i. mindjárt (2015 augusztusában) kezdik a gyerekek az ovit, és van némi esély arra, hogy már idén augusztustól (!) mehessenek majd előoviba, ahol a cél a külföldi gyerekek németre (pontosabban svájcinémetre) való megtanítása. Hogy felmérjék, melyik kedves kis bevándorló hol tart a svájcinémet elsajátításának hullámos gleccserén, kiküldtek egy háromoldalas kérdőívet. A sztenderd kérdések (kik vagyunk, honnan jöttünk, mióta vagyunk itt stb.) után hamar rátértek a konkrétumokra:

  • Napi hány órát jár a gyerek német nyelvű bölcsődébe?
  • Mi a gyerek anyanyelve?
  • Milyen nyelven beszél a gyerek?
  • Milyen nyelven beszélnek otthon a legtöbbet a családtagok?
  • Milyen nyelven beszél a gyerek azokkal, akik a legtöbbet beszélnek otthon, és családtagok?

Az elsőnél őszintén beírtam, hogy 2, aztán átsatíroztam azt, hogy naponta, és odaírtam minden németségemet felhasználva, hogy “per Woche”. (A h-t vastag filctollal írtam külön, hátha így plusz pontokat kapunk.) Aztán minden további kérdésre odaírtam szépen, hogy “UNGARISCH!”, hogy lássák, nem viccelek.

A következő kérdéskör a szülők és a gyerekek némettudását vizsgálta közvetlenül. Önbevallással kellett meghatározni, hogy Mutter és Vater milyen szinten állnak Goethe nyelvéből. Regihez beírtunk egy óvatos hetest (1-től 10-ig), nekem meg egy erős kettest. A gyerekeknél nem volt 1/2/…/10, hanem trükkösek voltak: két kérdést kellett feltennünk, németül!

  1. Hol van az ablak? (Wo ist das Fenster?)
  2. Mi a kedvenc ételed? (Was ist dein Lieblingsessen?)

Regi pattintott hármat a karikás ostorral (ez nálunk az egyezményes, gyerekhívó jel), erre Kata és Zizi felsorakoztak szolgálattételre. Regi először természetesen az elsőszülötthöz fordult, és megkérdezte: Wo ist das Fenster?

MIIIII?!?!?!

– kérdezte az udvarias és németből felsőfokú Kata. Persze Zizi sem akart kimaradni a buliból, kérte Regit, hogy most őt kérdezze meg. Jó, akkor még egyszer: Wo ist das Fenster?

MIIIII?!?!?!

– kérdezett vissza Zizi, hiszen Katánál is ez volt a helyes válasz. A kedvenc ételről inkább nem beszéltünk. Azóta naponta fordul elő, hogy Zizi odafordul Katához, és azt mondja: Vóiszdáteppe. Kata pedig kötelességtudóan feleli, hogy miiiiiii. (Annyit sikerült elérnünk azóta, hogy már tudják, hogy erre azt kellene válaszolni, hogy da (ott), és rámutatni az ablakra.)