Házimozi-élmény 2016, egyben Jurassic World-kritika

A minap családunk bővült egy Xbox One-nal, mert én mindennek ellen tudok állni, csak a kísértésnek nem. Hogy jusztifikáljam eme beruházást, azt találtam ki, hogy fifázni akarok így lesz végre Blu-ray lejátszásra alkalmas eszközünk. Ez egy fontos szempont, mert összesen van egy Blu-ray filmünk: Jurassic World, Regi nyerte a céges karácsonyi tombolán, amit egyébként ő szervezett. Senki se jelentsen be cinkelést, mmkay?

Megint egy kicsit sok volt az elkalandozás. A lényeg, hogy vettem egy Xbox One-t, és mivel volt egy filmünk, ki is próbáltuk. Belenéztünk a Jurassic Worldbe, szép volt a kép, nagyon menő volt, hogy Blu-ray-t nézünk, de mivel késő volt, másnapra halasztottuk a befejezést (5 percet néztük).

Másnap csőre töltött popcornnal vártuk a családi moziélményt. Film be, hátradőlés, mienk a világ (a gyerekek alszanak, ugye). Megint meg kellett nézni az összes jogi figyelmeztetést, hogy mit vágnak le, ha berippeled, mennyire perelnek stb. Aztán elkezdődött a film, de valami rosszat nyomtam (az Xbox kontrollerén), ezért újrakezdődött az egész. Legal notice, csapó 2, cirka 3 perc, és már megint be is jött a főmenü. Nyelvválasztás, feliratválasztás – hiába vagyunk Svájcban, most kivételesen nem EDF néztük a filmet (gy.k.: angol nyelv, német és francia felirat). Indul a film!

És nincs hangja. Illetve van, de úgy, hogy az emberek szövege nem hallatszik, csak a háttérhangok. Egy nappal korábban ugyanezekkel a beállításokkal minden szuper volt, most meg némafilm szép aláfestőzenével. Nem estünk kétségbe, Xbox reboot, lemez ki, próbáljuk elölről! (Mármint újra, a filmet, nézni.) Legal notice, csapó 3, 3 perc után főmenü, nyelv- és feliratválasztás, most jó lesz!

Nem lett jó. Mindenki néma! Hallani a varjú lépéseit és minden apró zörejt, de mindenki tátog! Hát mi folyik itt Gyöngyösön?! Én itt feladtam, illetve fogtam a lemeztokot, és elkezdtem nézegetni, hogy mit lehet még csinálni, közben Regi harcolt a kontrolleren keresztül a beállításokkal.

Van ilyen, hogy UltraViolet Universal. Ez azt jelenti, hogy ha megvetted a Blu-ray-t, de nincs hozzá lejátszód, akkor jól meg tudod nézni a filmet streamelve vagy letöltve is, akár mobilon, tableten vagy számítógépen. Nosza, nekiugrottam, beírtam a 700 karakter hosszú azonosítót, hogy “3 egyszerű lépés” után már nézhessem is a filmet. Az UVU persze átdobott egy másik oldalra (Flixster), ahol újra meg kellett adni a kódot. Kiválasztod a filmet, és indul a stream!

Nem indul. Pörög egy kicsit a homokóra, aztán megáll, 5 percet várok, nem megy. Jó, akkor majd az app biztos viszi. Persze regisztrálni is kell, az is pár perc, letölteni az alkalmazást, felinstallálni, belépni, még nem volt 10 óra se, és már minden jónak látszott. (Fél 9-kor kezdtünk “mozizni”). A stream az appban sem megy, de le lehet tölteni, és amikor lejött már valamennyi a filmből, akkor lehet nézni. De nem lehet! És hiába a 250-es net, 5,5 GB nem jön le valami gyorsan. Fél óra is eltelt, míg végre lejött. Nyomom a “plaj” gombot, és …! Nem megy.

Közben Regi szerelte a Blu-ray-t, és sikerült hangot csiszolnia, nem az angol hangsávot, hanem valami látássérült hangalámondásosat, amiben az emberek végre beszélnek, de közben egy narrátor mondja unott hangon, hogy mi történik. Pl. “a gyerek felrakja a koszos lábát” vagy “a dinoszaurusz rálép a katonára, a szívmonitor jele kiegyenesedik”. És így végül így néztük végig az egész filmet. Hangalámondással.

Maga a film szerintem pocsék, persze az élvezeti értékéhez valószínűleg sokat hozzátett volna, ha nem bemondásra támadnak a raptorok, hanem meglepetésszerűen. Semmi logika, semmi váratlan fordulat, egy nagy fos az egész. Egyes női nézők szerint Andy Dwyer a Park & Rec-ből (Chris Pratt) jól néz ki, de erre inkább nem mondok semmit.

Shake & Fold

Néhány napja találtam twitteren az alábbi oldalra mutató linket:

What are common activities people get wrong every day but don’t know it?

Igazán érdekes “you are doing it wrong”-koncepció, nem abból a szempontból, hogy mit hogyan kellene inkább csinálni, hanem hogy mennyire ostobák az amerikaiak. Bizonyára milliónyi republikánus és demokrata szavazó fog innentől kezdve másodperceket megspórolni az életéből azáltal, hogy nem a banán egyik végét próbálják felbontani, hanem a másikat. Wow.

Nekem két videó tetszett, az egyik a csirkeszárnyas (spoiler: a sült csirkeszárnyból ki lehet venni a csontokat), a másikról pedig írok még két bekezdést.

Ha az irodában kezet mosol, általában papírtörlővel törlöd szárazra a kezeidet, ha éppen nincs levegőfújó vagy törölközőadagolós megoldás. (Vonatkozó történet: ex-kolléga végez a megfelelő művelettel a mellékhelyiségben, kezet mos, majd az orrát belefújja a textilcsíkba. Azóta nem használok ilyen készüléket.) A fenti videó arra a problémakörre hívja fel a figyelmet, miszerint mindenki 3-4-5 papírtörlőt használ, és ez pazarlás. A helyes megoldás: shake (12x jó erősen lerázod a vizet a kezedről, aminek mindenki örül, aki épp akkor melletted áll) & fold (összehajtod a papírtörlőt, és úgy törlöd meg a kezed). Kipróbáltam, tényleg működik, Nobel-díj. Ossza meg mindenki, ha az egész olvasótáborom átállna erre a módszerre, évente 40 dkg papírtörlőt spórolhatnánk meg.

De van egy jobb ötletem, nevezzük úgy, hogy Shake for Pros. Shake (24x), majd a maradékot beletörlöd a farmeredbe. Csődbe mehet a Tork meg a többi kapitalista erdőgyilkos vállalkozás. Majd csinálok egy videót, és virallá megyek.

Hoffmann

Van ez a videó erről a nem túl okos néniről.

Kielemezte a Cink, a 444, az Index, és minden minimálisan független híroldal. Igazuk is van teljesen, de szerintem a legfontosabb dolog felett elsiklottak (ld. a videót 2:09-nél).

A tankönyvek a legfontosabb taneszközök.

Szerintem az elmúltháromésfélév legnagyobb faszsága.

A személyes tapasztalatom az, hogy a világ legjobb tankönyve szart sem ér, ha egy alulfizetett, motiválatlan és/vagy lehetetlen helyzetbe hozott tanárnak kell belőle tanítania. Illetve ha egy tanár tényleg érti a dolgát, akkor a tankönyv nem hogy másodlagos, de inkább tizedleges fontosságú (ha van egyáltalán ilyen szó). Ha a taneszközt tágabb értelemben veszem (minden olyan “dolog”, ami a tanuláshoz kell), akkor a legfontosabb taneszköz a tanár, kérem szépen. Őket kellene megfizetni, megbecsülni, és – hogy teljes legyen a tripla alliteráció – megmotiválni. A tankönyveket meg békén kellene hagyni, nem központilag írni, nem központilag elosztani.

Ha a taneszköz szűkebb definíció szerint az, amit a boltban meg lehet venni, akkor is vitatkoznék a fenti állítással. Tábla, kréta, whiteboard, marker, füzet, toll, ezeket én többre tartom. (Érettségire tanultam először tankönyvből, addig nem kellett, persze anno még nem volt Wikipedia.)

Az egyéniségek köztünk vannak, mind a 9 millió

Én továbbra sem értem ezt az egészet. Félig-meddig értem magát az apple-izmust: aláírom, hogy az iPad például egészen jó, néhány dologban veri a Nexus 10-et (pl. meg tudtuk venni), de ez az iPhone-hisztéria számomra felfoghatatlan.

Néhány kérdésem, amikre nem tudom a választ:

  • Miért exkluzív az a telefon, amit tényleg mindenki megvesz?
  • Miért hajlandóak az emberek ennyire sok pénzt kiadni egy ilyen telefonért? (Nexus 4: $199, iPhone 5s: $649)
  • Továbbra is tartom, hogy ha valaki elégedett a telefonjával, akkor nem cseréli le az első adandó alkalommal. Főleg nem egy olyan telefont, amit annyiért vett meg, amiből kijönne egy Nexus 7, egy Nexus 10 és még két BigMac menü. Ennek nincs értelme! Miért van ez mégis így?

Itt van mellettem a Galaxy Nexus, 16%-kal nagyobb kijelzőjén 194 ezer és 560-nal több pixel, mint az 5s-én. Mindjárt két éve mutatták be, másfél éve vettem, és még mindig szeretem. Nem cserélném be.

Levelezésem a NAV-val, avagy hogyan kell külföldi jövedelmet (nem) leadózni Magyarországon

A minap Pont egy hónapja írtam egy levelet a NAV-nak, mivel 5 perc guglizás után nem tudtam kitalálni, hogy a külföldi jövedelmet hogyan kell bevallani. Így utólag átgondolva ott volt a szemem előtt a megoldás, de mégsem találtam. Nosza, írtam is egy hosszú, hivatalos levelet a NAV ügyfélszolgálatának.

Kedves NAV!

Tavaly március közepéig dolgoztam Magyarországon, azóta Svájcban dolgozom. Be kell jelentenem a svájci munkabéremet és adómat a 1253-ason? Ha igen, hogyan és miként?

Köszi,
Laci

Gondoltam, nem húzom el hosszan, mert akkor visszajogászkodnak nekem, azt meg úgysem értem. Pusztán a tényekre hivatkozó levelemmel tehát gyors sikert reméltem.

De nem történt semmi. Egy hét, két hét, négy hét, semmi. Aztán tegnap megjött a válasz. Először azt hittem, életfogytiglanra ítéltek, mert a ránézésre is kisregény hosszúságú levél nem lehet válasz egy ilyen primitív és egyszerű kérdésre.

Dehogynem.

Mielőtt továbbmennénk, egy dolgot szeretnék leszögezni. Tényleg alapos és átfogó választ kaptam, megválaszolták a kérdést, sőt, még kaptam hozzá némi olvasnivalót is. Az viszont vicces, hogy a 196 karakterem 9.104 karakteres lavinát indított.

Tisztelt Ügyfelünk!

Szia, Laci!

Tájékoztatjuk, hogy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) jelenleg hatályos 2. § (4)-(5) bekezdése alapján a belföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége összes bevételére kiterjed (teljes körű adókötelezettség). A külföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége kizárólag a jövedelemszerzés helye alapján belföldről származó, vagy egyébként nemzetközi szerződés, viszonosság alapján a Magyarországon adóztatható bevételére terjed ki (korlátozott adókötelezettség). A nemzetközi szerződés előírását kell alkalmazni, amennyiben törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés e törvénytől eltérő előírást tartalmaz.

Magyar ember mindig adózik. Nem magyar ember (turista) csak a magyar jövedelme alapján adózik. Vannak egyéb szabályok is.

A Magyar Népköztársaság és a Svájci Államszövetség között a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén Budapesten, az 1981. évi április hó 9. napján aláírt egyezmény kihirdetéséról szóló 1982. évi 23. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Egyezmény) rendelkezik.

Első óra: történelem. Ma 32 éve a kapitalista svejciek Budapestre látogattak, és kötöttek egy jóféle egyezményt a magyar betyárokkal.

A fentiek figyelembevételével először azt kell meghatározni, hogy Ön a jövedelem megszerzésekor belföldi, vagy külföldi illetőségűnek minősült, majd azt kell megállapítani, hogy az Ön által szerzett jövedelem az Egyezmény alapján hol (melyik államban) adóztatható.

Kitaláljuk, hogy magyar vagy-e, és hogy kell-e Magyarországon adóznod.

I. Illetőségre vonatkozó általános szabályok

Mindenek előtt tájékoztatjuk, hogy a magánszemély tényleges ILLETŐSÉGÉT egyrészt az illetőségre vonatkozó MAGYAR szabályok, másrészt az érintett KÜLFÖLDI ÁLLAM illetőségre vonatkozó előírásai, harmadrészt a két állam között fennálló, a KETTŐS ADÓZTATÁS ELKERÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ nemzetközi EGYEZMÉNY szabályai (jellemzően annak 4. Cikke) együttesen határozzák meg. Szintén megállapítható, hogy az Egyezmény szabályai döntőbíróként funkcionálnak, azaz amennyiben mind a magyar, mind a külföldi állam megállapította a saját belső joga szerint a magánszemély belföldi illetőségét, akkor ennek az ellentmondásnak a feloldására az Egyezmény szabályai szolgálnak.

Az Szja. tv. 3. § 2. pontja alapján belföldi illetőségű magánszemély többek között a magyar állampolgár (kivéve, ha egyidejűleg más államnak is állampolgára, és belföldön nem rendelkezik a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben meghatározott lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel).

Abban az esetben, ha egy magánszemélyt két állam a saját belső joga alapján egyaránt belföldi illetőségűnek tekinti, akkor a tényleges illetőség kérdését az Egyezmény illetőségről szóló Cikkét kell alkalmazni.

A tankönyvben ez az ún. kisbetűs rész.

TÁJÉKOZTATÁSUNKAT AZZAL A FELTÉTELEZÉSSEL ADJUK, HOGY ÖN MAGYAR ILLETŐSÉGŰNEK MINŐSÜL.

Szerintünk magyar vagy.

II. Az Egyezmény 15. Cikke tartalmazza a munkaviszonyból származó jövedelem adóztatása helyének meghatározására vonatkozó szabályokat.

Az Egyezmény 15. Cikk (1) bekezdés értelmében a 16., 18. és 19. Cikkek fenntartásával a fizetés, a bér és más hasonló térítés, amelyet az egyik Szerződő Államban (Magyarországon) illetőséggel bíró személy nem önálló munkáért kap, csak ebben az Államban (Magyarországon) adóztatható, kivéve, ha a munkát a másik Szerződő Államban (Svájcban) végzik. Amennyiben a munkát ott végzik, úgy az ezért kapott térítés a másik Államban (Svájcban) adóztatható.

Az Egyezmény 15. Cikk (2) bekezdés úgy rendelkezik, hogy tekintet nélkül az (1) bekezdésre, az a térítés, amelyet az egyik Szerződő Államban (Magyarországon) illetőséggel bíró személy a másik Szerződő Államban (Svájcban) végzett nem önálló munkáért kap, csak az először említett Államban (Magyarországon) adóztatható, ha
a) a kedvezményezett a másik Államban (Svájcban) a vonatkozó adóévben összesen nem tartózkodik hosszabb ideig, mint 183 nap, és
b) a térítést olyan munkaadó fizeti vagy olyan munkaadó nevében fizetik, aki nem bír illetőséggel a másik Államban (Svájcban), és
c) a térítést nem a munkaadónak a másik Államban (Svájcban) levő telephelye vagy állandó berendezése viseli.

A 15. Cikk (1) bekezdés rendelkezésének alapján Önnek, mint magyar illetőségű munkavállalónak a Svájcban végzett, munkaviszonyból származó jövedelme Svájcban adóztatható, azonban a 15. Cikk (2) bekezdésében foglalt konjunktív feltételek teljesülése esetén (vagyis ha a 15. Cikk (2) bekezdésben foglalt mindhárom feltétel teljesül) Önnek, mint magyar illetőségű munkavállalónak a Svájcban végzett, munkaviszonyból származó jövedelme mégis Magyarországon adóztatható (rövidtávú kiküldetés).

Akkor adózol kinn, ha ott vagy többet, mint itthon, és kinti cégnél dolgozol.

A levelében közöltekben nincs utalás arra vonatkozóan, hogy Ön Svájcban kiküldetés keretében végezne munkát, ezért vélelmezzük, hogy a Svájcban végzett jövedelmet egy Svájcban illetőséggel bíró munkáltatótól kapta. Ennek alapján az Ön esetében, mivel a 15. Cikk (2) bekezdésében foglalt konjunktív feltételek nem állnak fenn, azaz nem teljesül a 15. Cikk (2) bekezdésében foglalt mindhárom feltétel maradéktalanul, ezért ÖNNEK, MINT MAGYAR ILLETŐSÉGŰ MUNKAVÁLLALÓNAK A SVÁJCBAN VÉGZETT, NEM ÖNÁLLÓ MUNKÁBÓL SZÁRMAZÓ JÖVEDELME nem Magyarországon, hanem SVÁJCBAN ADÓZTATHATÓ.

Kiszámoltuk, hogy márciustól decemberig több mint 183 nap van, és úgy véljük, Svájcban nem egy türkmén cégnek dolgozol.

Az Egyezmény 23. Cikk (1) bekezdés a) pont szerint a Magyar Népköztársaságban a kettős adóztatást a következőképpen kell elkerülni: amennyiben a Magyar Népköztársaságban illetőséggel bíró személy jövedelmet élvez vagy vagyona van és ez a jövedelem vagy vagyon az Egyezmény értelmében a Svájci Államszövetségben adóztatható, úgy a Magyar Népköztársaság a b) és c) pontok fenntartásával ezt a jövedelmet vagy vagyont kiveszi az adóztatás alól.

A Magyar Népköztársaság a hanyatló (és kapitalista) Nyugat felé nemes gesztust gyakorol, és nem kér adót azon jövedelem után, amihez a Magyar Népköztársaságnak egyébként semmi köze sincs.

Az Egyezmény 23. Cikk (1) bekezdés c) pont szerint azonban a Magyar Népköztársaságban illetőséggel bíró személy olyan jövedelme vagy vagyona, amely az Egyezmény értelmében a Magyar Népköztársaságban ki van véve az adóztatás alól, a Magyar Népköztársaságban ennek a személynek a többi jövedelmére vagy vagyonára vonatkozó adó megállapításánál mégis figyelembe vehető.

Az Szja. tv. 7. § (1) bekezdés m) pont szerint jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján az adó alól Magyarországon mentesített azon jövedelmet, amelyet egyébként az összevont adólapba kellene beszámítani. Ugyanakkor az Szja tv. 3. § 75. pont ab) alpontja az éves összes jövedelem számításánál figyelembe kell venni a törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján az adó alól Magyarországon mentesített azon jövedelmet, amelyet az összevont adólapba nem kell beszámítani.

Azért írd be az adóbevallásodba, hogy mennyit kerestél, mert szeretjük azt tudni. Bennünk megbízhatsz!

ÖSSZEGEZVE A FENT ÍRTAKAT: HA ÖN MAGYARORSZÁGON BELFÖLDI ILLETŐSÉGŰ ÉS SVÁJCBAN VÉGZETT MUNKÁRÓL VAN SZÓ, AKKOR AZ EBBŐL SZÁRMAZÓ JÖVEDELEM SVÁJCBAN ADÓZTATHATÓ, AMENNYIBEN AZ EGYEZMÉNY 15. CIKK (2) BEKEZDÉSÉBEN FOGLALTAK NEM TELJESÜLNEK MARADÉKTALANUL.
EZ A JÖVEDELEM AZ EGYEZMÉNY SZERINT MAGYARORSZÁGON MENTESÍTETT AZ ADÓ ALÓL, MIVEL AZONBAN ÖNNEK MAGYARORSZÁGRÓL IS SZÁRMAZOTT JÖVEDELME A KÖZÖLT INFORMÁCIÓK ALAPJÁN, ÍGY TÁJÉKOZTATÓ ADATKÉNT A 2012. ADÓÉVRŐL SZÓLÓ 1253 SZÁMÚ SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ BEVALLÁS 44. SORÁBAN KELL FELTÜNTETNI A SVÁJCBAN SZERZETT, NEM ÖNÁLLÓ MUNKÁBÓL SZÁRMAZÓ JÖVEDELMET.

Lackó, ha megnyitod az AbevJavát (ami egy igazi hungarikum), akkor a 44-es sorba írd be azt az összeget, m’kay?

Végezetül utalni kívánunk arra, hogy az Szja tv. 5. § (7) bekezdése szerint a külföldi pénznemben keletkezett bevételt, felmerült kiadást, valamint bármely bizonylaton külföldi pénznemben megadott, az adó mértékének meghatározásához felhasznált adatot a 6. § rendelkezéseinek figyelembevételével a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) hivatalos devizaárfolyamának, olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyam alapulvételével kell forintra átszámítani.
Az Szja tv. 6. §-a alapján a külföldi pénznemről történő átszámításhoz bevétel esetében – ha e törvény másként nem rendelkezik – a BEVÉTELSZERZÉS IDŐPONTJÁBAN, kiadás esetében a teljesítés időpontjában érvényes árfolyamot kell alkalmazni.

Ha a svájci fizetésedet Svájcban svájci frankban kaptad (van rá esély), akkor eltölthetsz azzal egy boldog egy fertályórát, hogy egyesével átszámolgatod az MNB-árfolyamokkal forintra

Ettől eltérően ha a bevételt külföldi pénznemben szerezte, vagy ha a kiadást külföldi pénznemben fizette ki, és rendelkezik a bevétel megszerzése időpontját (a külföldi pénz eladását) követő 15 napon, illetve kiadás esetén a teljesítést (külföldi pénz vételét) megelőző 15 napon belül PÉNZÜGYI INTÉZMÉNY ÁLTAL az adott külföldi pénz eladását/vételét igazoló, a nevére kiállított bizonylattal, akkor a figyelembe vett ÁRFOLYAMOT a bizonylat szerinti összeg mértékéig alkalmazhatja a forintra történő átszámításhoz.

Ha voltál olyan hülye, és forintot vettél, akkor számolhatsz azzal az árfolyammal.

Lehetőség van arra is, hogy a leírtaktól eltérően – választása szerint – az adóelőleg, adó megállapításához a bevétel forintra történő átszámítására a megszerzése NAPJÁT MEGELŐZŐ HÓNAP 15. NAPJÁN ÉRVÉNYES MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOT, olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamot alkalmazza.

Még mindig nem elég bonyolult a törvény, ezért beleraktunk még egy §-t.

Itt vetném közbe, hogy ennek az árfolyamszámításnak azért nincs a világon semmi értelme, mert a bruttó jövedelmemet nem mondom meg (nem is kell). Innentől kezdve aztán hót mindegy, hogy az X-et szorzom 220-szal, vagy az Y-t 230-cal. Good luck!

Természetesen a fentiekben említett forintra történő átszámításnál a bruttó jövedelmet kell alapul venni.

A bruttó béreddel számoljál. Tudod, ez az, ami Svájcban a nettó 110%-a, Magyarországon a nettó 200%-a.

Az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB határozatában rögzítettekkel összhangban tájékoztatjuk, hogy a válaszlevélben részletezettek szakmai véleménynek minősülnek, kötelező jogi erővel nem bírnak.

Köszi, hogy elolvastad a levelünket. Ha így jársz el, még mindig megbüntethetünk, ez van.

Üdvözlettel:
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága
Tájékoztatási Főosztály

Marika a 3-as szobából.

“El lehet menni – de törvényt sérthet, ha a gyereket is viszi!”

Ellentétes az Európai Unió alapelveivel, például az emberek szabad mozgásával az a hazai jogszabály, amely szerint külföldre költözésnél a magyarok csak a gyámhatóság engedélyével vihetik magukkal a gyerekeiket. Ha ilyet nem kérnek, olyan – hosszas, kínos pillanatokkal járó – procedúrával nézhetnek szembe, mint a hvg.hu-nak erről mesélő orvos házaspár.

A HVG közölt cikket a témában. Ugyan nem szokásom, hogy lapszemlézzek, de ez most annyira felbosszantott, hogy muszáj kiengednem a gőzt.

Szóval azt szeretném üzenni a Magyarország Ország Budapest Székesfőváros Kormányhivatala Nemzeti Gyám- és Családügyi Hivatalának Nemzeti Négyzet Alakú Asztalának, hogy soha a büdös életben nem fogom semmihez sem az engedélyüket kérni, ami Katával és/vagy Zizivel kapcsolatos.

Ezek nem normálisak. De nem csak ezek, hanem azok is, akik korábban ezt a törvényt ilyen formában megírták. Eszem megáll.

Két gondolat a felsőoktatásról

1.) Tandíj
Eszembe jutott pár algondolat a tandíjjal kapcsolatban. Például az, hogy milyen furcsa az egyetemisták demonstrációja a tandíj ellen. Egyrészt alapesetben (ez Magyarországon már nem feltétlenül igaz sajnos) ez őket vajmi kevéssé érintheti, hiszen az ilyen változtatások felmenő rendszerben kerülnek bevezetésre, ergó nekik hót mindegy. Ez igazából csak azoknak rossz, akik utánuk jönnek. Kik jönnek utánuk? A feltörekvő ifjúság, a konkurencia. Tehát igazából a hallgatói demonstráció azért fura egy állatfaj, mert saját maguk (a mostani hallgatók) ellen szól.
Persze ez nem ilyen egyszerű. Ezen már akkortájt gondolkodtam, amikor még nagyban HK-s (HÖK-ös) voltam a világhírű Műegyetem zászlóshajó Villanykarán. És arra jöttem rá (többek közt), hogy én például azért tüntetek a tandíj ellen, mert amikor gimnazista voltam, hasonló esetben nyilván jól esett volna, ha az akkori egyetemisták tüntetnek a tandíj ellen. A kis hülye gimisek (szakközepesek) értelemszerűen nem látják át ezeket a dolgokat, 12. (4., 8.) évfolyam előtt a diákok 90%-a egyáltalán nem foglalkozik ilyen, egyébként fontos témákkal.
Ami a furcsa az egészben, hogy mintha ez az egész előre gondolkodás és önzetlenség mintha az egyetemmel veszne ki az emberekből. Utána nincs már semmi ilyesmi. A rendőrök tiltakoznak azért, hogy milyen feltételek mellett kezdenek dolgozni a következő rendőrök? Nem, helyette azzal foglalkoznak – teljesen jogosan – , hogy miket ígértek meg nekik anno, és miket próbálnak elvenni tőlük most.
Még egy utolsó algondolatocska. Egy általam igen tisztelt egykori hallgatótársam (és milyen kicsi a világ, mostani kollégám) mondotta volt egykoron, hogy a magyar felsőoktatásnak nem az a gondja, hogy alulfinanszírozott. Épp ellenkezőleg: túlfinanszírozott. Aki pár hétnél többet töltött el bármely magyar főiskolán vagy egyetemen, szerintem kapásból fel tudna sorolni nem egy, nem két olyan területet, ahol nem szivárog, hanem egyenesen ömlik a pénz kifelé. Hogy mást ne mondjak, egy személyes példa: pályázatok. Még első- vagy másodévben dolgoztam egy laborban, persze nem kell komoly szellemi erőfeszítésre gondolni, gépeket installáltunk, kábeleztünk, ilyenek. Pénzt akkor nem kaptunk, csak néhány hónappal később. Alá kellett írni néhány papírt, aztán valamilyen pályázattal kapcsolatos pénzből kaptunk néhány tízezer forintot, talán mint ösztöndíj. Annyi közöm nem volt a témához, hogy azt sem értettem, mi a pályázat címe. Így megy ez.
A személyes véleményem egyébként az, hogy a tandíj jó dolog, mert amit pénzért veszel, azt jobban megbecsülöd; illetve ahol pénzes vásárló vagy, jobban megbecsülnek. De ez így, ebben a formában, ebben az országban nem működhet. Tehát elmegy Orbán Viktor, Hoffmann Rózsa és a többi szerencsétlen neuroszifiliszes politikusunk a … most majdnem írtam valami csúf káromkodást, de visszafogtam magam. Szóval elmennek ők mind a picsába.

2.) Előadások színvonala
Néhány napja két volt évfolyamtársam beszélgetett facebookon ebben a témában. Én egy lényegre törő hozzászólással próbáltam emelni a vita színvonalát.
Előadás
Ezzel kapcsolatban megest csak két algondolat. Egyrészt szerintem az előadások nagyon nagy része mind szar volt, élvezhetetlen, követhetetlen, értelmetlen; illetve ezek felváltva, sőt, néha egyszerre is. Nem véletlenül aludtam én el minden áldott nap órán, pedig akkor hol volt még Kata, hol volt még Zizi. (Csak Warcraft 3 volt, online.) Ahogy én nem tanultam meg prezentálni – előadás = prezentáció, csak több a slide, és hosszabb az egész – sem általánosban, sem középiskolában, sem az egyetemen, úgy nem tanult meg szinte egyetlen tanár se. Rémes. És mindezt a fent nevezett, nevében igen erős intézményben. Tényleg rémes.
Aztán persze volt szerencsém más egyetemet is kipróbálni, ami még mindig igen patinásnak mondható. Ez volt a BMF, később Óbudai Egyetem. Nos, akiket már a BME-re se vettek fel tanárnak, azok mentek a BMF-re. Atya ég, hogy ott szombatonként (!) mennyi minősíthetetlenül szar előadáson voltam. És még fizettem is. Dettó rémes.
Második – záró – algondolat: kövezzen meg minden volt évfolyam-, szak-, kar- és egyetemtársam, de nem az előadások színvonalával volt a legnagyobb gond. Szar – szar, az egy dolog, attól még a tartalom maga, illetve a jegyzet lehetővé tehetik azt, hogy az ember hasznos dolgokat tanuljon. De nem, egyszerűen nem. Semmit, egyszerűen semmit nem tanultam a BME-n, amit a mostani munkámban hasznosítani tudnék. Programozni nem tanítottak meg, amit magamtól tanultam, az meg elég volt arra, amire anno használtam. A mérnöki alapokkal kitörölhetem, a szemléletmódot szintén nem ott szereztem. A végtelen elméleti tárgy mindegyike használhatatlan, a gyakorlati tárgyak talán még inkább. Alig tudom elhinni, hogy szakirányon (!) az IP-fejléc mezőit tanultuk, papíron (!) kellett visszaadni a tanultakat a ZH-n. Egyszerűen elképesztő.
A sok hülyeség helyett inkább tanultam/tanítottak volna meg

  • angolul,
  • prezentálni,
  • dokumentálni,
  • új rendszereket megérteni,
  • csapatban dolgozni,
  • gondolkodni,
  • kommunikálni (!).

A diplomámat egészen az első (IBM) és a második (E&Y) munkahelyemig tudtam bármire is használni (ún. virítani), azóta semmi. Persze nyilván én vagyok a hülye, hogy nem lettem tervezőmérnök, hiszen az MSc az így meg úgy …
Egy időben úgy gondoltam, hogy az egyetem elvégzése, a diploma megszerzése, az olyan, mint a magasugrás. A BME mondjuk a két méter (ill. esetemben, mivel igazi sportemberről van szó, legyen 110 cm), a BMF meg egy gőzölgő lócitrom. Minél erősebb egyetemet végez el az ember, annál jobban bizonyítja azt, hogy ő jó az adott szakmában. Attól, mert Javier Sotomayor átlép egy Lego-kerítést, még lehet, hogy ő a világ legjobb magasugrója. Remélem, érthető az analógia.
Sajnos most úgy gondolkodom, hogy aki az egyetemen sikeres, az arra jó, hogy az egyetemen taníthasson. Van kivétel, én is ismerek nem egy ilyen embert, de attól még rosszabb pillanataimban ezt gondolom. Csúnya, rossz gondolat.
Lehet, hogy túl messzire sodort a végzettségemtől az ár? Business Analystként nem érzem ezt, ha mondjuk hentes-szobafestő lennék, akkor befognám a számat.

Szóval csak ennyit akartam írni a felsőoktatásról ezen a havas hétfői éjszakán.

Nagykép

Lesz majd normális tartalom is előbb-utóbb, csak nehezen veszem rá magamat.

(…) élete összeolvadt a propagandával. Magát, mint népe gondoskodó és bölcs vezérét mutatta be. Az oktatást, a médiát és a filmeket szigorúan ellenőrizték, hogy azt sugallják, hogy a (…) meghaladta a demokráciát, a liberalizmust és a bolsevizmust. Egy időben például nem lehetett rossz híreket bemondani a híradóban. (…) Sok pénzt öltek látványos közmunka-programokra is.

(index.hu)

Esküszöm, hogy a második Orbán-kormány ugrott be nekem erről …

(Század)végünk van

G. Fodor Gábor írása a saját magáról elnevezetett blogon érdekes olvasnivaló. Tóta W. reagált is rá egyet. Én csak egy bekezdést emelnék ki az eredeti anyagból, az egyik legszebbet.

Az Orbán-kormány viszont azt mondja, hogy a megállapodásért cserébe nem fogja feladni céljait: a munkahelyteremtést, a kiterjesztett közteherviselést, az állam hatékonyabbá tételét, a megszorító politika elutasítását. Ez a pozíció szembenáll az IMF hagyományos diktátumaival, de Magyarország nincs egyedül.

Akkor csináljátok! Senki sem csavarja ki a kezetekből a varázspálcát, csináljátok a munkahelyeket, csináljátok a hatékonyabb államot, csináljátok az elosztott közteherviselést! Nem hiszem el, hogy van olyan hülye Fidesz-szavazó, aki elhinné, hogy az IMF azért nem ad pénzt nektek, mert ők magasabb munkanélküliséget, nagyobb-drágább államot és igazságtalan adózást szeretne.

Illetve van egy rossz hírem saját magamnak. Az összes Fidesz-szavazó ezt így elhiszi. Mit elhiszi, duplagondolja! :)

Update: átírtam a címet, mert ez így rövidebb. És jobban kiemeli ezt a rémes szóviccet.

Az iPhone-ról, utoljára

Nos, ahogy megígértem, írok egy utolsó (igazából összesen harmadik) bejegyzést, amiben elmondom, miért utálom az iPhone-t, az Apple-t, az iOS-t és minden ehhez kapcsolódó dolgot. Ezután sem élőszóban, sem twitteren, sem facebookon, sem emailben nem fogom ekézni a telefont, illetve az azt körülölelő ökoszisztémát. Még beszéd közben is csak annyit mondok majd maximum, hogy bit.ly/lacialma – ennyi.

Elöljáróban még annyit, hogy lesznek közhelyek, százszor ismételt frázisok és túlzások is. Van sok iPhone-os ismerősöm, és jónéhány iPhone-os barátom is, rájuk nem vonatkozik az alább leírtak közül semmi sem.

Nehéz dolog belekezdeni egy ilyen fikázós posztba, mert igazából túl sok bajom magával a telefonnal vagy a céggel nincs. Egyszer vettem eddig életemben Apple-terméket, egy iPod shuffle-t, Reginek, ajándékba. Ezt leszámítva úgy vagyok vele, hogy rengeteg cégnek rengeteg terméke és szolgáltatása van, ami ugyanúgy túlárazott, túlmisztifikált, mint minden Apple-cucc, mégsem írok/beszélek róla (ennyit). Ami igazán zavar, az az egész életérzés, ami ezt a telefont körbelengi. Ez a fennkölt, a világ gondjain-bajain felülemelkedő, azokat lenéző újdzsentri fíling bassza a csőröm, na, kimondtam.

Az iPhone drága. Értem én teljesen, az exkluzivitást kell megfizetni. Azt nem értem, hogy miért exkluzív az a telefon, amiből egy nap alatt 2.000.000 adnak el? Miért exkluzív az a telefon, aminek az első magyarországi vásárlója így néz ki? Miért az, amikor minden iPhone belülről ugyanúgy néz ki?

Erre muszáj kitérnem. Én még most is alig hiszem el (kérek valakit, cáfoljon meg!), hogy az iOS-en nincsenek widgetek, nem lehet a home screeneket normálisan testreszabni. (Most kis guglizás után mintha jailbreakkel lenne erre mód. Ennyi?) Ha valamit utálok egy telefonban (az androidos telefonjaimban is), az a végtelen hosszú alkalmazásikon-lista, ami oldalakon keresztül sorakozik rendületlenül. Én a home screeneket pont azért használom úgy, ahogy be vannak nálam állítva, hogy napközben a lehető legkevesebb alkalommal kelljen végigmennem a listán. Ha belegondolok, hogy az iPhone-nál ez van, és a maximum, amit az ember csinálhat, hogy az ikonokat folderekbe rendezi – jesszus! Most őszintén, erre tényleg nincs igénye iOS esetén az embereknek, vagy jól látom, hogy ez csak azért nincs itt, mert ott meg van?

iPhone home screen

Bal oldali home Jobb oldali home

Nekem például mindig ilyen jellegűek a képernyőim, ez a 10+ alkalmazás 95%-ban lefedi a telefonhasználatomat. Direkt van kihagyva hely az ikonok felett, hogy “meg lehessen fogni” görgetéshez a képernyőt – nem mintha véletlenül elindítanék bármilyen alkalmazást is.

No, de túl is lépek ezen, van még elég vessző és paripa. Szóval az iPhone exkluzivitását kell megfizetni. Meg a minőséget. Ami nyilván szignifikánsan különbözik minden más gyártó biztosította minőségtől. Hiszen az Apple erejük teljében levő, kipihent és boldog nyugat-európai hobbi(t)munkások révén állítja elő termékeit, ezért aztán azok soha nem romlanak el. Mi? Hogy pont ugyanazokban vagy ugyanolyan gyárakban (gyerekmunkások, veszélyes anyagok stb.) készül az iPhone, mint a Galaxy S III? Mi? Hogy a Samsung nélkül nem lenne egyáltalán iPhone, mert kis túlzással a fél berendezést ők gyártják?

Ha már a gyártást hoztam szóba. Az iPhone 4S captcha kapcsán már írtam a belbecsről, és ezt muszáj megtennem most, az iPhone 5 után is. Egyszerűen nonszensz, hogy 2012 vége felé ilyen telefonnal lehet kijönni a piacra, ráadásul mindezt mint forradalom harangozzák be.

TELEFON iPhone 5 Galaxy S III Galaxy Nexus Lumia 920
MEGJELENÉS 2012.09. 2012.05. 2011.11. 2012.Q4?
CPU dual-core
1 GHz talán?
quad-core
1.4 GHz (international)
dual-core
1.2 GHz
dual-core
1.5 GHz
KÉPERNYŐ 4″
1136×640
4.8″
1280×720
4.65″
1280×720
4.5″
1280×768
RAM,
TÁRHELY
1 GB,
max. 64 GB
1 GB (international),
max. 64 GB + 64 GB
1 GB,
max. 32 GB
1 GB,
32 GB
KAMERÁK 8 MP 1080p,
1.2 MP 720p
8 MP 1080p,
1.9 MP 720p
5 MP 1080p,
1.3 MP 720p
8.7 MP 1080p,
1.3 MP 720p

Érzésem szerint hardverben az iPhone 5 a majd’ egy éves Galaxy Nexusszal van egy súlycsoportban, az S III-mal nem érdemes összemérni. Viccből ideraktam a zászlóshajó Nokiát, látni, hogy még az sem esélytelen ebből a szempontból. A képernyőméretről: ez az egy ikonsoros tágítás szerintem vicc, a 4 hüvelyket pont hozta a Galaxy Nexus előtti Optimus 2X-em, és szerintem ez már akkor kicsi volt (jelzem: LG O2X – 2011. február!). Az androidos telefonok (a Note-okat felejtsük el) most kezdik elérni a kényelmetlenség határát méretben, szerintem 5 hüvelyk alatt kell maradni, mert ez az, ami még elfér egy nem-hipszter méretű ember farmerzsebében. Mivel Steve bácsi kiadta az ukázt, hogy mekkora lehet az iPhone kijelzője, nem kell félni attól, hogy bármikor megközelítené az Apple ezt a 4.5″ körüli ideális tartományt.

A hardver persze mit sem ér szoftver nélkül, és ez az, ahol szerintem pont mostanság dől az Android felé a mérleg nyelve. Egészen a Jelly Beanig (4.1) – akármennyire is iOS-ellenes és Android-párti vagyok – mindig úgy éreztem, hogy az iPhone-ok egy kicsit mintha jobbak, gyorsabbak, reszponzívabbak lettek volna, mint a melléjük rakott, azonos kategóriájú androidos telefon. Eddig. Innentől kezdve szerintem már ez sem előny az iPhone-nál.

App Store vs. Google Play: újfent csak azt tudom mondani, hogy ami még 1-2 éve egyértelműen az iOS-pacientúra felé billentette a képzeletbeli mérleg képzeletbeli nyelvét, az az előny szerintem már eltűnt. Kilóban mind a két helyen ugyanúgy millió-közeli alkalmazás található, de nekem még mindig úgy tűnik, hogy sokkal több (és jóval drágább) ugyanolyan jellegű alkalmazás van iPhone-ra, mint Androidra. (Én ezt ismerőseim tweetjei és tapasztalatai alapján mondom.)

Kezdek kicsit elmenni egy nem annyira rejtett iOS/Android összehasonlítás irányába, pedig itt és most a fikázás a cél. Vissza az iPhone-ra.

Térkép: nagyon magas labda, nem is arról szeretnék írni, amit már előttem millióan kielemeztek (gyk. szar térképadatok, rengeteg hiba, hülyeség, hiányosságok stb.). Két dolgot viszont nem értek. 1.) Sokan azt mondják, hogy majd milyen jó lesz a Maps, és különben is, mennyire szép. Jajj, na ne már, hát ha már egy térképalkalmazásnál (!) is érv ez, amit az emberek nagy része autózás közben használ, így csak 1-1 pillantásra néz rá – no comment. 2.) Siri kimondja az utcaneveket – bravó! Csak a use case-t nem látom ide. Ha Budapesten vagyok, akkor nem használom a navigációt, cserébe tudom az utcaneveket, pont, mint Siri. Ha a világ bármely más pontján vagyok, legyen az Csömör vagy Zürich, hót nem érdekel, hogy a 2. utca, amibe mindjárt behajtok, az Kossuth Lajos körút vagy Bahnhofstrasse. Nem elég, hogy az ember vezet, nézi az autókat, motorosokat, gyalogosokat, táblákat, időnként a navigációt, most még az utcanévtáblákat is kezdjem el sasolni, hogy tényleg a Vejnemöjnen térre kanyarodok-e éppen ki?

Őfelsége Siri: szerintem ez egy parasztvakítás, nem tudom elképzelni, hogy ennek bármilyen gyakorlati haszna lenne. Az ennek megfelelő hangalámondásos telefonvezérlést én magam például sosem használtam, és nem is hiszem, hogy bármikor használnám. Azt a sok Apple-alkalmazottat, aki a Siri túloldalán figyeli az utasításokat a Sirit fejlesztette, szerintem százszor hasznosabb területeket is lehetett volna alkalmazni – ld. előző bekezdés.

Kicsit elfáradtam így a végére, nem is lett ez olyan vitriolos, mint akartam. Egy szó mint száz: szerintem ennek az egésznek nincs semmi értelme!

Chewbacca iPhone
iPhone – “Ennek nincs értelme!”

Regi: “Neked valami látens Apple-imádatod lehet, hogy mindig fikázod őket!”