Biciklit vennék

Jöttem haza bicajjal, már Wekerlén voltam, fél km-re az édes otthontól. Az Esze Tamás utcán tekertem, mint mindig. Egyszercsak a járdán észrevettem Regit az ikerbabakocsival. (Ebben persze segített az is, hogy Regi kiáltott egy jó nagyot.) Lehúzódtam…

A történet folytatása előtt néhány known issue a bicajról:

  • rossz a váltó,
  • ereszt mindkettő kerék,
  • akut olajhiány miatt akad a lánc,
  • nem fog a hátsó fék…

Lényeg a lényeg: mikor letértem az aszfaltról, a tapadásom egy hangyabokányit csökkent a poros kavicson. Az első kereket blokkolásig fékeztem, amitől a bicaj vészesen megdőlt. Mivel én eközben Regiéket néztem, egyensúlyomat végérvényesen elvesztettem. A következő pillanatban kis családom előtt (azért nem “szemük láttára”, mert a lányok aludtak) egy olyan elegáns esést mutattam be, mint egy részeg, transzvesztita turista (ne feledjük el, már hideg van, így újra hordom Regi biciklis cicanaciját; plusz az elmaradhatatlan hátizsákot, rövidnadrágot, HK-s pulcsit).

Most el lettem tiltva a bringázástól, szigorúan.

(…)

Vennék használt, megbízható, strapabíró városi biciklit. Ugyanitt 10+ éves, megbízhatónak nem nevezhető, strapabíró mountain bike eladó.

Wekerle biciklivel – how-to

Igyekszem annyit biciklizni mostanában, amennyit csak tudok. Mindjárt itt a nyár vége, aztán jön az esős ősz, és a zergefagyasztó tél, egyre kevesebb lesz az olyan reggel, amikor rá tudom venni magam a bicajozásra.

Reggel általában fél 8 – 8 körül indulok, kilépek az utcára, belövöm a séróm az endomondót, és start. Ki a kis utcánkból, végig az Esze Tamás utcán, és aztán a békés Üllői úton. A wekerlei részt próbálom egyenesre és minimálisra csökkenteni, mivel ha az ember egyszer letér a megszokott útról, kegyetlenül eltévedhet.

Hazafelé ugyanez a terv, 5 – 6 körül indulás bentről, végigcsorgok az Üllőin, aztán a Határ útnál ismét be a telepre, rá az Esze Tamásra, és már itthon is vagyok. De nem ma, mert egy kereszteződésnél jöttek jobbról, így nem tudtam egyenesen menni, elmentem hát jobbra. Aztán a következő saroknál vissza akartam kerülni a szokásos útra, de nem, túlmentem, mert nem ismertem meg az utcát. Aztán megint. Így aztán ez lett a hazautam.

Soha többet nem térek le az Esze Tamás utcáról.

Hidegen tekerek

Itt van az ősz, a hideg idő, viszont itt van az őszi BAM (gyk. Bringázz a Munkába) is, tehát nyeregbe kell pattanni!

Nyáron egyszerű a bringás dolga: cipő, bokazokni (az a menő!), rövidgatya, póló, sisak, kesztyű, és már mehetünk is. Beérsz a munkába, gyorsan lezuhanyzol, átöltözöl, és kisimult arccal termeled a GDP-t.

Ugyanez hidegben, kissé részletesebben.

Colin Crew ChocolateCipő: ez nem változik, akár esik, akár fúj, én mindig Colinban fogok tekerni. Ez a cipő annyira jó, hogy nem is tudom szavakba önteni, mintha az ember lábára öntötték volna. “Apróbb” hibák persze itt is akadnak: a bal cipő fűzője egy meghúzás alkalmával elszakadt, így most egy szép bog ékesíti a cipőfűzőt. (Mondjuk így legalább rövidebb lett egy kicsit, és nem akad bele a pedálba MEGINT.) Mivel az anyaga hasított bőr, így minden csepp vizet magába szív, és tökéletesen benntartja. Ez főleg akkor jó, ha az ember Milánóban meccsre megy úgy, hogy egész nap esik az eső; vagy ha elfelejt váltócipőt vinni az irodába, és ez az év legcsapadékosabb napját vonja maga után.

Zokni: az ősz jó alkalom a bokazoknik mellőzésére és a sízoknik előásására. Régen sokat jártam vádliközépig érő teniszzokniban (azt hittem, menő!), most alkalmam nyílik nosztalgiázni.

CicanaciCicanaci: ezt lehet hívni biciklisnadrágnak is, de mondjuk ki: ez egy feszülős, bevágós, hasbavisszanyomós (ez utóbbi csak fiúkra értendő) ruhadarab, ami sajnos hidegben muszáj. Régebben próbálkoztam normál viselésre már alkalmatlan farmerral, de sok beakadás miatt nem jött be. A cicanadrág speciális darab, fenéktájt erősen párnázott, így a nyereg nem nyom annyira. Leszögezem, hogy nekem nincs cicanadrágom, férfiasságomon egy ilyen készség nem ejt csorbát, viszont megfagyni sem akarok, így Regiét hordom (nem tudom, ez még szánibb-e). Utolsó érdekesség: (főleg) fiúk tapasztalhatják meg, hogy a térdkörnyéki, (hidegben) erősen ágaskodó szőrszálak ÁTÜTIK a cicanacit, és fantasztikus vizuális élményt nyújtanak közelről. Én ezt ma vettem csak észre.

Rövidnadrág: igazából a cicanaci miatt nem kellene, de nekem optikai szempontból fontos, hogy minél kevesebb látszódjon a fenti latex szerelésből. Azért is jó, mert tele van zsebekkel, van hova rakni a belépőkártyát és a taknyos zsebkendőket.

Hosszúujjú póló, rövidujjú póló ÉS pulcsi: ezeket egyszerre, és ebben a sorrendben, nincs mese. Mivel Regi megtiltotta a mindenféle offenzív és/vagy himmeles ruhadarab viselését munkahelyen, így ezeket a cuccokat csak kerékpározás, kravmaga vagy kettlebell alkalmával hordhatom. Fontos rétegesen öltözni, mert csak így érheted el, hogy az alsó rétegek az izzadságtól csatakosak legyenek, megfelelő mikroklímát teremtve a felsőtestednek. Ez reggel még annyira nem rossz, de hazafelé ugyanezen ruhák felvétele nem élményszerű.

SisakSisak: muszáj, biztonsági szempontból. Meg aztán azért is, mert ezek a modern sisakok nem egyneműek, hanem lyukasak. Ez azért fontos, mert könnyűek, egyúttal pedig mert így a (menet)szél be tud vágni a hajadba, fiatalkori, csomós kopaszságot okozva. Ha nem hordasz sisakot, akkor meghalsz, és még ráadásul teljesen kopasz is leszel. Sisakkal is meghalhatsz, de legalább a tarságod stílusos lesz.

Napszemüveg: sajnos nekem muszáj, még akkor is, ha nem süt a nap. Normál szemüvegben nem tudok bicajozni, így marad a kontaktlencse, ami alá viszont játszi könnyedséggel megy be az út sara, pora. A napszemüveg pont annyira jó, hogy ne egyfolytában menjen be valami a szembe, csak hébe-hóba. Esőben ideális, ha egyébként túl sokat látna az ember, melegben a párásodás miatt ugyanezért jó.

MaszkMaszk: ma először volt rajtam ilyen, szintén Regié, nekem nem kellett anno. Evidens, hogy miért jó: levesz egy kicsit a szmogból, nem kapod direktbe a kipufogógázt, hanem alaposan meg kell szenvedned azért, hogy beszívhasd. Jó most azért is, mert kicsit meg vagyok fázva, és így nem fájdul meg jobban a torkom a hideg levegőt letüdőzve. És amikért a legjobb: az amúgy is rosszul szellőző légutakat még nehezebben átjárhatóvá teszi, a kifolyó váladékokat egybegyűjti, habosítja, ezzel is egyfajta biológiai szűrőt képezve. 100%-kal csökkenti az autósokra kiabált káromkodások számát, mert úgysem értik, amit mondok, egy “anyád”-ért pedig nem fogok percekig vetkőzni. A munkahelyen levételkor vigyázni kell, ne lássa senki az arcodat.

Hét dolog, amit utáltam a bicajosokban, és már én is csinálom

  1. Átcsorognak a “felesleges” piros lámpán.
  2. Ha dugó van, felmennek a járdára, majd vissza, oda-vissza.
  3. Járdán mennek, gyalogosok között, őrült módjára.
  4. Nem indexelnek, vagy csak ritkán.
  5. A gödröket, úthibákat befelé kerülik, nem az úttest jobb oldala felé.
  6. Előremennek a kocsik mellett, ha sor van.
  7. Nem köszönnek egymásnak, pedig még a BKV-sok is köszönnek, ha szembetalálkoznak.

Nem tudom, az autós Laci mit csinálna a biciklis Lacival, de a meccset szívesen megnézném.