A kis Vuk (2012)

Regivel mentünk be csütörtök este a városba (Göd -> Budapest), amikor láttunk egy rókát (nem az elsőt, amióta hazajöttünk, szezon van vagy mi). Ami a jó ebben, hogy egy aranyos kis róka volt (ld. Vuk), és sikerült videóra venni őt. Az aláfestő zenét a korai Wolf Kati biztosította számunkra.

Tibi, a degu (2007-2012)

Képünk illusztráció.Képünk illusztráció.

Ma reggel szomorú hírt kaptam: “Tibi..” – Regi csak ennyit írt.

Tibit és lakótársát, Steve McQueent még 2007. november 4-én vettük. Én korábban nagy degutenyésztő voltam (na jó, volt egy pár degum, és volt pár alom is), ennek hatására rábeszéltem Regit, hogy legyenek deguink. Lettek, és aztán lett is nagy csalódás, mert ezek a deguk már cseppet sem hasonlítottak a ’90-es évek nagy degugenerációjára. Szegény Speedy-hez, az első és legkedvesebb tenyészkanomhoz képest az új deguk harapósak, barátságtalanok és mogorvák voltak. Nem örültek neki, amikor még Gödön degubiztossá tettük a szobánkat, és mászkálhattak össze-vissza. Aztán kaptak egy fantasztikus lehetőséget, és egy egész szobájuk lett, gödrökkel, hegyekkel, mindennel, amire egy degu vágyhat. Aztán megszöktek, és egy hét után kerültek elő a kazánházban, megtépázva, büdösen.

2008-ban költöztünk, és jöttek velünk a deguk is Csepelre. És elkezdtek megszökni. Kirágták magukat, összerágták a vezetékeket, minden nap úgy kellett összevadászni őket innen-onnan. És még mindig nem voltak barátságosak, sőt. 2009. február 21-én aztán Steve az örök hörcsögkarikák földjére távozott, Tibi pedig egyedül maradt.

2009-ben ismét költöztünk, Kispestre, Tibivel. Itt is átélt pár kalandot, volt, hogy nyitva maradt a ketrec ajtaja, kimászott, és Linda megpróbálta megenni (nem sikerült). Volt a szabadban is, amikor takarítottam a ketrecét (három év alatt legalább ötször), kiraktam a fűre, azt szerette.

Viszlát, Tibi! Üdvözlöm Steve-et, Speedy-t és a többieket.

Rózsabokor legyilkolása – CHECK

Lindával kimentünk a kertbe, és előre megfontolt szándékkal megöltük a rózsabokrot. Egy ekkora rózsával a kert nem kifejezetten gyerekbiztos, mikor legutóbb két kis kölök futkározott fel-alá, percenként akadt fenn hol egyikük, hogy másikuk. (Mondjuk addig legalább Linda pihenhetett, mert őt kergették.)

Rég volt már JS-es fotócsere, tehát tessék a képre menni egérrel.

Rózsabokor

Linda, a rózsabokorevő vérmopsz.

Szabadság miatt zárva

Igen, ezt kellett volna kiírnom még a hét elején, de nem tettem :) Hétfőn intéztünk sok mindent, kedden lementünk Angyaliszigetre, pénteken (tegnap) hazajöttünk, és még mindig van egy teljes hétvége. Rakok ide egy képet.

Egyébként ha már szóbajött: Angyalisziget egy kis sziget a ráckevei Kis-Dunánál, tehát ez egy holtág. Egyik oldalról a Csepel-sziget, másik oldalról pedig a Duna-Tisza köze, azaz a “pesti oldal” fogja közre. Itt van nekünk egy telkünk, amit még a nagyszüleim vettek kb. 60 éve. Mi Angyalinak vagy Ráckevének hívjuk, pedig igazából Kiskunlacháza-Dunaparthoz van a legközelebb. Akit még mindig érdekel a téma, az nézelődhet Google Mapsen.

Gyors és rövid hírek:
 – Linda mindenféle élősködőket hozott haza a bundájában, tegnap órákon keresztül keféltem (a szó szoros értelmében), aztán volt fürdetés, és Regi egy csipesszel nekiesett, majd karanténba helyeztük. A mai nap fő feladata valamilyen vegyszer beszerzése, ami megöli a maradék parazitakolóniát.
 – Mintegy fogadalom gyanánt leírom, hogy ma sövényt vágok, füvet nyírok, és hasonló farmerdolgokat teszek.
 – Kijelenthető, hogy korábbi jóslatommal ellentétben mégsem volt nagy zuhé tegnap. Ennek örülök, a tűzijátékot viszont még tévében sem néztük.

Fekete macska és foci

Tegnap éjfél körül jöttünk haza kocsival az Üllői úton. A Klinikák magasságában szemem sarkából látom, hogy valami feketeség rohan át az úton. Egy fekete macska futott át előttünk. Fékeztem, pont átért a szembesávba a macsek, ahol az ott közlekedő Q7-essel már nem volt olyan mákja, mint velünk. Szóval szeretnék kérni egy perc néma csendet a fekete macska emlékére, aki saját magának nem hozott szerencsét.

Köszönöm.

Ma pedig a terv a következő:
– elmosogatás;
– kakaszedés a kertben;
– fűnyírás (igen, a kertben);
– sok-sok focizás az Apáczaiban, mert ott reggel 9-től este 9-ig “sportnap” van.

Gellérthegy ügyben annyi az előrelépés, hogy elfogyott a sitt, és most éppen takarítás folyik. Lehet, hogy vasárnap ott folytatom a testedzést.

Szép hétvégét mindenkinek. Anyukámnak pedig nagyon boldog születésnapot!

Linda kvíz – eredményhirdetés

Dobpergés, függöny fel, Linda betipeg a színpadra kétlábon, mancsai között egy üveg “finom” borral – ugye mindenki látja e képet maga előtt?

Kezdjük a válaszokkal.

  1. válasz: Linda 2009. szeptember 12-én született, pontosan azon a napon, amikor Regivel a templomi esküvőnk volt.
  2. válasz: Valentin-napon Linda 5,1 kg-ot nyomott, itt elfogadtam helyes válasznak mindent 4 és 6 között.
  3. válasz: Ahogy arról itt a blogon is beszámoltam, Linda szívesen hurcolja el a pelusát mindenféle helyekre, emellett pedig szívesen rak csomagot a konyhába, a sütő elé. Itt elég volt a konyhát tudni.
  4. válasz: Linda legnagyobb ellenfele Homer Simpson, aki háztartásunkban Regi mamusza formájában van jelen. Az egyik Homer egyik füle már áldozatul esett a támadásoknak.
  5. válasz: Ha Linda elmerülten rágcsálja a farkát, ezt legszívesebben a babzsákfotelben teszi, mert akkor nem csúszkál el, és el tudja kapni a renitens testrészt.

Nem meglepő, de telitalálat egy sem volt. Holtversenyben második helyen végzett Komcsy, Pityu és Peti, akik egyaránt egy-egy helyes választ adtak. (Gratulálok nekik, csak így tovább!) Az abszolút győztes, két helyes válasszal pedig nem más, mint Toncsi & Gergő (a versenykiírás és az ÁSZF szerint nem volt megtiltva, hogy csapatban szerepeljenek a beküldők, szóval reklamációnak helye nincs), hurrá! Nyereményük pedig egy “finom” bor, ugye, amit majd úgy adunk át nekik, hogy abban valahogy Linda is szerepet kap.

Maradjatok velem ezután is, mert soha nem látott izgalmak jönnek!

Linda kvíz

Elhatároztam, hogy nagyszabású kvízt csinálok, mert rég volt már bármi ilyen vagy bármilyen eksön itt.

Linda kvíz

A játékszabály egyszerű: a leggyorsabb ember nyer, aki minden kérdésre helyesen válaszol, illetve ha a határidőig (ami legyen mondjuk 2010. február 28. 23:59) nincs 100%-os megfejtés, akkor az, aki szerintem a legközelebb volt. A győztes kap egy üveg finom bort, amit Linda fog átnyújtani neki (megoldjuk valahogy).

Tehát akkor lássuk a kérdéseket! (Néhány nagyon egyszerű, hogy legyen önbizalom a nehezebbekhez.)

  1. kérdés: Mikor született Linda?
  2. kérdés: Hány kilogramm volt Linda 2010. február 14-én?
  3. kérdés: Melyik Linda kedvenc helye, ha gonoszkodni akar, és nem a pelusára piszkít?
  4. kérdés: Ki Linda legnagyobb (rajzfilmhős) ellenfele, akivel vérre menő csatákat vív napról napra?
  5. kérdés: Mi Linda kedvenc helye, ha a farkát kívánja békében rágcsálni?

A megfejtéseket ne kommentbe küldjétek, hanem e-mailben, mondjuk a laci (kukac) markert (pont) hu címre. A subject legyen “Tolni kell a … válaszokat!“, hehe.

Hajrá!

Linda, a pusztító

Kezdjünk egy képpel, hogy alátámasszam a címet.

Linda itt éppen abbahagyta a babzsák- és papucsmarcangolást, hogy kérdőn nézhessen rám: mi a baj? Most ezek után az esendő gazdi mi mást tehet, mint hogy “hágyereidetekishülyekutyajájbuksí” kiáltással elkezdje dögönyözni?

No, de vissza a fő témához. Kedden a következő történet esett meg. Linda egész este nagyon rakoncátlan volt, fel-alá futkosott, rágott, húzott, tépett, egyszóval látszott rajta, hogy mozgáshiánya és energiafeleslege van, mivel egész nap nem volt kinn. 10 percre hagytam magára, amikor legközelebb kimentem, a következő kép fogadott.

Egy kis magyarázat, mert ez az ábra, khm, nem életem legjobbja. Szóval Lindának szabad (be)járása van az előszobában és a konyhában. A pelenka az egy kutyapelenka, egy leterített többrétegű papírdarab, ami azért van, hogy a kutya ott végezze a dolgát, ha nem mehet ki. (A kutyapelenka az a kutyánál, ami a homokosláda a macskánál, ha ez segít.) Mi ezt az ajtó mellé rakjuk közvetlenül, ezzel is célozva arra, hogy itt előbb-utóbb szobatisztaság lesz. Nos, Linda ezt az elrendezést újraértelmezte, és átvitte a pelust a sütő elé.

De most jön csak a java!

A pelus mellett – ahogy azt a fenti ábra mutatja – egy helyes kis kutyakaki is fellelhető volt. Bennem felmerült a kérdés: vajon mi történt itt?

1. verzió: Linda áthúzta a pelusát a konyhába, majd kis idő elteltével “jé, hát itt van akkor a kutyavécé”-re gondolván ott végezte el a dolgát.

2. verzió: Linda elgyengült, és elfelejtette, hogy most akkor hol kéne mit csinálni. Lepottyantott hát valamit a konyhában a sütő elé. Ám ebben a pillanatban kínzó gondolat hasított parányi kutyaagyába: “hohó, de hisz ez rossz helyen van”. Mit lehet ilyenkor tenni? Tiszta kutya nem fogja átcuccolni a dolgot a pelusra, nem olyan családból származik ő. Mi hát a megoldás? Húzzuk át a pelust a kutyagumi mellé, hátha az mindent megold! E verziót támasztja alá Linda nézése, amikor megláttam, mi történt. Ezt lehetett kiolvasni a tekintetéből:

Szervusz! Igazából én nem értem, mi történt, a pelus fogta magát, és átrepült ide. Én azt hittem, a Te kezed van a dologban, hiszen így is annyi mindent csinálsz, amit nem értek. Gondoltam, hát akkor ez biztos azt jelenti, hogy a kutyavécé elköltözött… Így volt minden, tisztelt bíróság!